1. |
Re: az urkutatas egyik jelentosege - Woland (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: az urkutatas egyik jelentosege (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Aszteroida, Pioneer... (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: az urkutatas egyik jelentosege (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: az urkutatas egyik jelentosege (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: az urkutatas egyik jelentosege - Woland (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Woland
> <<Tehat lehetsegesnek kell lennie kis energiaval
> mukodo terugro szondakat/urhajokat konstrualni...>>
>
> Ha nincs ter, akkor hogyan ugralsz benne?
Ha nincs ter, de megis van, mert tapasztaljuk, arra jobb helyeken azt mondjak:
virtualis. De errol inkabb Math-szal vitatkozzal ahelyett, hogy engem sertegetn
el. :)
> <<...amelyek megfeleloen kifinomult hajtomuvel vezerlessel akar 1 ly/s
> latszolagos sebesseggel is haladhatnak >>
>
> Ha nincs tavolsag akkor hogyan haladhatnak?
Hol is van kaosz? :DDD Ha nincs tavolsag, _nem_halad_. Ha a hely, ezert a tavol
sag is virtualis, elmeletileg felismerheto es kezelheto a _virtualis_ pozicio.
Ennek sorozatos ismetlesevel _virtualisan_ haladasra birhato egy test, mikozben
valojaban nem mozog, csak VIRTUALISAN.
De ha nem ertesz ezzel egyet, Math-t sertegesd, o mondta, nem en.
Irod:
> <<Mikozben az ureszkoz all.>>
>
> Mihez kepest all? Ha nincs ter, akkor hol all? Ha all akkor hogy halad? Ha
> halad akkor hogyan halad ott ahol nincs tavolsag? :-))
Beismerem, hogy pongyolan fogalmaztam. :) Nem tettem hozza, hogy "... olyan ert
elemben, ahogy eredetileg gondoltuk" A ter virtualis, csupan egy kvantummechani
kai mellekjelenseg.
A virtualist terhez kepest, (mely mivel virtualis, valojaban nincs is, mivel vi
rtualis) lehet allni, lehet mozogni, es lehet ugrani is. Mert ha a hely virtual
is, a hely megvaltozasa is az.
<<Na persze ehhez szondakat is kell a kovetkezo ugrasi pozicioba kuldeni,
ami korulnez, hogy biztonsagos-e a hely,..>>
> > Ez itt mar olyan, mintha egy sci-fi kedvelo 12 eves gyermek mondana.
Nem, ez szegyen. :) Marmint hogy egy eloremutato instrukciot lefikazol.
> Hadd ne foglalkozzak mindezzel tobbet.:-)
> Hihetetetlen kaosz van a te fejedben Endre.
Az a gond, hogy azt hiszed letezel. Na EZ a kaosz... :-DDD
Udv: Endre
|
+ - | Re: az urkutatas egyik jelentosege (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Endre irja:
>> De Math mondta, hogy nincsen ter, akkor
>> pedig tavolsag sincsen. [...] Az Alfa Centauri
>> 4 másodperc.
>
>es lejjebb:
>> buta gondolat, mivel nincsenek foldonkivuliek
>
> Mivel ez megiscsak a TUDOMANY lista lenne (bar ujabban nem nagyon latszik
> rajta ;-)), meg kell jegyeznem, hogy foldonkivuliek letezeset semmilyen
> jelenlegi ismeretunk nem zarja ki.
Tobbiek?! Mas is igy gondolja?! :-DDDDDDD
> Viszont az Alfa Centaurira valo 4 masodperces utazast igen.
A kvantumszemlelettel nem erdemes vitatkozni. :) Azt nagyon okos emberek talalt
ak ki.
Ha a ter virtualis, akkor a hely is es a hely megvaltoztatasa is az. Legfeljebb
mi meg ott tartunk a lassu, brontoszaurusz gondolkodasunkkal, hogy virtualis e
nergiat fecserelunk virtualis elmozgatasra. Ahelyett, hogy megtalalnank azt a v
aloszinuleg egyszer manipulacios pontot, ahol a targyunk egyszercsak mashol van
.
Ha a ter virtualis, illetve igy a hely es a hely megvaltoztatasa is az, akkor a
mechanikank olyan, mintha ahhoz, hogy a szamitogep memoriajaban athelyezzunk e
gy byte-ot A0000000-ról F0000000-ra, egyenkent vegigmozgatnank a byte-ot A00000
00-tol F0000000-ig.
Erre Te Jozsi, mivel hat elegge ertesz a szamitastechnikahoz, szolsz a Woland n
evu programozonak, hogy "Figyuzza a memoriat kozvetlenul is cimezheted!" Erre m
it csinal a programozo, aki a Woland Úr? Lehulyez. Na mit gondolsz most errol a
programozorol?
