> > Ez nem igaz altalanosan. Hallgas meg egy Studer Stzdis 
> > CDlejatszst. Szinte mind
> > ent meg tudsz etetni, is biza nem rossz a hangja. Is ez eliggi 
> > precmziss szerke
> > zet.
> A Studerekben Philips mechanika van, ugyhogy nem igazan
> jobbak az atlagnal.
> 


Ugy gondolod? Letesztelted? Tettem bele kifurt, lemart, stb. lemezeket, meglepo
 eredménnyel.

Mellesleg lehet hogy Philips mechanika van benne, ezt nem vitatom, nem tudom mi
 van benne. De attol meg jo, fuggetlenul hogy Philips vagy mas. Megfelelo rends
zeren - pl. Genelec monitorokon hallgatva - kijon a kulonbseg sima CD lejatszok
hoz kepest erosen.

De errol nem csak a fej tehet, hanem a mogotte allo vezerles, nevezzuk automati
kanak, mert az. Nem csak maga a fej a donto, hanem annak a vezerlese is!!!! Sot
 inkabb az, mert az donti el mit csinaljon a fej.

> >   Azt siman el tudom kepzelni, hogy a gagyi digitalis resze elrontja 
> > az analogot. Azt is el tudom kepzelni, hogy a gyengen definialt pitekkel
> > kinlodas becsatolodik az analog reszbe.
> Ez nem igy van. 

Egy rossz D/A konverter hogy a fenebe ne tudna elrontani az egeszet???? Pont ez
ek pontatlansaga az egyik legnagyobb problema.


> > Ebbol en azt a kovetkeztetest vonom le, hogy a digitalis jelnek
> > ninc sauraja, lelke, stb. Egy bitsorozat vagy hibatlan, vagy nem.
> > Nincs 'igen, de' allapota. En allitom tovabbra is, hogy szerintem
> > a gagyi lejatszok is kepesek a bitsorozatot hibatlanul visszaallitani.
> > Ahol oriasi kulonbsegek vannak, az a D/A konverter es ami utana van.
> 
> Digitalizalt hangnak nem csak nagysaga, de idobeli lefutasa is va.
> Hiaba allitotta vissza a bitsorozatot hibatlanul, ha nem tudja kelloen
> pontos idozitessel a D/A konverter bemenetere juttatni.

Azert ez ritka. Vedd ki a kvarcot barmelyik gagyi vagy jobb CD lejatszobol, es 
merd meg. Vagy epits belole roppant egyszeruen oszcillatort, es egy hiteles mus
zerel mérd meg a frekijét. 10-12 tizedig halalpontosan annyi, amennyi ra van ir
va, foleg a mai lezeres trimmelesi technikaknal. Ennel pontosabb meg nem kell, 
felesleges. Sot meg ilyen pontos se kellene.

Attila

> 
> + - CD jelkiolvasas.VÁLASZ Feladó: janos_ude.iiawah.crbp
> 
> Ugy tunik, meg nem lett szoba hozva az, hogy a CD-rol nem 0 es 1
> kerul kiolvasasra, hanem 0.12 , 1.78, 3.99, 0.001, meg hasonlok, es
> a CD pickupnak van egy toleranciaszintje, hogy meddig szamit egy
> jelet 0-nak, es honnan 1-nek, es mi az a tartomany, ahol hibanak
> veszi, es ujra probalja olvasni.
> Az is elegge gyanithato, hogy ha pl. egy pitet 3.5-nek olvasott ki,
> akkor az az aramimpulzus a RAM-ban mashogy tarolodhat, mint pl egy
> 0.67, amit szintugy 1-nek vett.
> Ez digitalis szinten nem gond, mert ha valamit "1" erteku, az
> teljesen mindegy, hogy 0.96 vagy 1.76, legfeljebb ha tartosan
> magasabb, akkor jobban melegszik a chip. Viszont ha analogga
> alakitjuk at, akkor +-1 bit helyiertek nagysagrendu a tevedes.
> Evek ota olvastam errol, valaki hobbista csinalt ilyen mereseket.


Üdv!

Már bocsánat, de te láttál már CD lejátszófej felépítést pl. rajzon?

"akkor az az aramimpulzus a RAM-ban mashogy tarolodhat, mint pl egy
> 0.67, amit szintugy 1-nek vett."
Ezt  a mondatot komolyan gondoltad?????

