DENNIS SUGAR escribió:

    SUMÉR  ÖSEINK  CSILLAGÁSZAI  A  TELI  NAPFORDULOT
G U R U S U -NAK  NEVEZTÉK.  INNEN  A  MI  KARACSONY
SZAVUNK.
    MINDEN  OLVASONAK  BEKES  GURUSUT  ES BOLDOG
UJ  EVEZREDET  KIVAN

DENNIS  SUGAR  Y  FRANK
    http://www.ctv.es/USERS/tigerloto2001

> MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - MAGYAR KIRÁLYSÁG
>
> Dr. Szemere Gyula
>
>     Az utolsó 1100 évben hazánkban  talán hatvan évig sem volt  a
> köztársaság
> az állam közjogi formája. 1919-ben néhány hónapig létezett a Magyar
> Tanácsköztársaság. A két világháború között megint királyság voltunk –
> király nélkül, akárcsak 1848-49-ben. 1945 óta megint köztársaság az
> államformánk.
>
>     Mi sem bizonyítja jobban a magyar köztudat idegenkedését a
> köztársaság eszmélye ellen, mint az hogy a köztársasági Magyarország
> cimerét a Szent
> Korona ékesíti. Ezzel azt adjuk a nemzet és a világ  tudomására, hogy mi
>
> egy királyi köztársaság vagyunk.  Ez a paradox, fából faragott
> vaskarika,
> olyan ízű  és jellegű, mintha a Vatikán cimere - a jelenlegi kincsesláda
> a
> két keresztbetett kulccsal -  a  szabad- kőmívesek háromszegét és
> kötényét
> mutatná, vagy az Egyesült Államok cimerében a sarló-kalapács lenne a
> főmotívum. A magyar politikusok, akik ezt a címert ilyen formában
> megszavazták  mégegyszer bebizonyították, hogy tudnak a 20 században a
> 19. századbeli
> fejükkel gondolkozni.
>
>     żMi az előnyösebb államforma: királyság, vagy köztársaság? Nézzünk
> körül. Királyság Európában Angliában, Spanyolországban, a három Benelux
> államban,
> a három skandináv államban és Liechtensteinben létezik, máshol a világon
> csupán
> Japán királyság. Mindezek az országok tiszta demokráciák, többnyire
> szociáldemokrata kormánnyal, de ha esetleg a kormány jobboldali, alig
> lehet a különbséget észrevenni.  A polgárok szabadságot élveznek és
> jómódban élnek. Köztársasági európai országok  a szintén szabad és
> gazdag Svájc*, Német- és Franciaország, de az összes szegény, rosszul
> kormányzott európai ország mind köztársaság. Franciaország is nehezen
> kormányozható: egyszer az elnöke
> baloldali és a kormány jobboldali, (a multban  Mitterand-Chirac),
> egyszer
> forditva az elnök jobboldali és a kormány baloldali. (Most
> Chirac-Jospin).
> żLehet így egészségesen kormányozni egy országot?
>
>     Egy köztársaságban gyakran van szembenállas az elnök és a
> miniszterelnök
> között, soha nincs ellentét egy királyasszony és  a kormányfő között.
>
>     Az olasz köztársaság évente két-háromszor cserél kormányt,
> Portugália és Görögország Törökországgal a legszegényebbek, ez utóbbi
> egy katonai diktatura.
> A volt szovjet gyarmatok, mind szegénységgel küzdő, demokrataellenes
> tragikus
> sorsú államok  Magyarország kivételével, amely ugyan demokratikusnak
> mondható, de szegény, eladósodott, pártjai egymást marcangolják  szintén
> tragikus sorsú. Ausztria csak egy német gazdasági gyarmat. A volt
> Csehszlovák és
> Jugoszláv köztársaság megmutatták, hogy politikailag élhetetlenek, a
> kisebbséget
> nem tisztelő Románia szegénységi bizonyitvánnyal  az utolsó sorban
> kullog
> Európában, karbaöltve Albániával. Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában a
> szegénység, vagy egyenesen az éhinség, a diktatura, a polgárháború
> jellemzi a köztársaságokat .
