> Most olvastam egy cikket, hogy az USA-ban sok allamban
> elfogadtak a termeszetgyogyaszatot (legalabbis egy 'naturopathy'
> nevu valamit, amit nem tudom minek kellene leforditani) mint
> elsodleges orvoslasi modot.

Ez onmagaban nem olyan jelentos dolog, mint amilyennek latszik, mert az
USA-ban rengeteg mindenhez kell regisztracio (license). A termeszetgyogyasz
license lenyegeben semmire nem jogosit: gyogyszert nem irhat fel es sebeszi
beavatkozast sem vegezhet. A legnagyobb kara pszichologiai, mert sokan ezt
nem tudjak, es valoban romboloan hat a koztudatra.

Ennel sokkal rosszabb dolgok is vannak az USA-ban. Pl. a legtobb allamban a
gyerekeknek nem kotelezo iskolaba jarniuk, ha a szulo azt allitja, hogy
otthon o tanitja (homeschooling). Hogy milyen korig, az allamrol allamra
valtozik, es az is, hogy a gyereknek kell-e idonkent vizsgat tennie. Sok
allamban (pl. New Jersey
http://www.geocities.com/Athens/Agora/3009/faq.html ) azonban:
- azt tanit, amit akar (nem vicc!)
- vegig "tanithatja" 16 eves korig, azaz a teljes kotelezo oktatas
idotartamara
- egyetlen vizsgat sem kell a gyereknek tennie.

A tobbi allamrol:
http://homeschooling.about.com/cs/supportgroups/a/hsingusa.htm

A homeschooling egyelore kicsi, de rohamosan terjedo szokas:
1999: 850,000 diak (az osszes iskolakoteles 1.7%-a)
2003: 1.1 millio diak (az osszes iskolakoteles 2.2%-a) - 30%-os novekedes!

Egyebkent a nem-allami iskolak is azt tanitanak, amit akarnak (pl.
kihagyhatjak a tudomanyos orakat (fizika, kemia, biologia) teljesen, ha
akarjak, sok helyen meg is teszik), de azert a homeschoolingnal meg az is
jobb, ha mas nem, legalabb alapveto iras, olvasas, matematika van, mert az
ideologiafuggetlen.

Ehhez kepest, hogy vannak-e regisztralt termeszetgyogyaszok, mar nem oszt,
nem szoroz. Tkp. ilyen oktatasi rendszer mellett az lenne meglepo, ha nem
lennenek... :-/

Udv,
Jozsi.

Math-nak:

A szükséglet alapfogalom. És mint ilyen definiálhatatlan, csak rámutatni 
lehet. (Fordulj atyamesteredhez: Wittgensteinhez ebben az ügyben, ha nekem 
nem hiszel.)Ezért amit a korlátozott székelés körny?állásairól mondtam, 
igaz. A többi szükséglet is ilyen, ugyanannak a pszichológiai lényegnek a 
megnyilvánulása. Ezen a szinten még azt sem tartom fontosnak, hogy a 
szükségletek fajtáit, kialakulását és átváltozásaikat tárgyaljam, mert a 
lényegen nem változtat semmit sem. Egy olyan lélektani diszpozícióról van 
szó, amely az emberi természet szükségszer? alkotóeleme. Ha már lettél volna 
vallásos, akkor tudnád, hogy kényszerít? ereje szempontjából az Istent?l 
való függés iránti igény ugyanolyan, mint akár az ürítés iránti. De ugyanígy 
lehet vágyakozni egy n?re, vagy egy autóra, vagy utazásra is. Egyre megy. 
Semmivel sem magasabb rend? szükséglet az, ha valaki egy Bartók lemezre 
vágyik, mintha egy szál kolbászra.

A konszenzusról.

