Kedves Dezso!

>Nalam Pakson az a megoldas, hogy az inga
>felfuggesztese, tehat a tarto ekek a menyezethez vannak
>stabilan rogzitve. Tehat a padlo es a menyezet kozott
>gyakorlatilag nincs mechanikai csatolas.

Sajnos a szoros szivu kritikusok szamara ez a "gyakorlatilag" jelzo nem eleg
meggyozo, mivel a padlo, es a mennyezet egy azon epulet szerves reszei,
amelyek bonyolult, es nehezen szamolhato rugalmas statikai szerkezetekkel
vannak osszekotve elvalaszthatatlanul. Becslesem szerint a merendo
vonzoerohatasok mintegy 8 nagysagrenddel gyengebbek a teszttomegek sulyanal,
igy akar egyetlen porszem szisztematikus zavarasa is lehetetlenne teszi a
korrekt merest, es meghamisitja az eredmenyt. Es nem nehez elkepzelnem
(persze a bonyolult szamitasok mellozesevel), hogy a forrastomeg
kiegyensulyozatlansaganak hatasa a meresre feler egy porszem hatasaval. A
forrastomeg korrekt mozgas kozbeni kiegyensulyozasa szerintem nem kerulheto
el. Persze a kontrollkiserlettel a durva hibak felfedezhetok, de a
kontrollkiserletben is fellephetnek szisztematikus zavaro hatasok, es az
elrendezes sem azonos a meresevel, igy mindig is maradnak ketsegeink.

>>Ugyanis ha ugyanazt ertenenk, mint eddig, akkor a kolcsonhatas elvet
>>is el kellene fogadnunk, ami viszont ellentetes az erotorvenyeddel.
>*** ?????
Bodonyi egeszen hatarozott kijelenteseket tesz arra vonatkozolag, hogy csak
a nagyobb tomeg vonza a kisebbet, a kisebb tomeg nem vonza a nagyobbat. A
kitalalt erotorveny barmely valtozataban fellelheto asszimetria  ezt az
allaspontot tovabb erositi, igy kenytelen vagyok feltetelezni, hogy
Bodonyival egyutt elvetetted a kolcsonhatas elvet. Ha tevednek, akkor
igazits ki, bar ez esetben nem is tudom, mirol vitatkozunk.

Newton 3. torvenye szerint minden erohatashoz egy azonos nagysagu, de
ellentetes iranyu masik ero tartozik. Mas megkozelitesben altalanossabban az
erok vektorialisan osszegezhetok, es az egy pontban hato erok eredoje nulla.
Newton 2. torvenyeben az erot F= ma keplettel definialta, illetve ezzel
definialta egyben a tehetetlen tomeget is, amely minden testre nezve egy
jellemzo allando.  Ha F = ma definiciot integraljuk az ido szerint, kapjuk
az impulzus definiciojat  p = mv, es a kolcsonhatasok torvenyebol pedig
ugyanezen uton az impulzusmegmaradas torvenyet kapjuk. Az impulzus
megmaradas pedig gyakorlatilag Newton 1. torvenye, mely szerint erohatas
nelkul minden test megtartja egyenletes mozgasat (a mozgasallapota allando).
Talan nem kell bizonygatnom, hogy mind a definiciok, mind a torvenyek
egyetlen osszefuggo rendszert alkotnak. Ezt termeszetes modon tovabb lehet
boviteni a forgatonyomatekok egyensulyanak, es ennek integraljakent az
impulzusnyomatek(perdulet) megmaradasanak definicioival, illetve
torvenyeivel. A torvenyek ezen csoportja tokeletes matematikai alapot ad a
mechanikai problemak leirasara.

Newton gravitacios erotorvenye a vonzoero szamszeru definiciojan kivul
magaba foglalja azt is, hogy a ket tomeg azonos nagysagu, de ellentetes
iranyu erovel hat egymasra egyetlen hatasvonal menten. Ez utobbi
kitetelekkel a vonzastorveny osszhangba kerul a mechanika torvenyeivel,
hiszen a vonzoero eseteben is teljesul minden korabbi torveny. Tovabbi
kiegesziteskent elmondhato, hogy a vonzastorveny elsosorban az elemi
tomegekre vonatkozik, nagyobb testeknel a reszekre hato eroket osszegezni
kell a mechanika torvenyei szerint. A vonzastorveny egyben a sulyos, es
tehetetlen tomeg azonossagat is definialja. A torveny matematikai
eleganciajat jelzi, hogy a kolcsonhato azonos erokhoz a tomegek szimetrikus
szerepeltetese jarul.
F = m1 m2 G /r^2, vagy vektorosan F_ = m1 m2 G r_ / r^3

