Laci:

>Ezek az allitasok, ugy latom, nem biztos, hogy igazak.
vannak analitikus allitasok, ezek lehetnek biztos igazak es biztos hamisak.
van
nak tovabba szintetikus allitasok, ezek nem lehetnek biztos igazak, hanem
konti
ngensek. minden valosagrol szolo, uj informaciot hordozo allitas
kontingens, az
az szintetikus.

pelda:
1) "Az euklideszi geometriaban a derkeszogu haromszogre igaz a pitagorasz
tetel
".
ez egy analitikus, biztosan igaz allitas, de nem a valosagra vonatkozik,
hanem 
fogalmak osszefuggeseire.

2) "Minden kutya eb."
Ez leso ranezesre valosagrol szolo allitas. De amennyiben a kutya az eb
szinoni
maja, tulajdonkeppen definicio szerint tautologia, azaz analitikus, es
biztosan
 igaz. Valojaban nem mond semmit a valosagrol, hanem a szavaink jelenteserol.

3) "Semmi sem biztos, csak a halal."
Ez egy szintetikus allitas, es ennek megfeleloen nem biztos, hogy igaz. Sot
ez 
gyanithatoan nem igaz. Visoznt az energiamegmaradas torvenye nagyon erosen
igaz
olt. Az is szintetikus, es igaznak tekintjuk, de nem biztos, hogy igaz,
mert ko
ntingens.

>Inkabb ugy nez ki, tudomanyos, fizikai eredmenyek, 
>amelyek termeszetesen a tapasztalati tenyek es 
>megfigyelesek feldolgozasabol szulettek.
A valosagrol szerzett ismereteinknek ez a legmagasabb foku bizonyossaga,
amit e
lerhetunk. Tehat ez nem egy lekicsinylo megallapitas, hanem ez a legjobb,
ami m
ondhato egy valosagrol szolo ismeretrol.

>Az aktualis tudomanyos elmelet szerint ezek egymastol 
>elvalasthatatlanok, tulajdonkeppen be kellen vezetni 
>egy olyan fogalmat, hogy teranyag, vagy anyagter.
szinten.

>azt se igazan tudhatjuk, hogy van-e informacio ter es 
>anyag nelkul, egyelore csak azt kepzeljuk, hogy ha 
>nincs ami hordozza az informaciot, (tehat valami 
>anyag), akkor nincs is informacio. pedig kitudja?
az infrmacio jel, a jel pedig egy mennyiseg. ami pedig mennyiseg, az
anyaghoz t
artozik. en ezt analitikusan, tehat biztos igaz allitasnak gondolom.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Z2 es Eva !

A foldrajzi tavolsag nem szamit.
A gondolatok szamitanak.

-- Ha filozofalni annyi, mint elsajatitani 
a halalt, akkor ez a halni tudas a helyes
elet feltetele.  Elni tanulni es halni tudni :
ugyanaz.

--  A halal kevesebb volt, mint az elet,
es megkovetelete a batorsagot.  A halal
tobb ,  mint az elet  es oltalmat nyujt. 
-- 
-- szellemes elmelkedest :
   --    vége  --

Szia Laci!


> Ezek az allitasok, ugy latom, nem biztos, hogy igazak.

En nem vagyok tul igenyes, nekem az "igazsag" helyett megfelel a "legjobb
tudomasunk szerint" is. Annak meg, hogy "lehet hogy majd egyszer mashogy
fogjuk tudni, mint ahogy most tudjuk", nincs kulonosebb informacio-erteke
 ...


Kellemes elmelkedest,

z2

Szia Laci!


> Ezert  nem szerencses olyan megallapitasokat tenni, hogy egyik nincs a
> masik nelkul,
> azt se igazan tudhatjuk, hogy van-e informacio ter es anyag nelkul,

Gondolatkiserlet: Tegyuk fel, hogy anyag es informacio egymastol
elvalaszthatoak, es valasszuk el oket: anyag "balra", informacio "jobbra".

A "bal" illetve a "jobb oldalon" van valami? Tulajdonkeppen egyik oldalon
sincs semmi (vagyis a "semmi"-vel ekvivalens dolog van mindket oldalon),
mert egyik oldalrol sem szarmazhat semmilyen meresbol adodo informacio.

A "bal oldal" nem merheto, mert nincs informacio tartalma, amit egy
meroeszkoz kozvetithetne. A "jobb oldal" pedig azert nem merheto, mert nincs
ott anyag, ami az informacio tartalmat szallithatna egy meromuszer fele.

Arra jutottunk, hogy anyag informacio(tartalom) nelkul, illetve informacio
anyag(i jelterjedes) nelkul a semmivel ekvivalens.

[Jo ez igy, vagy elneztem valamit ?]


Ezert  nem szerencses olyan megallapitast tenni, hogy az egyik esetleg
meglehet a masik nelkul, hiszen nemi gondolkodas utan tudhatjuk, hogy nincs
(== a semmivel ekvivalens az) informacio anyag nelkul, es nincs (== a
semmivel ekvivalens az) anyag informacio nelkul.


Kellemes elmelkedest,

z2

A te allaspontod szerint soha nem hozhatunk semmi dontest,
mert mindig van egy egeszen icipici valoszinusege annak, 
hogy tevedunk. 
Ezert peldaul en kinyilatkoztathatom hogy a fulem mogott 
lathatatlan de rozsaszinu egyszarvu allatkak elnek es mivel
a tudomany nem tudja 100%-ra bizonyitani nem-letuket, 
mindenkinek "agnosztikusnak" kell lennie e kis rozsaszinu 
teremtmenyekkel kapcsolatban?
Eddigi tapasztalat es tudomany azt mutatja, hogy az 
altalunk eddig megismert valosag anyagi csupan - amig
nem kapok uj ellenorizheto ezzel ellentetes informaciot, ez marad 
a 
velemenyem...


Eva

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Ter es anyag ( 27 sor )
> Idopont: Mon Dec  9 19:44:27 CET 2002 FILOZOFIA #1071
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Sziasztok,
> 
> Z2 irta:
> >
> >Nem tudom eszedbe jutott-e mar, hogy az anyag es az informacio egymastol
nem
> >elvalaszthatoak, hasonloan az anyag es a ter viszonyahoz. Ahol nincs anyag,
> >ott nincs ter es ahol nincs ter ott nincs anyag sem. Hasonlokeppen: ahol
> >nincs anyag, ott nincs informacio es ahol nincs informacio, ott nincs anyag
> >sem.
> 
> Ezek az allitasok, ugy latom, nem biztos, hogy igazak.
>  Inkabb ugy nez ki, tudomanyos, fizikai eredmenyek, amelyek termeszetesen
> a tapasztalati tenyek es megfigyelesek feldolgozasabol szulettek.
> Mind a anyagot, mind a teret ugy hataroztak meg (definialtak), hogy
> kenyelmesen lehessen oket hasznalni a korulottunk levo vilag leirasara.
>  Az aktualis tudomanyos elmelet szerint ezek egymastol elvalasthatatlanok,
> tulajdonkeppen be kellen vezetni egy olyan fogalmat, hogy teranyag, vagy
> anyagter.
> 
>  Ezert  nem szerencses olyan megallapitasokat tenni, hogy egyik nincs a
> masik nelkul,
> 
>  azt se igazan tudhatjuk, hogy van-e informacio ter es anyag nelkul,
> egyelore csak azt kepzeljuk, hogy ha nincs ami hordozza az informaciot,
> (tehat valami anyag), akkor nincs is informacio. pedig kitudja?
> 
> Laci
> 
>