Endre:

> Muszaki erzekem azt sugja, hogy duzzasztassal nem lehet
> egy folyo vizet szaz meternel is magasabbra feljuttatni.
> Ahhoz szivattyu kell - vagy vizhordo rabszolgak hada.
Talan. Viszont minel magasabban folyik az epitkezes, annal kisebb a medence,
annal kevesebb viz feljuttatasaval kell megbirkozni.

> Anettka-rol itt a PARA-n csak annyit, hogy nagyobb
> rejtely a piramisoknal is. Marmint az, hogy mit
> keres ez a no a kepernyon (BPTV, esti orakban).
> Igaz, Uhrin Benedek ota en mar semmin sem csodalkozom,
> ami nalunk a kepernyon, sajtoban, konyvkiadasban es
> zenei eletben tortenik.
BPTV-m nincs, de amiket hallottam rola, abbol valoszinu, hogy a BBC-nel nem
alkalmazna'k ;-)

> Nekem is remlik valami, de szerintem az is ugyanez lehetett.
> Mondtak, hogy tobb eve dolgozik az elmeleten, a tv2 pedig
> visszajaro fajta. Pl. a Dunakeszin epulo tengeralattjarorol
> is mar legalabb ketszer tudositottak, pedig vizet meg mindig
> nem latott kozelrol.
Jaja. Ami a TV2-t illeti, rovid tavon is elegge redundansak.

> > > hogyan epitik meg a piramis alapkoveibol allo
> > > legalso sort? Ekkor meg nem mukodhet a hajodaru!
> > Mi van, ha asnak egy godrot kozepre? Vagy eleve egy godor
> > kore kezdik epiteni? Utana meg betemetik.
> En is toprengtem azota a teman, es en is arra jutottam, hogy
> igy kellett tortennie. De nem utana temetik be, hanem epitkezes
> kozben, folyamatosan, ahogy epul a piramis. Mindig csak a tetejen
> van egy tetoterasznyi medence, epp csak olyan mely, hogy a hajo
> a fedelzeten levo hatvan emberrel + koteherrel uszni tudjon benne.
Igen, ezt en is igy gondoltam.

> Ezekre kozben megtalaltam a valaszt, amikor ujra megneztem
> a felvetelt. Modositanom kell sajat magamat, ill. levelem
> elejen az Adept-nek irott reszt (mar vagy ket napja irtam,
> csak nem kuldtem el). Nem arrol volt szo, hogy zsilip-
> rendszerrel emelik fel a vizet. Az egyik illusztracion
> nehany masodpercig jol latszik, hogyan mukodhetett a dolog.
> Ugy kell elkepzelni, hogy epitettek a Nilustol a piramisig
> egy lepcsozetesen emelkedo falat. Minden egyes lepcsoszakasz
> tetejen medence van egy uszodaru szamara, es ezek adjak at
> egymasnak a feltehetoleg a kobanyabol a Niluson erkezo, meg-
> munkalt kovet. A medencek vizenek feljuttatasat es folyamatos
> potlasat (pl. a parolgas miatt) talan emberi erovel oldottak meg.
> Irdatlan munka lehetett ennek a zsiliprendszernek a megepitese,
> de igy, ha a legfelso lepcsofok feljut a piramis tetejenek
> magassagaba, akkor megoldhatova valik az egesz piramis fel-
> epitese.
Ezt most nem egeszen ertem. A viz feljuttatasaval inditasz, de az a fal-lepcso
mar nem erre keszult?  No mindegy. De a lepcsozetes fal lehetne maga az epulo
piramis oldala is, nem? Ugy volna gazdasagos.
A viz feljuttatasara szerintem van egyszeru megoldas. Ha szukitik a
folyomedret, ott felgyorsul a viz sodrasa. Ezzel jol megforgathatnak egy
lapatkereket, ami felhuzhatja a vizet.

> > hogy nem borul fel a hajo, ami kitart maga melle egy bo:ho:m
> > nagy sziklat..
> A fedelzeten levo hatvan ember a hajo tulso vegebe huzodik.
> Maga a hajo 44 meter hosszu. Ha eleg ugyesek voltak, meg a
> ketkaru emelo elvet is kihasznalhattak.
Ez biztosan eleg? Hany tonnas egy piramis-tegla?

