Jo estet,

valahol azt olvastam, hogy a nemet dab szo egy regi arab szonak 
a felelevenitese, es egy idoben "divat" volt multik szamara
valami okori vagy regebbi szavakat ujra felfedezni, ezek lettek
a cegek ill. termekek nevei.

Ennek van nyelvi alapja, vagy csak hirlapi kacsa?

Bence

Kedves Gábor!

HIX NYELV #826, Szegedi Gábor >:

> A hatékonytalanság és hatékonyságtalanság tényleg különböző 
> dolgokat jelölnek, vagy csak az újságíró bonyolította túl a dolgot?

  Itt alaposan megbotlott az újságíró nyelvérzéke.  Ha az alapszó 
főnév, márpedig a |hatékonyság| az, akkor a |-tAlAn| fosztóképzős 
alakhoz van |-s| melléknévképzős pár.  Ebben az esetben az újságírónak 
felelnie kellene arra, hogy mit jelent a |hatékonyságos|..?

  Egyébként azt könnyen beláthatjuk, hogy a melléknevekhez járuló 
|-sÁg| képzővel a melléknévvel jelölt állapotot kapjuk, tehát 
|hatékonyság| = az az állapot, amikor valami hatékony.  Ha egy ilyen 
állapotot jelölő főnévhez az |-s| melléknévképzőt tesszük, akkor magát 
az állapotot jellemző tulajdonságot kapjuk meg.  Így tehát melléknév + 
|-sÁgOs| === maga a melléknév, azaz a |-sÁgOs| képzőcsoportnak nincs 
jelentése.  Így |hatékonyságos| === |hatékony|.  De ha ezt megengedjük, 
akkor nem csak az egyszer kell ezt az üres jelentésű elemet 
megengednünk, hanem korlátlanul, tehát |hatékony| === 
|hatékonyságosságosságosságosságosságosságosságosságosságosságosságos|, 
azaz |hatékony(ságos)*N|, ahol N = 0 .. végtelen.

  És, ha a fenti igaz, akkor a |-tAlAn| előtti |-sÁg|-nak sincs 
jelentése, nemrt a |-sÁgos| tagadása |-sÁgtAlAn|, így |hatékonytalan| 
=== |hatékonyságtalanságtalanságtalanságtalanságtalanságtalanságtalan|, 
azaz [hatékonytalan|, |hatékony(ságtalan)*N|, ahol N = 1 .. végtelen.

  Az újságíró előtt tehát beláthatatlan nyelvfejlődési lehetőségek 
nyíltak meg, előbb utóbb, az egész flekket ezzel az egy szóval töltheti 
meg, később az egész lapot...

  N.B. Félretéve a szarkazmust, azért ez korábban tényleg megtörtént a 
nyelvben, elvégre az |igaztalan| melléknevet mára archaizálta az 
|igazságtalan|.  Az is lehet, hogy a |-sÁgOs| képzőbokor mégiscsak kap 
némi konotációt, így alkalmilag jelentéshasadás lépfel,  pl. a 
|tisztességes| nem teljesen ugyanaz, mint a |tisztes|, az |egészséges| 
sem ugyanaz, mint az |egész|, a |szentséges| is némileg más, mint a 
|szent|.  Ezekből van |tisztességtelen|, |egészséges|, |szentséges|, de 
nincs *|tisztetlen|, *|egésztelen|, *|szenttelen|.

  Ez az összes példa, amit a melléknévi alapú -|sÁgtAlAn|-ra ismer az 
értelmező szótár.  Látható, hogy ezek közül csak egy esetén van meg a |-
sÁgtAlAn| végű alak mellett a |-tAlAn| végű változat, és ebben az 
esetben is ez utóbbi archaikus.  A |-sÁgtAlAn| tautológiája tehát még 
kifejezettebb, mint a |-sÁgOs|-é, így kimondhatjuk, hogy a gyakorlatban 
azonos melléknévi tőről képzett |-tAlAn| és |-sÁgtAlAn| alakok nem 
élhetnek egyidőben egymás mellett.  És mivel a |hatékonytalan| még nem 
veszett ki, nem is archaikus, így a |hatékonyságtalan| sem jólformált 
(így az ebből képzett |hatékonyságtalanság| főnév sem).

Kedves Gábor!

HIX NYELV #826, Szegedi Gábor >:

> A hatékonytalanság és hatékonyságtalanság tényleg különböző 
> dolgokat jelölnek, vagy csak az újságíró bonyolította túl a dolgot?

  Itt alaposan megbotlott az újságíró nyelvérzéke.  Ha az alapszó 
főnév, márpedig a |hatékonyság| az, akkor a |-tAlAn| fosztóképzős 
alakhoz van |-s| melléknévképzős pár.  Ebben az esetben az újságírónak 
felelnie kellene arra, hogy mit jelent a |hatékonyságos|..?

