Kedves Math!

"a termeszetes szamok definicioja az, hogy az a minimalis halmaz,a mely
eleget tesz a Peano axiomaknak. igy eloiras, hogy minden termeszetes szam
rakovetkezoje is termeszetes szam. 1) nyilvanvaloan nem valaszoltal az
ervemre"

Nos nálam definíció szerint éppen ez a minimális halmaz 0..H. Ami miatt
azonban nem jutunk előbbre az a "minden". Itt ugyanis más értelemben
próbálod használni, mint amikor tetszőleges természetes számot kell
választani "minden" természetes számból. Mert válassz csak ki egy
tetszőleges számot, mindjárt látni fogod, hogy a lehetséges jelöltek közül
egy mérhetetlenül kicsit választottál. Ennél nyilván van nagyobb. Az eredeti
Peano axiómák is ezt a "mindent" használják. Ám ha tényleg minden
természetes számból akarsz választani, akkor bizony a 0..H definíció
szerinti jelöléshez kell nyúlnod neked is. Ezen értelmezés mellett pedig már
semmi sem gátolja, hogy legyen legnagyobb. Az első ellenmondás, ahol sorba
tettem az emeleteket be és nálam végül az egész épületbe egyenletesen voltak
elosztva, míg nálad csak a 0. szinten volt az összes éppen ezt példázta.

"2) a [0,1) intervallumra csinalhatsz sok ilyen f lekepezest, mivel ez egy
monoton novekvo es korlatos sorozatot ad, ezert Cauchy sorozat, azaz a
tavolsagok csokkennek es 0-hoz tartanak. tehat barmely d eleme R<1, letezik
olyan n eleme N, hogy f(n)>=1-d. legyen m a legkisebb ilyen n. ha f(m)>1-d,
akkor 1-d nincs a sorozatban, tehat H nem termeszetes szam.. ha veletlenul
f(m)=1-d, akkor definiciod szerint H=m. tehat H egy veges lepesben,
eloallithato szam, azaz a normalis matematika altal ismert szam. peldaul
legyen f: N->[0,1), f(i)=1-2^i . f(N) valoban novekvo, es a [0,1)
intervallumban van a kepe. f(N) vegtelenbeli hatarerteke egyebkent 1. ekkor
d=f(1)-f(0)=1-2^1-1 + 2 ^0 = 1-0.5 +1 -1 = 0.5 1-d= 0.5 = f(1). tehat m=1,
azaz H=1."

A d-t megpróbálod valós számokra megszorítani, de erre semmi nem kényszerít.
Egyszerűen d=1/(H+1) és H helye H/(H+1).

"2) de gondot okoz. a "hasonloan felosztva" nem matematika. mint lattuk, nem
is definialtad a lekepezesedet, aztan meg gond is lett belole. most a
"hasonloan felosztva" kifejezessel meg nagyobb homalyba kerultel. mondtam
mar, hogy csak formalis ervekkel foglalkozok!"

Ugyan már ez nem okoazhatna gondot, ha egy kicsit is úgy állnál hozzá,
hiszen: n*oo+k helye n*oo+d, ahol n eleme {0,1},k eleme N. d:=1/(H+1),
0*oo:=0, 1*oo:=oo. oo:=H+1 Ezzel pontosan megadtam [0,2) elosztását, s
értelmet adtam oo+1, oo, oo-1, stb-nek is.

"egyebkent eleve hibas az a feltetelezes, hogy lekepezed a termeszetes
szamokat egy veges intervallumra, aztan visszafele nezed a lekepezest, es
valami uj dolgot kapsz. termeszetsen a termeszetes szamokat fogod kapni a
lekepezes intvertalasaval, hogy kapnal ebbol ujat?"

Semmiféle új dolgot nem kaptam, hacsak neked nem új az, hogy azonos egyséágű
egyenletes felosztás mellett a [0,2) intervallumon kétszer annyian férnek
el, mint a [0,1) intervallumon.

"nem. az elozo peldadban a "oo", es a ">" jelek elo sem fordultak."

Ez köztözködés, hiszen nyilvánvalóan nem azt mondtam, hogy előfordul, hanem,
hogy értelmezhető oo>x, aminek a z iménti jelöléssel nyilván x=0*oo+k a
megoldása.

""A teljes indukció ugyanis - ha elfogadjuk - az egész N-t eltávolítja""
"bizonyitottam, hogy nem."

Vegyük el 0-t, Ha elvettük i-t vegyük el i+1-et is. Az elvételek időpontjai
legyenek minden i eleme N-re: 1-1/2^i s. Ez utóbbi mondat nyilvánvalóan a
sorrendet nem befolyásolja csak az egész folyamatot véges idő vonja össze. A
teljes indukciót ez nem érinti. Ami enélkül maradna ekkor is megmarad. Mi
marad? H állítólag bizonyítottad, akkor nyilván meg tudod mondani.




"http://www.com2com.ru/alexzen/papers/ng-02/contr_rev.htm ezen az oldalon
nem szerepel a "Poincare" nev."

Még a fényképe is szerepel. :-) Csak a neve is képként ezért nem találtad
:-)

"nos, mivel Poincare meg nem ismerte a ZF axiomakat, es Zenkin sem veszi
figyelembe, ezert midkkettojuk velemenye Cantor munkassaganak kritikaja
lehet legfeljebb, azaz tortenelmi. a ma elfogadott es tanitott matematika
kritikajakent ez nem fogadhato el."