> Mindez eleg fantasztikus, megha lehetseges is. Legfantasz-
> tikusabbnak azt tartom, hogy a koveket ugy munkaltak meg,
> hogy azok kotoanyag nelkul vizmentesen zartak egymas melle
> illesztve...
Tenyleg, talan a kobanyaban is dolgoztak annyian, mint az epitkezesnel...

> Volt azert meg egy-ket meglepetes. Pl. Egely egy kis fabol
> keszult mutyurrel szemleltette, hogyan lehet egyenesvonalu
> mozgast forgomozgassa alakitani, "amirol az emberek tobbsege
> azt hinne, hogy lehetetlen". A dugattyus robbanomotorok koz-
> ismertte valasa ota szerintem nem sokan hihetik, amit Egely
> allitott. Persze ez nem lenyeges dolog, csak egy elhibazott
> pelda volt a reszerol.
Hat igen. Es E. famutyurje is a dugattyukhoz hasonlo modell volt?

-- 
TGyula

Kedves Dr. Willy

A linket köszönöm.
A beavatást olvastam már.

Nem a teoriákkal van bajom. Megvan a magam elképzelése a piramisépitésrol és
ez nélülöz minden materiális magyarázatot. Én a gondolati energiákkal való
épitkezést tartom  igaznak, számomra 100%-osnak.
Csak pusztán arra vagyok kiváncsi, hogy hogyan fogják mégis megmagyarázni
anyagi érvekkel.


Üdv
Adept

>En meglepodtem, milyen "egyszeru" is ez.A  Spectrumon volt egy
musor,ami nem a
> piramisokkal foglalkozott, hanem a teraszos ontozessel. Ott
mutattakegy rendk
>ivul egyszeru modszert, ami a kovetkezo volt: Kepzeljetek el egyoriasi,
kb 1m
>atmeroju dugohuzot, csavarmenetet, ami egy fa csoben volt
elhelyezve.Ennek a v
>eget beletettek a vizbe, majd a cso hosszatol fuggoen
bizonyosmagassagba tudta

Nem volt az olyan egyszeru. Ket megoldassal is probalkoztak, csak
afeltetelezhetoen akkor is rendelkezesre allo eszkozok
felhasznalasaval.Az egyik a fabol keszult csiga, a masik a bronzbol
ontott volt. Az ontessel komoly gondok voltak, eloszor nem tudtak
felmelegiteni a bronzot elegge, aztan kiderult, hogy megfelelo meretben
nagyon nehez ezt megcsinalni, ezert csak egy kis kb. 1 meter hosszu
csovet keszitettek. A fabol keszultnek pedig voltak hianyossagai, mert
eresztett, nem tudtak rendesen tomirteni, mivel lecekbol volt
osszeszegelve. Aztan jott a kovetkezo problema: a meghajtas, kotellel,
labbal... nem igazan volt meggyozo, de elkepzelheto, hogy mukodott, csak
kicsit furcsa, hogy a civilizacio akkor olyan fejlett volt, hogy siman
megoldottak azokat a problemakat, amik most igen komoly fejfajast
okoznak...

A piramisos filmet nem lattam, de olyasmi az otlet, hogy odavezettek a
Nilust, es uszodaruval operaltak, valamint belul is feltoltottek vizzel
es ott is igy epult?
De most komolyan, hogy a feneben vagtak ilyen sima falu, tok
egyforma,egymashoz tokeletesen illeszkedo koveket? Mivel? Mostanaban
nagyteljesitmenyu, vizhuteses, furesztarcsas gepekkel csinaljak, de
akkor?

Udv
Inhouse

Kedves Lista! 

A  -on egy SR-71-es nevű 
titkos amcsi repülőgép hajtóműről megy a csevely, amely 
állítólag feltűnően és gyanúsan kevés üzemanyagból irdatlan 
paramétereket hoz ki. Az Aranysas újság és elődje a régi 
Top Gun egyaránt foglalkoztak a témával, úgyhogy nagy a 
levelezési láz körülötte. 
Maradok a mindnyájunkkal együtt értett fennmaradás pártján, 
és remélem, hogy ebből a pozícióból lezárhatjuk a meddő 
ütközetek korszakát. 

HódolaTOM!