Na, harmadszor hatha sikerul

     ... Megerkeztunk Kota Kinabaluba, Sabah tartomanyba. Meg Miribol 
     sikerult a szallast foglalni masnapra a Kinabalu hegyre. Mar 
     megerkezes ota ezzel probalkoztunk uton utfelen. Probaltuk hivni az 
     utikonyvben  megadott szamokat, majd amiket a helyi turista 
     tajekoztatasi irodakban kaptunk, de semmi nem mukodott.
     KK-ben egy az utikonyvbol kinezett szallast kerestunk, ami tenyleg
ott 
     volt ahol a konyv irta csak a neve valtozott meg. Igy mentunk egy 
     kort, mire ugyan ott lyukadtunk ki.
     Innen elbucsuztunk Zoliektol, mert mi masnap nekivagtunk a hegynek
mig 
     ok par napot a varos koruli szigeteken toltottek.
     Reggel 8-as busszal indultunk a hegyre. Tiz utan nem sokkal 
     megerkeztunk a Kinabalu park bazisara. Itt fizettunk park belepot, 
     maszasi engedelyt, biztositast es vezetot. Az utobbin oztoztunk egy 
     angol parral, igy 35 RM-re jott ki kettonkre. Egyebkent nem sok
haszna 
     van a veztonek. Az ut olyan jol ki van taposva, hogy el sem lehet 
     tevedni.
     A csomagok nagy reszet lent hagytuk a csomagmegorzoben. Az irodatol 
     eloszor minibusszal elvisznek a kovezett ut vegeig (amiert 
     termeszetesen kulon fizetni kellett) ahonnan kezdodik a maszas. 
     Megtevesztesul az ut lefele indul, majd 300 meter utan kezd
emelkedni, 
     amit aztan abba sem hagy a csucsig. A szallasig 6.5 km-t kell menni 
     amibol 6 egyenletesen emelkedik. Utkozben a novenyzeten jol 
     megfigyelheto a magassagi valtozas hatasa. 3000 meter felett
viszont 
     mar mi is kezdtuk erezni, hogy ritkul a levego. En a pihenok utan
ugy 
     erztem meg konnyeden vinne a labam, majd harom gyors lepcso utan 
     levegoert kapkodtam es karikakat lattam. Mig mi osszeszedtuk
magunkat 
     a vezetonk elszivott egy cigit.  
     Nem volt tul szep idonk felfele menet. Szinte vegig felhokben
mentunk, 
     latni alig lehetett, neha pedig esett az eso. Volt nalunk esokabat
de azt 
     en a hatizsakra teritettem, hogy a halozsak es a ruhak ne azzanak
at. Hat 
     ok szarazon megusztak, nem ugy mint en. 4 km korul lattuk a legtobb 
     kancsoka viragot, tobb felet is. 5 kilometertol (ugy 3000 m felett)
pedig 
     a novenyzet egyre alacsonyabb lett. Olyan a hegy mintha egy
rendezett, 
     gondozott bonzai kert lenne. A talaj nagyon gyenge es az ido is 
     szelsoseges igy a fak itt mar nem tudnak nagyra noni viszont tobb
szaz 
     evig elelnek.
     5-6 oras seta utan megerkeztunk a szallasra. Menet kozben nem is 
     faztunk, a maszas kimelegitett, de mikor fent, vizesen leultunk ... 
     Eloszor atoltoztunk, majd ontottuk magunkba a forro teat. Enni
viszont 
     alig birtunk. Valoszinuleg a magassagtol fajt a fejunk es forgott a 
     gyomrunk.
     A szobank a futott szallotol/etteremtol kicsit feljebb volt es
futetlen. 
     Halozsakot mint kiderult nem is kellett volna vinni, mert van fent. 
     Az igazi moka masnap reggel - mit reggel hajnalban - kezdodott. 
     Hajnali kettokor csorgott az ora. Lementunk volna reggelizni az 
     etterembe de nem volt semmi kajajuk igy feltankoltunk cukorkabol
(meg 
     csoki sem volt) Hajnali haromkor indultunk a csucsra. Igen, a mi 
     fejunkben is megfordult, hogy nem vagyunk normalisak. Raadasul ha
mar 
     egyszer olyan koran felkeltem megnezhettem volna valamelyik foci EB 
     elodontot.
     Termeszetesen nem mi voltunk az egyetlen eszementek akik tok
sotetben 
     masztak hegyet. Mint kis vilagito szentjanosbogarak legalabb
otvenen 
     kigyoztunk felfele a kopar hegyen. Helyenkent meredekebb lett az ut
es 
     kotelbe kellett kapaszkodni. Igazan lefele menet tudatosodott
bennunk 
     miert is van ott a kotel. Ha ott megcsuszva nagyot lehet esni. Volt 
     aki azt mondta vilagosba fel sem maszott volna.
     
