Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX MOKA 4044
Copyright Myths
2004-09-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 napi humor (mind)  91 sor     (cikkei)
2 V I C C T O R O N T O B O L . . . (mind)  11 sor     (cikkei)
3 . . . egy kis mosoly / Re: napi humor (mind)  49 sor     (cikkei)
4 Re: V I C C TORONTOBOL . . . . (mind)  7 sor     (cikkei)

+ - napi humor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
H!



Garfield megalapította, én csatlakoztam az "Utáljuk együtt a hétfõt"
klubbhoz. Harcra fel :)


Szombaton tanultam:
1.: A merketing rossz kérdése: Hogyan adjuk el a terméket a vevõnek?
2.: A marketing jó kérdése: Hogyan oldjuk meg a vevõ problémáit
3.: Konklúzió: Marketinges szemmel az ács az, aki lyukat akar venni, nem
fúrót.


---
Boci boci tarka c. vers elemzése

Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

A vers szerkezetileg egyértelmûen két részre tagolható. Az elsõ egységet az
elsõ és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor. Ez
már a rímképletbõl is világosan kiderül: A A B B.
A verset az teszi igazán nagy mûvé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és
általanos igazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költõ kétszer
szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja velünk, hogy valójában nem egy, hanem
két bociról van szó. Az egyik boci természetesen a költõ, akinek szerelmi
bánata van.
Feltûnõ, hogy az elsõ szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az
igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti bennünk. De
ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan elõforduló oppozíciók.
A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de
nincsen se füle se farka), a 'füle' szó magashangrendûsége is éles
ellentétben áll a 'farka' szó mély hangrendûségével, a 'tarka' szó pedig
önmagában alkotja a legerûsebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és fekete.
Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a szerelem
természetének kettõsségére, ami Catullus óta minden jelentos szerelmes vers
sajátja. Egy embert látunk magunk elõtt, aki bár 'tarka', vagyis a költõiség
minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis
hiányérzete van. Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a
kedvese nélkül a költõ sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk
nagyon találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség
érzete. Itt jelenik meg a versben szereplõ egyetlen ige, ez viszont annál
kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: 'megyünk'. Az egész verset
átszövõ kettõsség itt is megtalálható. Hiszen szó van egyszer a költõ
érzéseirõl, amik egytõl egyig elhagyják a költõt, aki már képtelen arra,
hogy eltartsa õket, és elköltöznek valaki másba, aki még képes táplálni
õket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész társadalomról, akiket
eddig verseinek tejével itatott a költõ, és akik szintén mind elpártoltak
tõle, mivel szerelmi bánatában képtelen költeményeivel éltetni oket.
A másik, az általános érvényû boci maga az élet. Itt az elsõ szerkezeti
egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet sokszínû,
de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért maradt el a 'de'
kötõszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költõi nyelv állandóan
tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is szó van. Nem teljesen
egyértelmû ugyanis a 'de' szó használata. Felfoghatjuk úgy is, hogy itt
éppen arról van szó: az élet sokszínû MERT nincsen semmi értelme. Hiszen
ahogy valami értelmet, célt kapna, máris sokkal egysíkúbb lenne, sok
mindennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené,
megsemmisülne. Ez egy újabb kettõsség, amit a költõ nem old fel, mindenki
kedve szerint értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetoséget,
hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.
A második szerkezeti egység egyértelmûen a fentiekben már említett 'megyünk'
ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni / ahol tejet kapni)
természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli jelentõsége van itt a többes
szám elsõ személynek, vagyis mi mindannyian 'megyünk', mi mindannyian
meghalunk. Pontosan ez az, ami örökérvényûvé teszi a verset, hiszen a halál
kérdése mindig foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek,
mindig is foglalkoztatni fogja õket. A vers tehát örök problémát feszeget, é
s végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít
majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét
ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költõ az élet igazi
céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok
legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos formába
öntve olyan meggyõzõen szakad ki a versbõl, hogy méltán sorolhatnank ezt a
költeményt a legmaradandóbb mûvészi alkotások közé.
Olvassuk el a verset még egyszer:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

Ugye milyen másként szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?


csá, g
+ - V I C C T O R O N T O B O L . . . (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kohn meghal, felkerül a mennybe. Szt. Péter fogadja, majd elõvesz egy
konzervet, megmelegiti és megvacsoráznak. Második nap ismét konzerv a
vacsora. Harmadnap is. Negyednap Kohn odaszol Szt. Péternek:
-Elnézést, de nem mehetnénk le a pokolba egy kicsit körülnézni, olyan
unalmas itt!
-Dehogynem, máris indulhatunk.
Lemennek a pokolba, Kohn látja, hogy rogyásig rakott asztalok állnak
mindenütt. Megkérdi Szt. Pétertõl:
-Ha itt a pokolban ennyi a kaja, akkor mi ott fent a mennyben miért eszünk
állandóan konzervet?
Hát kettönkre már csak nem fogok fõzni!?
+ - . . . egy kis mosoly / Re: napi humor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Khmmmm! Ma újra próbálkozom a válasszal.
Talán. . .  ma fel is megy. . .

>H!

>Na, ismét itt! :) Csak hogy legyen Hodine-nak konkurenciája!
>:))) Nemes verseny! :)

Re: napi humor:

*,_,*  Szia Cpt,

Köszi! Üdvözöllek az "arénában" Hodine. Várom a "napi humor" - t.


...~... ...~... ...~... ...~...

Sziasztok Mókázók!

Köszi a szavazatokat. További kellemes napot, minél több mosolyt kívánok
Nektek.

Üdv, és

. . . egy kis mosoly:

- Mondd, ti imádkoztok ebéd elõtt?
- Nem, az én anyám jól fõz

-°-

A tanító néni a mese fogalmát szeretné elmagyarázni a gyerekeknek.
- Melyik az az írásmû, amit csak úgy kigondol az ember, de semmi
valóságalapja nincs?
- Az adóbevallás - érkezik a válasz.

-°-

Rendõrautó érkezik a piroshoz.
- Nézd, piros!
- Valóban, nagyon szép.
- Most piros és sárga egyszerre!
- Ez gyönyörû!
- Most pedig zöld.
- Csodálatos!
- Sárga.
- Micsoda változatosság!
- Piros!
- Na induljunk, ezt már láttuk.
+ - Re: V I C C TORONTOBOL . . . . (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
>Kis indián:  Apa, miért hivják az öcsémet Ugró Ló-nak ???
>Nagy indián:  Azért, mert amikor megszületett, édesanyádon átugrott egy ló.
>Akarsz még kérdezni valamit Lyukas Gumi ?

  Igen, keziccsokolom!

  Tessek mondani, a Pap Laly neninek zongora volt a jele az ovodaban?

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS