Elhataroztuk, delutan felfedezzuk a tengerpartot. A tavolban
ugy 3-4 km-re sziklas, hegyes partszakasz valtotta fel a fovenyt.
Izgatta fantaziankat, hasznat vesszuk-e otthonrol hozott
buvarszemuvegunknek. Mi a Calangut Beachen laktunk,
utana kovetkezett a Baga Beach, majd a beomlo patakon tul
a Baga telepules. Utkozben meg-megfurodve, nezegetve az
egymast ero tengerparti nadfedeles barokat, szorakozohelyeket,
napozoagyas strandszakaszokat a parton hevereszo dzsunkak
sereget hagytuk magunk mogott, a szinte mindenutt elmarad-
hatatlan tehenekkel es kutyakkal. India arculatahoz hozzatartoz-
nak az elelemert koldulo allatok is, a tehen, kutya, varju, majom.
Erdemes vigyazni arra, milyen falatokat dobalunk ezeknek, mert a
vegen egesz allathad lopodzik utanunk. Elertunk egy patakig, a
tuloldali etterembol utemes konga dobolas szurodott ki.
Miutan hid nem volt a patakon, s nem tunt melynek, elhataroztuk,
atgazolunk rajta. Feltunt, hogy ez egy olyan patak, amely a tenger-
bol folyik kifele, mintha leeresztene a tengert, s olyan eros sodrasa
volt, hogy a fejunk fole tartott csomagokkal egyensulyozva tobb
metert sodort a szarazfold belseje fele. Nagy nehezen atkeltunk a
tulpartra, s megkerdezven a vendeglost, hova folyik erre a tenger vize,
csak mosolygott naiv kerdesunkon: a dagaly miatt ebben az idoszak-
ban visszafele folynak a patakok folyokkent megduzzadva, kb.
masfel metert emelkedik a szintjuk. Mezitlab a sziklas osvenyen
eleg messze elbarangoltunk, megkerulve azt a magaslatot, melynek
tetejen apacak pihenohaza allt csodas kilatassal a tengerre. A
sziklak mogott egy eldugott obolre bukkantunk, homokos parttal.
Megmartoztunk a 30C fokos tengerben, majd nemi piheno utan
visszaindultunk. Ekkor vettuk eszre, hogy a homokos osvenyt
lepten-nyomon, mint apro hernyotalpasok nyomai, kigyonyomok
keresztezik eltunven a suru bozotosban.
Masnap a parton setalgatva dzsunkas halaszok kinalgattak magukat,
hogy elvisznek delfinlesre. Az egyik halasszal megegyeztunk,
beugrottunk magas falu' dzsunkajaba, s mar toltak is ki a vizre, a
motor beinditasa utan huztunk kifele a tengerre.
Oriasi hullamok ellenere hajonkat stabilan tartotta az oldalahoz
rogzitett vastag bambusz vendegoldal. Legalabb 20 km-t haladtunk
a part mellett, de delfinnek nyomat se lattuk. Idonkent repulohalak
ugrottak elo nagy surrogassal, siralyok csaptak le a viztukorre az
apro halrajokat megtizedelve, s csonakunk valtozatlan sebesseggel
huzott a tavolban feltuno halaszhajok fele. Egyre tobb kisebb-nagyobb
motorcsonak tartott ebbe az iranyba. Halaszaink gondolom pokolra
kivantak a delfineket, mert addig nincs hazamenetel, mig nincs delfin.
Egyikük argus szemekkel kemlelte a habokat, s egyszercsak fel-
kialtott: "Ott van!". Minden szem a kijelolt iranyba meredt, s valoban
hallottuk a fujtatast, s egy delfin barna hata simult bele a hullamokba.
Nehany masodpercig lattuk csupan, de ezek a hajosok jol ismerik
jarasukat, szokasaikat, mert eloszor nagy gazzal a delfin feltetelezett
iranyaba hajtottunk, majd kikapcsolva a motort halkan siklottunk.
Egyszercsak megint az ismeros fujtatas, nehany meterre elottunk
jott fel a delfin levegoert. Addigra a hajosok egymasnak jelezven,
merre bukkantak fel a delfinek, egy egesz flotta kerult elo. A
csonakokban kattogtak a fenykepezok, dolgoztak a videokamerak.
Elegedetten vettuk kifele utunkat.
Visszaterve szallodankba a recepcional megrendeltuk buszjegyunket
Bombayba. Buszunknak nagy, elhuzhatos ablakai voltak, jo kilatassal.
Alig indultunk el, fel ora mulva egy oras kenyszerpiheno - defekt. A
gumijavitas alatt a busz mogott furcsa csoportosulasra figyeltunk fel.
Nem hittunk a szemunknek. Tanui lehettunk, hogy ezen a videken
hogyan szerelvenyezik a magasfeszultsegu tavvezetekek oszlopait.
Embermagassagu porcelan tavtartokat huztak fel kotellel az oszlop
tetejere oly modon, hogy kb. 30 ember belekapaszkodott a fenti tarton
atvetett kotel egyik vegebe, vezenyszora rohanni kezdtek a kotellel,
s egy emberrel a porcelant felhuztak az oszlop tetejere. Emberunk
ott rogzitette, majd fuggeszkedve lemaszott a kifeszitett kotelen.
Vegre elindultunk. Alig mentunk egy negyed orat, mar megint kialltunk.