Ez csak időhúzás, mert ha rossz, az úgyis kiderül, előbb utóbb előkerül a
leggyengébb láncszem. A H+1 már elég meddő ezért tőled is azt kérem adj
olyan felismerő Turing-gépet, amely képes önmagát feldolgozni inputként, úgy
hogy ne a triviális érvénytelen input miatti szándékos végtelen ciklus
legyen a megoldás.

Pető Hunor

Kedves Andras,

  Eloszor is a 'Hawking sugarzas' meg csak egy otlet, intuicio, stb.
Hogy van-e vagy nincs, az jo kerdes. Ha van is, akkor is nagyon gyenge
tudtommal (ebben majdnem biztos vagyok), igy jelenlegi vilagegyetemben
az anyag beszivasa nyer (tul nagy a vilag surusege).

  A masik ekrdes: Galaxisok kozepen (valoszinuleg mindben) vannak
oriasi fekete lukak (millio ... 1000 millio naptomeg). Ezek folyamatosan
szivjak be a galaxist, de a folyamatot gatoljak kulonbozo dolgok.
Egyreszt az anyag keruing a kozeppont korul, magatol nagyon nehezen
jut el a galaxis kozepeig. Peldaul a Napot le lehetne cserelni egy
hasonlo tomegu feket lyukra (kb. 3 km-es lenne az esemenyhorizont),
de attol a fold nem zuhanna bele pillanatok alatt. Fekete luktol
eleg messze mar tokeletesen mindegy, hogy fekete lyuk.
  Masik hatar az 'Eddington limit'. Ez azt mondja, hogy ahogy szivja
befele az anyagot a lyuk, az felmelegszik, megno a nyomasa, ami 
lassitja a beszivas sebesseget. Van egy egyensulyi ertek (tomegfuggo persze),
aminel gyorsabb hizashoz trukkozni kell. Tipikus fekete lyuk hizasi
sebesseg egy naptomeg evente (de oriasi szoras van). Tipikus galaxis
tomege 1 millio millio (10^12) naptomeg. Azaz nem fogjak marol holnapra
a fekete lyukak felzabalni a galaxisukat. Jelenleg a fo problema
inkabba forditottja: hogyan csinaljunk 1000 millio naptomegu fekete
lyukat. Mert vannak, nagyon oregek is vannak.

Gyula

Sziasztok!

Keresem annak a Hamptempton (?) nevu, nagyon
ismert angol (?) tortenesz (?) filozofus (?) allitolag nehany
eve megjelent konyvenek cimet, amelyben allitolag leirja
Jugoszlavia ketteszakadasat. Egyesek szerint olyanokat
allit, hogy az ellentetoka az volt, hogy mig a horvatok
tovabbra is a latin betuk mellett maradtak, a szerbek Tito
halala utan azonnal attertek a cirill betus irasmodra.

Valamint keresem azt a konyvet (?) vagy cikket (?) vagy
egyeb publikaciot, melyben a szerzo kifejti, hogy egyre
inkabb terjedoben vannak olyan altudomanyos nezetek,
amelyek taptalaja az, hogy a szerzo nem tudja, mit beszel.
Ennek egyik leggyakoribb megjelenesi formaja az, amikor
pl. egy jelensegre megalkotnak egy kifejezest, kesobb
viszont a kifejezest onallo ertelemmel ruhazzak fel, vagy
a kifejezest hasznalo nem ismeri a kifejezes eredeti
ertelmet es sajat maga altal krealt ertelemmel kezeli.

Nem vitat akarok kelteni, a forrasokat keresem.

Ildiko

Csaba:
>Felejtsuk el a foldi eletet. Tegyuk fel, hogy valahol az Univerzum mas 
>pontjan, esetleg teljesen mas idoben robotok birtokoljak, elvezik az 
>eletet. Felvetodik korukben, hogy megfelelo korulmenyek kozt, 
>atomokbol, 'maguktol' osszeallva megszulik a civilizalt eletforma. 
>Kialakul a fejlodes, mely evolucio neven szerepel. Ekkor egyik robot 
>azt mondja a masiknak: "Scifivel nem foglalkozom".

Erre a másik : no jó, figyelj, mutatok neked néhány szimulációt:
Nézd, hogyan alakulnak ki a "buta anyagból" a molekuláris gépezetek 
és hogy épülnek belolük az önreprodukáló automaták. 
Ugye leesett az állad? Sebaj, nesze itt egy új, sokkal 
pofásabb, igaz? Ha nem hiszed, kérdezd meg a csajokat.
Mire a szkeptikus: Ácsi, ez a folytonos fejlodés nekem erosen 
computer-ízu, az élet nem ezt mutatja. A valóságban ugyanis a fajok 
sokáig változatlanok, aztán hirtelen alakul ki beloluk valami új. Nem 
gondolod, hogy a teremto unván a lassúságot idonként belepiszkál a 
moziba? 
Az egyik: Mondasz valamit. Kezdem érteni...
Megosztanád velem?
Nem, mert scifivel te nem foglakozol. Fordulj a HIX tudományhoz.

Burgonya