  Egyébként azt könnyen beláthatjuk, hogy a melléknevekhez járuló 
|-sÁg| képzővel a melléknévvel jelölt állapotot kapjuk, tehát 
|hatékonyság| = az az állapot, amikor valami hatékony.  Ha egy ilyen 
állapotot jelölő főnévhez az |-s| melléknévképzőt tesszük, akkor magát 
az állapotot jellemző tulajdonságot kapjuk meg.  Így tehát melléknév + 
|-sÁgOs| === maga a melléknév, azaz a |-sÁgOs| képzőcsoportnak nincs 
jelentése.  Így |hatékonyságos| === |hatékony|.  De ha ezt megengedjük, 
akkor nem csak az egyszer kell ezt az üres jelentésű elemet 
megengednünk, hanem korlátlanul, tehát |hatékony| === 
|hatékonyságosságosságosságosságosságosságosságosságosságosságosságos|, 
azaz |hatékony(ságos)*N|, ahol N = 0 .. végtelen.

  És, ha a fenti igaz, akkor a |-tAlAn| előtti |-sÁg|-nak sincs 
jelentése, nemrt a |-sÁgos| tagadása |-sÁgtAlAn|, így |hatékonytalan| 
=== |hatékonyságtalanságtalanságtalanságtalanságtalanságtalanságtalan|, 
azaz [hatékonytalan|, |hatékony(ságtalan)*N|, ahol N = 1 .. végtelen.

  Az újságíró előtt tehát beláthatatlan nyelvfejlődési lehetőségek 
nyíltak meg, előbb utóbb, az egész flekket ezzel az egy szóval töltheti 
meg, később az egész lapot...

  N.B. Félretéve a szarkazmust, azért ez korábban tényleg megtörtént a 
nyelvben, elvégre az |igaztalan| melléknevet mára archaizálta az 
|igazságtalan|.  Az is lehet, hogy a |-sÁgOs| képzőbokor mégiscsak kap 
némi konotációt, így alkalmilag jelentéshasadás lépfel,  pl. a 
|tisztességes| nem teljesen ugyanaz, mint a |tisztes|, az |egészséges| 
sem ugyanaz, mint az |egész|, a |szentséges| is némileg más, mint a 
|szent|.  Ezekből van |tisztességtelen|, |egészséges|, |szentséges|, de 
nincs *|tisztetlen|, *|egésztelen|, *|szenttelen|.

  Ez az összes példa, amit a melléknévi alapú -|sÁgtAlAn|-ra ismer az 
értelmező szótár.  Látható, hogy ezek közül csak egy esetén van meg a |-
sÁgtAlAn| végű alak mellett a |-tAlAn| végű változat, és ebben az 
esetben is ez utóbbi archaikus.  A |-sÁgtAlAn| tautológiája tehát még 
kifejezettebb, mint a |-sÁgOs|-é, így kimondhatjuk, hogy a gyakorlatban 
azonos melléknévi tőről képzett |-tAlAn| és |-sÁgtAlAn| alakok nem 
élhetnek egyidőben egymás mellett.  És mivel a |hatékonytalan| még nem 
veszett ki, nem is archaikus, így a |hatékonyságtalan| sem jólformált 
(így az ebből képzett |hatékonyságtalanság| főnév sem).

(P.S. remélem, ez a cikk nem jelenik meg N = 2 .. végtelen példányban, mivel má
r többször próbáloztam postázni...)

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

Nyelv#827, Lang Attila D.:
>   Ugyanazt jelölik: a nyelvtani hibát. Ilyen szavak nincsenek.
> Hatékonytalanság akkor van, ha van hatékonytalan, de az ugyanúgy
> nincs, mint fontostalan, széptelen, okostalan.
Megjegyzések a témához:
1. Függetlenül attól, hogy ilyen szavak vannak-e vagy sem, a dolog 
értelmét (=az illető intézmény működése nem hatékony) különösebb 
erőlködés nélkül sikerült megfejteni.
2. Egy régebbi számban egy magát a sajtóban bútordaként hirdető cég 
kapcsán kérdeztem, hogy van-e bútorda szó egyáltalán. A válasz az 
volt, hogy van; nyelvünk agglutináló nyelv. Hasonló alapon miért ne 
lehetne hatékonytalan(ság) is?
3. Van szép és csúnya, van okos és buta, így a széptelen illetve  
okostalan szavakra nincs szükség. Nade mi is a hatékony ellentéte? 
Tudtommal nincs rá önálló szó, csak a nem hatékony vagy a 
hatékonytalan formákkal lehet leírni.

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Oly sok a bolond es oly keves a tron (Adamis A.)