100 éve született Kulin György
1905. január 28-án született Kulin György, a Magyar Csillagászati Egyesület
megalapítója, a múlt század legnagyobb hatású ismeretterjeszt? csillagásza,
számtalan könyv és cikk szerz?je, a hazai távcs?építés legf?bb szorgalmazója. A
z
? fáradhatatlan tevékenységének köszönhet? a gellérthegyi Uránia
Csillagvizsgáló, a Budapesti Planetárium és számtalan vidéki csillagda
megszületése. Hitvallása szerint: "legalább annyit lásson az égbolt szépségeib?
l
minden kisdiák, amit Galilei láthatott"...
A centenárium alkalmából egyesületünk szeretné minél szélesebb körben
megismertetni a kulini életm?vet! A megemlékezés-sorozat január 28-án
Nagyszalontán a 2001-ben felavatott szobránál és szül?házánál koszorúzással
kezd?dik. A f? emlékülésnek január 31-én, hétf?n a Budapesti Planetárium ad
otthont. Február folyamán az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban Kulin György
szellemiségét ápoljuk keddenkénti el?adássorozatunkkal.
A középiskolás korosztály számára az ? nevét visel? vetélked?sorozatot
indítottunk januárban a csillagászat népszer?sítése céljából. Január 26-ától
látogatható a kulini emlékeket, dokumentumokat bemutató internetes portálunk a
http://kulin.mcse.hu címen. Az év során rendezvényeinken, táborainkon is f?
szerepet kap egyesületünk alapítója szellemi hagyatékának megismertetése.
További információk:
Mizser Attila, f?titkár -  - 70/548-9124
Tepliczky István, titkár -  - 20/922-5242
Valamint internetes oldalainkon: http://www.mcse.hu
100 éve született Kulin György
|
(ismetles, az elso level az eterben maradt)
Feladó: szekely9_uh.txeni.liam
>a csomó nem hosszmérték, és nem is térnek át az SI-re (System
>International), ott ahol használatos, mert minek?
Valoban, latod, ez a helyzet, azt sem tudjuk mi az a csomo (maraki:-) )
A csomo talan egy bizonyos utszakasz megtetele melyet jard-ban
hataroznak meg, egy bizonyos 'ido' alatt no ez mar talan secundum.
>...ott ahol használatos, mert minek?
Azt hiszem ha Japanba mennek, ehen halnek:-) Meg kenyeret sem tudnak
kerni...
Es akkor miert ne ismernenk egy kozos nyelvet? Majd utkozben ugy is
elfeledjuk amelyiket mar nem hasznaljuk.
Udv. itthon Istvan.
>Feladó: cdrom.jeszy_uh.orelexa
>Otleted nagyszeru. Most mar csak az a szamitas hianyzik, hogy a vilagon
>letezo valamennyi ora atalakitasa mennyibe kerulne. Az ehhez szukséges
>osszeget nyilvanvaloan maganvagyonodbol fedezned :-)).
Hat mar latom, mint az oragyartok a kapum elott karoval sorakoznak..:-)
De vegul is meggondoljak magukat, hiszen gondolj bele hany es hany uj orat
kelene gyartsanak:-)
A gond valoban ott van hogy nagyon sok helyen kelene valtoztatni, vagy
atszamolni. Rengeteg legyartott Qartz oscilatorok, szamitogepek, stb.
mennenek tonkre. Aligalig kaptam meg az uj oraQartz rezgesszamat, hiszen
miben is merjem ha a sec. mar nem ervenyes.. de a lkt.-nel kell egyezen
az ido szakasz hossza. Azert erdekessegkent a megannyi legyartott fali
es toronyora utan keszitek egy tizesszamrendszeru orat,
(masodpercmutatoval) amit a DunaTV be fog mutatni. Ezt pedig elkeszitem
mind ingas, mind Qartz-os valtozatban. Az utobinak egy hatranya lesz,
nem fogom tudni GPS sistemre rakapcsolni:-)
Udv. Csaba.
--
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/
|
Hunor,
nalad, es egy kicsit Zenkinnel is van egy totalis zurzavar, ami egy gyerekded m
atematikai felfogasbol adodik. Az eddigieken tul is van egy olyan elem, amit ed
dig nem hoztam fel, egy nagyon altalanos zurzavar.
A matematikaban kulonbozo axiomarendszerek vannak. Egy-egy ttelt mindig egy axi
omarendszerben vezethetunk le. A matematika az axiomarendszerek igazsagaval nem
foglalkozik, mivel ennek eldontesere nincs eszkoze. Valojaban a kerdes igy ert
elmetlen is. Egy axiomarendszernek az alkalmazhatosaga lehete rtelmes kerdes, i
lletve az, hogy egy fizikai interpretacioja empirikusan igaznak bizonyul-e.
Erre pelda a Bolyai-Euklideszi-Riemann geometriai axiomarendszerek, amik kozul
egyik sem igaz, egyiks em hamis, mindketto lehet jo modellje valaminek.