Ezzel szemben, ha letezne olyan egyoldalu erohatas, amely nem kolcsonhatas,
akkor Newton mindharom torvenye borulna, nem lennenek ervenyesek a mechanika
torvenyei, es Newton definicioi a gyakorlatban hasznalhatatlan mennyisegekre
vonatkoznanak. A munka, energia, teljesitmeny fogalma csak annyiban
kapcsolodik ehhez, hogy ezek mindegyike a fenti rendszerbol szarmaztatott
mennyiseg, igy hasznalatuk csak ezen rendszeren belul definialt.

Udv: Takacs Feri

>Felado :  [Hungary]

   Szia Kalman.
Igazad van, regi szamitasokbol eszembe volt hogy a kulombseg majd a duplaja, 
elkerulve a figyelmem, hogy epp a Nap gr.terero nagyobb, meg a lairas utan 
is. de talan eppen ezert a kov.mondatod nem helyallo:
>2. A Foldre a Hold nagyobb arapalyerot gyakorol, mint a Nap.
Azt hiszem az apaly dagaly kidudorodas a nap iranyaban van a 'vonzas' miatt 
es ellentetben a centr. erok hatasara. Majd a Hold immar sokkal kevesebb 
gr.terereje amplifikalja egybeesesekkor, es maximalis erovel csokkenti ha a 
Fold-Nap ea Fold-Hold irany 90 fokos szoget zar.

lado :  [Hungary]

   Szia Kalman

  Igazad van, nem tudom hogy kerulte el figyelmem meg leiras utan is, tudtam 
hogy valamikor kiszamoltam, Valahogyan forditva emlekeztem, de talan ezert 
nem helytallo a kov. mondatod:
>2. A Foldre a Hold nagyobb arapalyerot gyakorol, mint a Nap.
  Ugy tudom az apaly-dagaly kidudorodas egyike a Nap iranyaban esik a 
("vonzero" hatas), es ellentetes iranyban a masik, (centr. ero miatt). A mar 
sokkal kissebb Hold "vonz." ero ebben csak besegit (noveli vagy csokkenti a 
hatast).

 >Mas: a csillagok szilard magjarol:
Nem sikerult visszakeresnem az adatokat, de Szakacs ur ha vonalban lenne, 
bovebben informalna.

 > >Mas mediumban maskep is mukodhetnek a fizika torvenyei.
 >Nem politika ez, mely itt igy, ott ugy mukodik.
 >Legfeljebb mas korulmenyek kozott mast hanyagolnak el.
Medium vagy korulmeny ugyanaz, megis erosen meghatarozoja lehet kulombozo 
rendszereknek.

 >A bolygok altal okozott arapalyerok hatasa a Fold kergere >elhanyagolhato.
>Ennel meg a legkori nyomas ingadozasa is nagyobb valtozast jelent.
>A statisztika sem erositi meg a bolygoegyuttallasok ilyen hatasat.

  Konkret okot, allitasokat meg korai lenne kijelenteni. A kiserlet meg nagy 
erofeszitesekkel folyamatosan folytatodik.

  Udv Csaba.

Sziasztok!

 >Dezso contra Dezso 2002-02-08 21:53:14+01 Sziasztok!
 >*** Kalman osszeolloz egymasnak ellentmondonak tuno dolgokat. ***
Es mi az ellentmondas feloldasa?

 >*** A csillagaszok azt mondjak, hogy a Kepler-allando a bolygokra nem pontos
 >"allando", kisebb nagyok elteresek vannak.
A Kepler allando = R^3/T^2
R: a Nap es a bolygo kozepes tavolsaga
T: a bolygo keringesi periódusa
R is, T is eleg pontosan ismert, tehat nem a Kepler-allando a pontatlan,
hanem Kepler harmadik torvenyenek fenti alakja.
A pontos alakban szerepel a Nap es a bolygo tomegenek osszege:
R^3/T^2 = konstans*(M(Nap)+M(bolygo)).

Belelapoztam a Tertechnologia III-ba. Az a benyomasom,
hogy csak butabb lesz tole az ember.
Dezso, inkabb olvasd el Simonyi Karolytol
A fizika kulturtortenetet!

Udv, Kalman