     Azert kelt mindenki olyan koran, hogy napfelkeltere a csucsra
erjen. 
     Hat nekunk eppen sikerult. Rengetegen voltunk fent. Nem is fert el 
     mindenki a csucson. Parat fenykepeztunk, ettunk egy kis kekszet,
majd 
     helyet adtunk masoknak. Igazabol nem birtunk volna sokaig maradni. 
     4095 meteren meg az egyenliton is piszkosul hideg tud lenni.
     
     Folyt kov..
     
     Anti

Sziasztok,


> stb), de akkor is Shanghai a legnagyobb kinai varos. Erre elmondtam
> neki, hogy az elefant a legnagyobb allat, ettol meg nem az az allatok
> kiralya... erre vegre megtort a jeg :-)

Chongqing a legnagyobb kinai varos.
Shanghai csak a legdinamikussabban fejlodo, ahol illene jobban jelen
lennunk. Ha masert nem, hat az "orszag-image" miatt. Ezt mar Romania is
jobban tudja nalunk, ugyanis iden nyit itt a konzulatusuk (ha meg meg nem
nyitott). Sok orszag pl. mellekesen arra baziroz, hogy valamikor nehany
kinai ceg (nem ruhanagykeres!), az altaluk biztositott kedvezo befektetesi
feltetelek miatt esetleg hozzajuk "viszi ki" a penzet Kinabol. Ez pedig a
magyar kormanynak is erdeke volna.

> valoban, del rulez, tehat a hongkongi magyar konzulatusnak van
> letjogosultsaga. A hongkongi repuloter egesz Del-Kelet Azsia szive,
> tehat magyarok akkor is megszallnak itt, ha mashova mennek. Jo

HK Azsia szive, ezek szerint Azsiaban eleg egy konzulatus, es pl. a magyar
es az (urambocsa) azsiai turista meg mehet amerre lat? :-))  A korhazban a
kardiologus mellett van ortoped orvos, sot borgyogyasz is, pedig ok sem
mindig "annyira" fontosak, es nemcsak a szivvel foglalkoznak. Bocs a gyenge
hasonlatert...

> Mit tudnank mi eladni (jelentos mennyisegben) Kinanak?
> Persze cegeknek fontos lehet. De az orszagnak?

Nehez kulonvalasztani, hogy mi jo egy cegnek es mi jo az orszagnak.
Egeszseges keretek kozott azt mondanam, hogy ami egy szabalyosan (!) mukodo
magyar ceg erdeke (legyen az bel- vagy kulfoldon), az az orszag erdeke is.
(Munkahelyek, adozas stb.)

Magyarorszagrol toket Kinaba kihelyezni nagy mennyisegben mar csak a meretek
miatt is lehetetlen. Nem is a magyar multikrol van szo. Otthon rengeteg
olyan aru es termek van, ami nyugodtan beferne a kinai piacra. Vagy azert,
mert egyedi, vagy azert, mert itt akkora a felvevo piac, hogy elferne a
tobbi kinai, europai, amerikai stb. termek mellett a palettan a magyar is.
Az otthoni kozep es kis cegek azonban nem tudnak beszallni az itteni
versenybe, mert nem engedhetik meg maguknak a tartos kinai jelenletet, sot
sokszor meg azt sem, hogy valakit megbizzanak az itteni munkaval. Ha ezt
peldaul egy magyar allami alapitvany elosegitene valamelyest anyagilag,
akkor mar csak helyben kell megtalalni a megfelelo lehetosegeket es el lehet
kezdeni epitkezni. (Ennel bovebb informacioval  csak egyuttmukodesi
szerzodes alairasa utan ill. konzultacios dij felszamolasa mellett
szolgalhatok:-))

> A kinai-amerikai kereskedelem hatalmas kinai tobbletettel jar.

A kinai-magyar "egyensulyrol" ne is beszeljunk. De azzal, hogy szankciokat
helyezunk kilatasba es fejunket a homokba dugva (Mekka helyett) kizarolag
csak az EU fele nezunk, semmin nem valtoztatunk.

> Az EU kozelebb van. Jelentos a kereskedelmunk veluk.
Az nagyon jo, hogy az EU-val jelentos a kereskedelmunk, az a baj, hogy
Kinaval aranyaiban igen feloldalas.

> A normaikat erdemes figyelembe vennunk.

Az osszes EU tagallam itt kilincsel Kinaban. A nemet kancellar kert eloszor
"helyszini" bocsanatot Kinatol a Nato altal a belgradi kinai kovetsegre
belott raketak miatt. Mi szemellenzosen az EU fele nezunk, es ez az ellenzo
olyan szuk, hogy nem latjuk, hogy az EU mar regen Kinaban terjeszkedik.

Nem tudom...

Udv: VB