A matematika az axiomarendszereknel csupan a konzisztenciat vizsgalhatja. Inkon
zisztens axiomarendszerekkel nem foglalkozik, mert hogy azokban barmi es ellenk
ezoje levezetheto.
Namost emiatt minden konzisztensnek velt, vagy konzisztensnek tudott axiomarend
szer ugyanugy a matematika targya, es nincs mit rajta cafolni.
Az axiomarendszerek fuggetlenek egymastol, igaz, idonkent egymasra epulnek.
Namost ezek utan a kovetkezo a problema. Te, (es egy kicsit Zenkin is) a matema
tikara egy totalis tamadast akartok vegrehajtani egy elegge gyermekded modon. M
indenfele peldakat hozol, mindenfele dolgot probalsz cafolni, mindenfele rendsz
eresseg nelkul.
1) A Peano axiomarendszer konzisztenciajat tamadod. Ezt lehet, de formalisan ke
llene tudnod bizonyitani valami ellentmondast. Kudarcot vallottal.
2) Ezzel osszemosodva probalod a Peano axiomak vaalamifele kiterjeszteset is le
trehozni. Ez mindenkeppen egy uj axiomarendszer letrejottet jelentene, nem pedi
g a PA kritikajat. Lehet a PA-t boviteni, modositani, ami egy masik axiomarends
zer es semmi koze a PA-hoz.
Peldaul hozzacsaphatok a PA-hoz egy olyat, hogy "es letezik egy 'kulipintyo' ne
vu szimbolum, amire a PA axiomak nem (mind) ervenyesek, es igy nem termeszetes
szam". Csakhogye zzel a PA inkonzisztenciajat nem mutatnam ki, hanem letrehozne
k egy uj axiomarendszert. Igaz, az egadta vilagon semmi haszna nem volna, mert
a "kulipintyo"-val kapcsolatban levezetheto tetelek nagyon semmitmondoak volnan
ak, es alkalmazasa igen csekely. Egy ilyen dolog nem kunszt, es matematikai ere
dmenynek igazan nem mondhato.
3) A Cantor fele elmeletet tamadjatok. Ezzel kapcsolatban a kovetkezo gondok va
nnak:
a) A Cantor fele elmelet nem formalis, a formalizmus elmelet elott szuletett, i
gy egy csomo formalis hiba van benne. Ami visoznt egy formalizalt rekonstrualt
Cantor fele axiomarendszerben mar nem volna.
b) Egy formalizalt, rekonstraualt Cantor fele axiomarendszerben is fellep a Rus
sel paradoxon, es ezt eszrevettek Russelek. Poincare gondolhatott erre. Ha vala
ki ezt mutatja ki, akkor ismert dolgot mutat ki. Legfelebb ismeretlen tudomanyt
orteneti erdekessegeket sorakoztathathat fel. Zenkin irasaiban ilyet en nem tal
altam.
b) A Cantor axiomarendszer eme hibajat a Zermelo Fraenkel axiomarendszerben kij
avitottak. Ez utobbinak nemismeretes hibaja.
c) A ZF axiomarendszernek es a PA axiomarendszer ket kulon dolog. Az egyik hiba
s voltabol nem kovetkezne masik hibas volta, es vica versa.Bar a ZF bizonyos
szempontbol alapvetobb, szoktak arra raepiteni a tobbit.
d) Te a Cantor elmeletet egy egeszen mas, teljesen gyermekded oldalrol tamadod,
amit sem Poincare, sem Russel, de meg Zenkin sem kovetett el. Kar tehat eme na
gy nevekre ihivatkoznod, amit te csinalsz, joval gyermekdedebb.
Tehat el kellene donteni, hogy 1), 2) 3) kozul melyiket is akarod megcelozni, e
s annak megfeleloen es formalisan bizonyitani valamit. Nem pedig agyba fobe esz
telenul szorni a peldakat, amelyikrol el sem dontotted, hogy mit celoz meg.
En mondom neked, hogy ezen a szinten 15 eves koromban alltam, de aztan rendesen
megtanultuk a matematika magasabb szintu muveleset.
Ha en akarnek valami ilyesmit eloadni, akkor hat nalad azert cselesebben, es ra
finaltabban tudnek eloadni valami alparadoxont. Nem azert nm csinalom, mert ne
tudnek nalad jobb alparadoxonokat kitalalni, hanem azert, mert latom, hogy alak
, azaz valojaban nem paradoxonok, hanem csusztatasok.
Van peldaul egy kiralyos, pelnzoszlopos pelda, ami nagyon trukkosen hangzik, es
joval trukkosebb, mint a te peldaid, de ott sincs paradozon. Minden pontosan d
efinialt sorozat pontosan meghatarozhato hatarertekkel rendelkezik, csak nem sz
abad osszekeverni oket, es nem szabad attol megzavarodni, hogy intuitiven kicsi
t furcsak az osszefuggesek.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