Szokás szerint kiforgattad a szavaimat, és szándékosan félremagyaráztad, 
ahol lehetett. Semmilyen konszenzus sem fogadható el, mert nem lehet utólag 
határvonalat szabni a keletkezett ismeret szintetikus és analitikus része 
között. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha volna valamilyen tiszta 
metaszempont, amib?l hiányozna minden konszenzuális elem. Akkor viszont 
megsemmisülne maga a tétel az ismeret kétféle összetev?jér?l. Vagyis bels? 
ellentmondást rejt a tétel. És ha nem lehet szétválasztani a konszenzusos 
elemet a valóságostól, akkor az ismeret félrevezet?, vagyis nem ismeret. 
Mellesleg felhívom a figyelmedet, hogy az ismeret analitikus és szintetikus 
részének hitétele ugyanaz, amit te elvetsz: a lényeg és a lényegtelen 
különbsége.

Ezzel szemben áll az a tétel, hogy ha van valóság, akkor annak minden 
esetleges elemt?l függetlenül meg kell nyilvánulnia, mert ha nem nyilvánul 
meg, akkor alaptalan feltételezni a létezését. A logikai pozitivizmus egyik 
nagy hibája, hogy nem tud megszabadulni szubjektív idealizmustól. Leány 
nevén így hívják ugyanis a konszenzust. Sem a valóság, sem a rá vonatkozó 
ismeret nem függhet attól, hogyan képezzük le a szubjektumban. Lehet, hogy 
az Ohm törvényt, vagy a bétabomlást kínaiul másképpen írják le, mint 
magyarul, de az áram ott ugyanúgy folyik a drótokban, mint nálunk, és a béta 
bomlás során keletkez? részek statisztikája is ugyanaz. Vagy egyszer?bb 
példával: Ha elmész a fogorvoshoz, hogy húzza ki a fogadat, akkor ? nem 
konszenzuálisan fogja kihúzni azt, annak ellenére, hogy magyarul mondtad el 
a kívánságodat neki, hanem ontológiailag fogja kíhúzni. Hasonlóképpen, ha 
egy elektromos kapcsolásban hibát ejtesz, akkor tapasztalni fogod a 
rövidzárlatot annak ellenére, konszenzuálisan mit képzelsz az áramkörökr?l.

Ami a Jehovistákat illeti:

?ket szegényeket azért ráncigáltam ide, mert iskolapéldái annak az 
áthatolhatatlan meggy?zhetetlenségnek, ami rád, rám és általában minden 
emberre jellemz?. Legfeljebb egyikünknél-másikunknál kijjebb vagy beljebb 
húzódnak a makacsság határai. Észrevételem szerint a meggy?zhetetlenségnek 
sok oka van, de a legf?bbek:

1- az énvéd?, hiúsági mechanimusok;
2- a tisztességtelenség, a tévedés be nem ismerése, s?t szándékos tévedés, 
félremagyarázás.

A tudományos, de a filozófiai vitáknak is olyanoknak kellene lenniük, mint 
az Interneten való sakkozásnak:

-véges számú lépésben eld?l játszma, amelynek három kimenetele lehetséges:
-matt, döntetlen, menekülés.
Tisztességtelen lépés nincsen, mert a gép nem engedi.

Ha a tudományos viták mégsem ilyenek, akkor feleslegesek, csak a hiúságok 
tornamutatványai. Még szerencse, hogy van ideális játék a valóságban is: 
maga a valóság, amely végs? soron minden vitát eldönt.


Agyhalott

>tudomanyt itt nemigen fogunk muvelni, bar en is azon lennek, hogy 
>lehessen. azert nem, mert nem sok olyan ember van itt, aki kepes 
>erre. bizonyos mas emberek, a hulyeskedeseikkel eluztek oket

Eltévedtél.  Itt a tudomány m?velése az, hogy beszélgetünk róla. 
Ez a rovat nem valamiféle kötöttfogású természetbúvár verseny 
színtere, vagy kutatóintézeti értekezlet.
Aki itt bátrabb, vállalja a kockázatot, hogy esetleg lehülyézik mert 
ellentmondást lát valaminem. Akik igazán értik a dolgukat, azok a 
félreértések okát szokták érteni, s higgadtan tisztázzák. Van aki nem 
érti (a dolgát) - vagy türelme nincs hozzá, s inkább farkast kiált. 
Vedd észre, hogy a tanárok és a könyvek összefoglalók. Nem fér 
idejükbe mindaz, ami a fejekben megfordul, különféle gondotokat 
okozva. 

Burgonya