Sziasztok!

Valenta Ferenc irta:

: Mivel a legtobb esetben eleg volt a vegrehajtott iteraciok szama, nem
: vettek eszre, bar ebben szerepet jatszhatott a ceg minosegbiztositasi
: rendszerenek lazasaga is, egyes processzoraik hibajegyzeke elkepesztoen
: hosszu, csoda hogy mukodnek egyaltalan...

Ez teny es valo, hogy tenyleg egy kozepes csoda, hogy szazmillio
tranzisztor osszessegeben kb. 80-90%-ban mukodik (magyarul az Intel a
legyartott chipek kb. 10..20%-at kenytelen kidobni). Ebbol kiszamolhatod,
hogy mekkora megbizhatosaggal mukodik egy tranzisztor (nagysagrendileg
0.9^(1e-9), mivel 1 tranzisztorra jut vagy 10 via is). Szerinted
hogyan lehet tesztelni ilyen nagy megbizhatosagu dolgot?

@@@ Nem alkalmaznak redundans funkcionalis egysegeket...? @@@

Tovabbi kerdes, hogy egy 32 bites processzort hogyan szeretnel tesztelni?
Elvileg minden utasitaskombinaciot ki kellene probalnod minden letezo
regiszter-, stack- es flagkombinacioval, raadasul minden operandussal.
Magyarul egy floating-point osztas (ami Intelnel 80 bites abrazolast
jelent) teljes ellenorzese 2^160 kombinaciot jelent szorozva 2 sokadik
hatvanyaval (flag-bitek). Es mivel a processzor szuperskalaris, tehat
nem tudod, hogy mit muvel mas utasitasokkal ekozben a pipeline-ban. Ehhez
jon meg, hogy mindezt kulonbozo tapfesznel, orajelnel es homersekletnel is
ki kell probalni. Tovabba ahhoz, hogy megfizetheto ara legyen a
processzornak, az egesz tesztelest max. 8..10 masodperc alatt el kell
vegezni. 10 masodperc alatt 3 GHz orajellel jo esetben 3e10 muveletet
tudsz vegrehajtani, ami 2^35. Tehat eppenhogy le tudnal ellenorizni egy
16-bites integer osszeadast. A gyakorlat azt mutatja, hogy meg egy 4bites
processzort sem tudsz komplett tesztelni (ilyenek vannak pl.
szemelymerlegekben), tehat a minosegbiztositasi rendszert nem feltetlenul
erdemes vadolni (plane, hogy az Intel-hibajegyzek 99%-ban olyasmit
tartalmaz, ami az atlag felhasznalot abszolut nem erinti).

Vegyuk pl. a Te elektronikaidat, kapcsoljuk be es tegyuk be oket egy
100V/m tererossegu elektromos terbe es hangoljuk vegig a frekvenciat
DC-tol 4 GHz-ig (ez egy standard elektromagneses kompatibilitasi teszt).
Tesztelted oket? Es milyen minosegbiztositasi otleteid vannak, ha pl.
kiderul, hogy minden oke, kiveve 218 MHz-nel, ha a nyak hossztengelyevel
30 fokot zar be a terero vektora, mert ekkor egy LC-kijelzo villodzik, es
nagy ritkan hibas karaktert jelenit meg? Az otleteid kozul ezutan valogasd
ki azokat, amik kommercialis szempontokbol is alkalmazhatok (pl. a muanyag
doboz helyetti femdobozt azonnal elfelejtheted, szintugy a ketretegu nyak
helyett a negyretegut). Tovabba vannak olyan hibajelensegek, amiket a
kuncsaft hajlando toleralni, tehat ezeket nem szukseges egybol kijavitani
(avagy mibe kerul egy processzor 90nm-es litografiai maszk-szettje).


Udv,
marky

Hallo!

Tud valaki olyan linket ajanlani, amely az apaly-dagaly jelenseggel 
foglalkozik, es foleg az erdekelne, hogyan zajlik le az egesz Fold 
viszonylataban, egy ev alatt. Olyan statisztikai adatok kellenenek. Hol, 
 mikor, milyen intenzitassal jelentkezik.
Lehet magyar, angol, nemet, roman.

Koszonom elore is. Udv, szocs

>>Biztos, hogy szamos? Nem inkabb szamtalan ?
>>(nem artana ugyelni a matematikai precizitasra :)

Monoceros:
>Biztos.
>Veges szamossagu.
>A veges szamossagu talajlako elolenyek egy kisebb halmaza ez, 
>... melyeket valoszinuleg nem befolyasol.

>Nem matematika, biologia. :-)
Meg szerencse!
 'kisebb halmaza' , meg : ' jelentos mertekben ' stb. 
Roppant megnyugtato. A se szeri se szama vajon mit jelent? 
Szamosat, vagy szamtalant ?

Burgonya

krumpli:

ugy latom, hogy levelezolistat tevesztettel. az ilyen jellegu irasokkal -> MOKA

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

On 22 Apr 2004 at 7:46, HIX TUDOMANY wrote:
> Felado : 
> Amit irtal az konnyen kiprobalhato! UV-t atereszto uveglapra szorjunk
> termofoldet vekony retegben es napoztassunk alatta foldigilisztakat.
Ritka az UV-t atereszto uveglap. Az atlagos (kozonseges) uveg-
ek elnyelik az UV-t. UV tartomanyban pl. fotometerekhez
kvarc kuvetta hasznalatos - az atereszti.
> >Amugy az ozon erosen mergezo es a talajkozeli kialakulasa az 
> >emberekre is karos lehet...)
> Ez meglep, mert hallottam letezik 'ozonterapia' is.
> Vagy elavult? Ozonviz elotti modszer?
Lehet, hogy letezik, de nem mindegy a dozis. A klorozas
helyett ivovizek sterilizalasara ozont is szokas hasznalni.
Tehat elegge mergezo (oxidal) ha eleg nagy a dozis.
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

> Felado : 
> 
> Jo Napot!
> 
> Messzeszallo Nyilvesszo:
> >Hiaba keresgelek a mta.hu weboldalon, nem talalok sehol
> >emesztheto formaban listat a tudomanyagakrol.
> 
> >Van, ugye az akademiai tagolas, eszerint 3 nagy ag van,
> >az elet-, a tarsadalom- es a termeszettudomany.
> 
> A fontossag meg ennel is rosszabb. 

Azota maganban jelentkezettekkel is ki lett targyalva, hogy
a nagy hangon emlegetett "tudomany" az csak egy szoveg,
valojaban szemelyes karrierek sikerek osszege adja az mta
tudomanyos szintjet. Tehat ha van harom belevalo regesz,
akkor ok a legjobbak, ha a jogaszok a siekresek, akkor ok a
dominansak.

> (Ovatosan megjegyzem, erdemes volna tekintelyparancsolobb
nevet 
> valasztanod , mert elofordulhat, hogy nalam ratartibb, de
joval 
> kompetensebb szemelyek kulonfele rigolyaik miatt
eltekintenek a 
> reagalastol. Ha nincs igazam, akkor is elnezest kerek.  )

Aki azert nem valaszol, mert nem tetszik a nevem, az
inkabb ne is valaszoljon. ;)

udvozlettel:

Messzeszallo Nyilvesszo