>
>     (* Svájc nem köztársaság, hanem  egy egyesült államok,
> konfederáció.)
>
>     Úgy tűnik fel, hogy titkos összefüggés áll fenn az államforma, a
> szabadságjogok
>  és az anyagi jólét között. A királyság stabilitást jelent, a
> köztársaság nyugtalanságot.
> A király/királynő személye az apa-anyasági komplexummal
> biztonságérzelmet
> ad az állam- polgároknak. A köztársaság elnöke nem az egész nemzetet
> képviseli, hanem annak csak egy részét. A másik része azt érzi, hogy
> elnyomott kisebbség.
> Ha valakinek ügye-baja van egy királyságban, ír egy levelet az
> államfőnek, erre
> azonnal kap választ, baját orvosolják. Köztásaságban egy baloldali nem
> fordul
> egy olyan jobboldali elnökhöz, aki ellen szavazott és fordítva. A király
> karizmatikus,
> nem áll senkinek sem pártján, az elnök sajátmagára gondol elöször,
> párttársaira
> azután, talán soha a többire.
>
>     A király egyesíti, az elnök megosztja a nemzetet.
>
>     A trónörökös hosszú évek alatt tanulja meg az uralkodás mesterségét.
> A legjobb egyetemeket végzi, ismer több nyelvet, állandóan a legkiválobb
> emberek,asszonyok veszik körül. Ismeri az összes hazai és külföldi
> államférfit, tisztában van a
> kormányzás minden csinján-bínjával.  Az elnök azelőtt talán sikeres író,
> ügyvéd,
> szinész, bohóc, még rosszabb esetben tábornok vagy őrmester volt. Saját
> mesterségén kivül minden máshoz csak amatőr vonalon ért és mire
> beletanul az
> elnöki mesterségben leváltják, az uj elnök előlről  kezd mindent.
>
>     A magyarok nagy többsége azért nem királypárti, mert a “király”
> szóval kapcsolatban, először a Habsburgokra gondolnak és  hányinger
> fogja el őket.
> De ha egy csoda folytán  Árpádházi I.Endre, II. István, III  Béla,
> IV.István,
> vagy Mátyás, Nagy Lajos, Robert Károly feltámadna, nem a baloldali
> Kovács
> Palira, a középen álló  Molnár Janira vagy a jobboldali Szabó Józsira
> szavazna
> elnök választáskor, hanem a pártonkivül álló királyra. Lehet, hogy
> tévedek,
> ezt nehéz bebizonyítani, feltámadás minden kétezer évben csak egyszer
> van.
>
>     E sorok írója egyike annak a két magyarnak, aki hosszú évekig,
> évtizedekig
> élt egy királyi udvarban és közelről látta a kapcsolatot  az uralkodó,
> miniszterei
> és népe között. ( A másik magyar, gróf Andrássy Géza honfitársunk, a
> liechtensteini uralkodóherceg rokona  aki mindennapos vendég a hercegi
> udvarban).
>
>     Ezek után feltesszük a kérdést, ż lehet-e, érdemes-e a magyar
> királyságot visszaállitani? Ha a válasz igen, az uj kérdés: żki lehetne
> a magyar király?
>
>     Ha fel akarjuk számolni Trianont, és uj Középeurópai   államok
> Konfederációt tervezünk szomszédainkkal – más mód erre nincs – akkor egy
> negativummal
> kell kezdeni: semmi esetre sem egy Habsburg, vagy bármilyen német
> eredetű  uralkodóház. Ezek csak a madárijesztő  szerepére lennének
> képesek
> szomszédainkkal szemben. Két olyan uralkodóházat ismerek ahonnan lehet
> kérni uj magyar királyt.