Ha a ter virtualis, minden pontja kozvetlenul is cimezheto, a pontossagot csak
a technologia relativ fejletlensege korlatozhatja.
Ja, meg a Woland-felek gondolkodasa... :-DDD Szegyen ez a maradisag...
Fotiszteletem: Endre :-DDDD
|
+ - | Re: Aszteroida, Pioneer... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Joska !
>Energia: ha az embert egy osszenyomott rugoval helyettesit-
>juk (kerdes jogos-e?), akkor jol szamolhato az energiaval. A
>bonyolodas az emelesi munkaval nem jon be. Gondolj csak arra:
>igaz, hogy a munkad egy resze nem gyorsitasra ment, hanem
>emelesre -- de ebbol adodoan magasabbra kerultel, ahonnan
>mar kisebb a szokesi sebesseg.
>... A vizszintes ugyanolyan jo mint a fuggoleges. ...
Koszonom valaszodat, de bevallom, valami nagyon nem
all ossze a fejemben.
A kocsin vizszintesen elrugaszkodo sportolo sulyanak nincs hatasa x
vegsebessegere, melyet eler mondjuk 1m megtetele alatt.
Az aszteroidan tomege es energiaja ugyanannyi, de mar
van F1=m*g1 sulya.
Ha a vizszintes rugaszkodaskor - szimulalvan az aszteroida
tomegvonzasat - kezdetben F1-gyel gatoljuk az elrugaszkodot
(s amint halad ezt az erot tendenciozusan csokkentjuk),
akkor az illeto mar nem tud 1m tavon ugyanugy felgyorsulni,
mert folyamatosan energiat vontunk el tole. Ha viszont
extrem rovid tavon gyorsul fel x-re, akkor elhanyagolhato az F1
okozta veszteseg.
Rugaszkodjon most el az aszteroidan, kotetlenul, ugyancsak
vizszintesen, x vegsebesseggel egy gordeszka-rampara
rafutva, s arrol tavozva fuggolegesen. Mukodnie kell, tehat
tenyleg neked van igazad ! :)
De akkor mi a hiba a fentebbi fejtegetesemben, ami mintha ellene
szolna ?
Udv: zoli
|
+ - | Re: az urkutatas egyik jelentosege (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Endre:
>lehetsegesnek kell lennie kis energiaval mukodo terugro
>szondakat/urhajokat konstrualni, amelyek megfeleloen kifinomult
>hajtomuvel vezerlessel akar 1 ly/s latszolagos sebesseggel is
>haladhatnak, ami masodpercenkent kb. ezer tizmilliard kilometeres
>ugrast jelent. Mikozben az ureszkoz all.
Tovabbi reszletek megtudhatok az UFO-magazinbol...
Hargittai K. angoltanar es Egely mernok tollabol szoktak
ilyenek kifolyni.
>nincsenek foldonkivuliek es nem voltak a Naprendszerben osi,
>urhajozo civilizaciok.
Megnevettet, hogy lebutaztad a gondolatomat, mert aki ilyen kemeny
szentenciakban fogalmaz az sokat elarul magarol.
Akar a Venusz is lehetett valamikor lakott. Valoszinusitheto, s
elmelettel valamelyest alatamasztott, nem ugy, mint az UFO
magazinban megirt almok.
Udv: zoli
|
+ - | Re: az urkutatas egyik jelentosege (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Krisztian !
Emlekezetbol valaszolok, mert az archivumot egeszeben nem latom, a
ma szamonkent lekert cikkek es sokminden pedig hirtelen eltunt
fiokombol. Irtad, hogy a szondak nem uzennek vissza egy ido utan.
Azonban uzenetet visznek, bar megfejteni nehez lehet.
http://www.supergames.hu/cikk.php?cid=23784
(nekem pl. nem sikerult :)
Irtad, hogy nagyon meg kellene kozeliteni fotozashoz a szondat. Ezzel
szemben mar 25 eve pletykaltak, hogy muholdrol akar egy gepkocsi
rendszama is azonosithato.
Hogy laktak-e a Naprendszerben masok, az majd ujabb expediciok
soran derulhet ki. A gazbolygok hajdan meg nem fagyott
hodjain is lehetett elet, s talan most is van, jeg alatt.
Egyebkent elvben miert is ne letezhetett akar a Foldon is,
olyan civilizacio, mely egy ido utan szinte kizarolag biologai uton
allitott elo mindent, s ezert nem maradt utanuk olyasfele ipari
hulladek-tomeg, mint amilyen a mienk. A dino leletekrol csak
valoszinusitett, hogy evolucio szulemenyei, holott akar celzottan
kitenyesztett szallitojarmuvek es 'munkagepek', ill. lakas celjara
novesztett novenyi eredetu hatalmas jurtak 'fu''toberendezesei', stb.
is lehettek.
Udv: zoli
|
|