A Ramban az tárolódik, amit megmondanak neki hogy tárolódjon. Megadnak a Ramnak
 egy címet, és beírjak vagy az egyet vagy a 0-át értéktől függően. Nincsen sem 
0.67 sem 1.76, sem semmi.

A fejben vagy interferál a jel a kibocsátott sugárral, vagy nem, ezek szerint l
esz 0 vagy 1.

Attila

Kedves Gabor!

> Ez szamomra azt jelenti, hogy az informacio maga a zene, ami a
> felvetel helyen elhangzik (vagy esetleg el sem hangzik).
> Ebben az ertelemben az informacio jelentos resze mar a felvetel
> pillanataban veglegesen elveszett. Kene egy fogalmat definialni
> a CD-re rogzitett indormacio-reszre. Ez bizony mar csak muszaki,
> matematikai fogalom.
Mint tudjuk, a felveteli, a rogzitesi, stb. processzus korlatos. Azonban
a megmaradt informaciobol is csak a detektalhato reszet
kepes a mai jelek es rendszerek merestechnikaja kimutatni. (jelek 
es/vagy adatok formajaban)  Az audioeszkozok fizikai kozege 
(mukodesi elvetol fuggetlenul) ehhez kepest rejtett informaciot 
is tartalmaz, melyet kvantummechanikai kozelitessel lehet ertelmezni.
Ez a kulonbseg a gyakorlatban - kielegito korulmenyeket teremtve -
eszlelheto. 

> En meg nem hallottam rola, hogy egy RAM jobban melegedne, ha csupa 1
> van benne, mintha csupa 0, de ettol meg lehet.
> Van erre fizikai magyarazatod ?
Ez teves feltetelezes. Az elemi cellak az atkapcsolas idotartama alatt 
fogyasztjak a legtobb energiat.

Udv BA

Sziasztok,

  Szerintem nagyon jot tenne valami referencia arrol, hogy a digitalis
(hibatlan) masolat maskepp szol. En ezt talaltam:

http://www.solorb.com/dat-heads/FAQ

61-es kerdes angolul:

{61}    Is there loss from digital transfer?  Do I need to be anal about
        how many digital generations it has passed through?

When a tape is copied, if there are no major errors (very dirty heads,
broken cable, etc.), the copy is identical (after error-correction) to
the original.  One of the test CD's has a passage cut from a master
tape, followed by the same passage cut from a 100th generation digital
dub.  I have never heard of anyone who could distinguish the two
passages. [sb]

Some noted industry personnel, such as Bob Clearmountain, still dispute
this and claim they can hear differences after several digital
transfers despite the apparent contradictory physics involved. [jfw]

  De konkret tesztrol nem tudok. Az mas kerdes, hogy ha *nem* digitalis
a masolat, akkor lehet hallani a kulonbseget (ez dokumentalt). Tovabba
nyilvan nem resampling esete forog fent, nem kompresszalt digitalis
masolat (peldaul CD->MP3), stb. 
  Ja igen, felreerthetoen fogalmaztam: szamomra a D/A orajele mar
az 'analog' reszhez tartozik. Igy jitter letet (orajel hiba miatt)
nem vitatom.

Gyula

>> Tehat: van ket bitre azonos adatsor, amit RAM-ba irunk;
>> meghallgatas elott az egesz CD bekerul a RAM-ba, a mechanika le
>> van kotve, stb. Ezek utan lesz hangzasbeli kulonbseg attol
>> fuggoen, hogy milyen lejatszorol, hanyszorosan irt CD-rol, stb.
>> szarmazik az adat?
> Igen, lesz kulonbseg!

Rendben, de akkor ezt valahogy bizonyitani is kell...

> Digitalizalt hangnak nem csak nagysaga, de idobeli lefutasa is va.
> Hiaba allitotta vissza a bitsorozatot hibatlanul, ha nem tudja kelloen
> pontos idozitessel a D/A konverter bemenetere juttatni.

Abszolut pontos idozitessel nem is fogja tudni, de a (lejatszas 
kozben) mechanika nelkuli rendszerek nyilvan pontosabbak lesznek a 
mechanikat is hasznaloknal. Ismet eljutottunk addig a kerdesig, 
hogy akkor miert nem ilyeneket hasznalnak a high-end lejatszokban?