>
>     II. Endre árpádházi magyar király lánya Jolanda herceglány az Aragón
>
> I. Jaume ( Jakab) királyhoz ment nőül 1235-ben. Leszármazottai házaságot
>
> kötöttek a spanyol Castilliai Bourbonokkal. Így a ma uralkodó rendkivül
> népszerű  János Károly király ereiben van egy csepp árpádházi vér is.
> (Jolanda királyasszony, 1216-1257, a Barcelónától kb 40-45 km.-nyire
> fekvő VALBONN-i kolostorban van eltemetve, öt éve avattuk fel a
> kolostorban
> emlékét örző márványtáblát ).
>
>    Úgy tudom, hogy eddig nem volt olyan törvény Magyarországon, amely
> hatályon kivül helyezte a Pusztaszeri Vérszerződést, Ennek alapján jog
> szerint
> a spanyol Burbonokat illeti a magyar trón. (Kukorelli tanár és a többi
> alkotmányjog szakértő véleményét kérjük).
>
>     János Károly király ismeri országunkat, országunk is ismeri őt. Fia
> az
> olimpiai bajnok Fülöp herceg a spanyol trón örököse. Van azonban két
> lánya,
> Ilona és Krisztina hercegnők, az első pedagógiából doktorált, a
> fiatalabb a
> politikai tudományok doktora. Egy árpádházi-burbon hercegnő jól töltené
> be
> a magyar királyasszony szerepét szerény véleményem szerint.  Egy spanyol
> királyasszony egy csapásra nyugateurópába vinné hazánkat, mindazzal az
> elönnyel, amit ez jelent.
>
>     A másik elméletileg lehetséges uralkodóház ahonnan kérhetnénk
> királyt:
> a japán császári dinasztia, amely i.e. 580-tól egyfolytában uralkodik.
> A japánok
> nekünk nyelv-, faj- és vérrokonaink mint ezt a tudományos
> markervizsgálat bebizonyította. Hirohitó,  volt japán császár ezt
> fogadóbeszédében
> kihangsulyozta, mikor az utolsó kommunista magyar nagykövet átadta neki
> megbízólevelét. Az ostoba kommunista diplomácia erre nem reagált, ez
> fülük
> mellet suhant el. Az idegen, szovjet érdekeket védő  kormány magáévá
> tette a Bachkorszak Habsburgja, az aradi vértanúkat akasztó Ferenc Jóska
> császár által ideküldött szász, bajor, osztrák  nyelv-vendégmunkások
> által kiagyalt hamis
> kizárólagos Finn-ugor rokonsági elmélet. Amikor a japán császár
> hivatalosan
> kijelenti, hogy a japán és magyar két rokonnép, annak több a tudományos
> alapja, mint az osztrák-szovjet  érdekeket védő  délibábos
> elképzeléseknek.
>
>     A mai japán császár – címe japánul Nihon-kokku-Tenno  - Akihito
> második
> fia, ma 1998-ban, 33 éves  Fumihoto herceg lenne az ideális magyar
> király. Ha elfogadná a nemzet meghívását a magyar trónra, úgy 2010-15
> körül a 16 millió
> magyar egy fedél alatt élne, szabadságjogi és gazdasági szempontból egy
> sorban állnánk, talán megelőznénk  Svájcot,  Svédországot  és Japánt.
> Ez a különbség egy Tenno és egy koldus, sötétmultú Habsburg között.
>
>     Nem lehetetlen  azonban máshonnan királyt kérni, sőt nemzeti király
> választását sem kell eleve elvetni. Mindez a magyar nemzet választásától
> függ.
>
>     Martinovics (Fráter) György meggyilkolása óta a magyar diplomácia
> vérszegény.
> Az egyik kudarcát a másik követte, ami Trianonban csúcsosodott ki. Talán
> az uj évszázadban talál a magyar nemzet olyan diplomatákat és
> államfériakat – nem politikusokat – akik párt- és önérdeken
> felülemelkedve csakis a csonkamagyarországi és az idegenben élő magyarok
> érdekeit képviselik és ezért küzdenek.
>
>     Ez legyen a 21. század magyar külpolitika alapelve.
>
> Dr. Sz.Gy.