Arusok leptek el a buszt, narancsot, banant, foldimogyorot arulva.
Nagy nehezen elindultunk, fel ora menet utan ujra megallas, megint
arusok tomege a buszon. Ezek a soforok kenyuk-kedvuk szerint
tesznek. Az egyik, ha ugy szottyan kedve, 14 oras uton egyszer
sem all meg, a masik felorankent megall. Na vegre nekilodultunk a
hegyeknek. Goat minden oldalrol hatalmas hegyek veszik korul.
Mar megint megalltunk. De most egy szentely mellett, a hegyi
szerpentin kezdetenel. A sofor ego fustolot vitt a szentelyhez,
melynek melyedeseben olajmecses vilagitott. Egyik tenyerevel
racsapott a szentely elotti nagy kore, megrangatta a felkotozott
kis csengettyuket, majd megszolaltatta a nagyobb kolompot is.
Ezek utan egy darab penzt dobott valahova, s elhelyezte a fustoloket.
Ez egy fohasz volt, hogy az istenek ovjak veszelyes utja soran.
Ejszaka olyan hideg volt, hogy majd megfagytunk. Az ablakok
rosszul zarodtak, s allandoan kinyiltak a razkodastol. Apam
nadragszijjaval rogzitette, amit kezzel feszesen kellett tartani, hogy
ki ne nyiljon. A hidegtol keze ragemberedett a szijra, alvasrol szo
sem lehetett. Alig vartuk, hogy megerkezzunk Bombayba.
Apam hazautazasa elotti utolso napjat kihasznalva ebed utan, alvas
nelkul bementunk Bombayba tekeregni. Apamat elbuvölte, hogy
milyen eros itt a vallas, a hit hatalma. Megneztuk a tengerre nezo
hindu Mahalakshmi templomot es a hosszu molo vegen feher falaival
vilagito mohamedan szentelyt, Haji Ali sirjat.
Folyamatosan hompolygott a tomeg a zarandokhelyekhez. A mecset
fele vezeto molo szelen, ameddig a szem ellat, viragfuzerarusok
satrai, koldusok tanyaztak, s zarandokok folyama kanyargott a
hatalmas kapukon athaladva. Vegtagjaikat vesztett sirato-koldusok
alkottak kort, toprongyos asszonyok tartottak kezuket az eg fele,
mellettuk mezitelen, mocskos, vezna gyerekeik maszkaltak a korlat
nelkuli molo szelen, alattuk ot meteres melysegben hullamok
nyaldostak a moszatoktol sikamlos koveket. Az egyik pici labai ott
kalimpaltak a melyseg folott, ra se hederitett senki.
Aput este vittem ki a repuloterre. Otthon az utobbi evek egyik leg-
hidegebb tele varta.
(vege)
|
>nemregen befizettem egy nyari utat a Jorgos Travelnel, es miota ezt a
kollegaim
>nak elmeseltem, egyre-masra
>mutogatjak az ujsagcikkeket, kozlemenyeket (pl. Metro ujsag), amiben
valamifele
>Utazasszervezok Egyesulete
>(vagy mi) mindenfele celozgatasokat tesz az illeto irodara. Engemet tkp.
csak a
>z erdekelne, hogy most akkor
>aggodjak a penzemert, vagy masrol van szo ?
Udv mindenkinek!
Szerintem itt csak a konkurencia kuzdelmerol van szo.
A Jorgos messze a legnagyobb kiutaztato Gorogo.-ba.
En a 6 alkalombol 3szor voltam veluk mindig repulovel (2*korfu,+1*Tolo) es
tobbe-kevesbe elegedett voltam. Aprobb gondok adothatnak, de ezt egyesek
neha szeretik felnagyitani, de lehet jogos is. Az igenyek is masok lehetnek,
van aki szorakozni es van aki pihenni akar. (Ahol en eddig a legjobban
ereztem magam, -Livanates kis kozepgorog falu eldugva a tengerparton- ott is
volt aki allandoan felhaborodva reklamalt, es kovetelte vissza a penzet,
mert nem talalt 1000m-es korzetben jatektermet es diszkot)
Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy kint nem sok szolgaltatasukat vettem
igenybe, mert inkabb motort bereltem 1hetre egy fakultativ program aran, es
bejartam a kornyeket(feleseggel).
Kellemetlen lehet, hogy sokan utaznak veluk, ezert a repuloik, buszaik
mindig tele vannak.( mashol volt hogy csak felig volt a repulo, az sokkal
kenyelmesebb)
Idegenvezetokkel sok kapcsolatom nem volt, de ha megkerestem oket mindig
segitettek. En alltalaban azokat a helyeket kerestem, ahol nincs nagy tomeg.
Szoval azt kaptam amit fizettem se tobbet se kevesebbet.
Ettol mas irodanal lehet elteres pozitiv es negativ iranyba egyarant.
Szerintem a penzed nem fog elveszni, es nem fog a Jorgosz csodbe menni, noha
ezt egyparan azert szeretnek.
Ez szigoruan a maganvelemenyem, ugyhogy garanciat azt nem tudok vallalni
erte, nem akartam senkit reklamozni es ellenreklamot csinalni. Ettol meg
lehet masnak teljesen mas velemenye, minden a megszerzett elmenyeken mulik.
Udv. SzLaci
|