NA:
>én például az akaraterő fogalmát föladnám Neked.
Ez is harciassaghoz kotodo fogalom. Nevezhetjuk kedvnek is.
Kell hozza valamilyen ellensegkep. Ha nincs, a tudatalatti unalmaban
keres es talal. Aztan addig szamolgat, amig kihozza, hogy a felismert
potencialis ellenseg tokeletlen, kicselezheto, lekuzdheto.
Erdemes probalkozni, nem kilatastalan a helyzet, sot, ha minden
terv szerint mukodik, dicsoseg is varhato: pajzsra emeles,
dicshimnusz, s az udvrivalgasra felfigyelo csajok.
Hormonok termelodese indul meg ekkor, s kialakul a kedv, ami
erosodik, akar akarjuk, akar nem! Ha mar lekuzdhetetlenul eros,
akarateronek nevezzuk.
Burgonya
|
ditbaro:
"A relativizmus (vagyis az a felfogás, hogy nincsenek abszolút igazságok, és mi
nden állítás csak egy bizonyos vonatkoztatási rendszerben igaz vagy sem) a
szubjektív idealizmus férjezett neve. De ha lehántjuk róla a logikai burkot, ak
kor előkerül a valamikori őrült szűzlány: a solipszizmus, amit megkeféltek
a logika hímvesszőjével."
ezt nem tudom, miert irtad. nem allitottam, hogy nincsenek abszolut igazsagok.
azt allitottam, hogy nincs abszolut biztos tudasunk a valosagrol. es ez sem rel
ativizmus. mert bizony ugy gondolom, hogy van egy bizonyos tudas, amit meltan t
ekintunk igaznak, csak eppen nem lehetunk biztosak benne, hogy igaz.
az abszolut bizonyossag hianya nem jelenti azt, hogy relativizmus.
" Ha mást talán nem is tartalmaz, de a logikát mindenesetre tartalmaznia kell,
és a logika
ugyanolyan része a valóságnak, mint egy kutya vagy egy kuka. Sőt!"
akik megkulonboztetik az analitikus allitasokat es szintetikusakat, azok szerit
n a logika konvencio es nagyon is analitikus.
" Én a logikai pozitivizmus elkötelezett tisztelője vagyok, mindaddig, amíg bír
ál: kimutatja az ellentmondásokat, a légből kapott spekulációkat,
stb. De egy bizonyos határon túl leginkább az olyan onanizálásra hasonlít, amel
y sohasem vezet orgazmushoz. "
az ilyen hasonlatokkal nem tudok mit kezdeni. fogalmam sincs, hogy mit akarsz e
zzel mondani.
" A filozófia két legnagyobb hibája a logikátlanság és az üres spekuláció, arró
l, hogy mi van? Sajnos kéz a kézben járnak: azok, akik logikailag kielégítők, n
em mondanak semmit a valóságról, mert az logikátlannak látszik. (lásd: Wittgens
tein)"
szerintem Wittgenstein, Carnap, Popper es Russel nagyonis sokat modntak a vila
grol nagyon is logikusan.
az egy nagy baromsag lenne, ha a vilagrol nemlehetne semmit mondani illogikusan
, mert ha illogikusan mondjak, akkor nem mondtak semmit.
"Te egy (és még sokan mások) harmadik utat választasz: mivel tudod, hogy igazáb
ól nem lehet logikailag megindokolni, hogy valami miért van (lásd: Wittgenstein
: tény az mai fennáll), ezért elutasítasz minden létállítást azon az alapon, ho
gy nem logikus."
hat nem. kar, hogy azon spekulalsz, hogy mit gondolok, ahelyett, hogy megertene
d, amit irtam. abbol ugyanis kiderul, hog ymit gondolok. eleg hulye vagy, hogy
azt amit irok, nagyon feluletesen kezeled, es kozben legbolkapott spekulaciokat
szosz arrol, hogy mit gondolhatok.
miert nem probalod megerteni inkabb, amit irtam? sokkal ertelmesebb ut.
" Ugyanakkor nem akarod üres szófosással
tölteni az idődet, ezért el kell fogadnod, hogy vannak "szempontok", amik volta
képpen létállítások, és amelyek valamiképpen, valamilyen rejtélyes úton
megszületnek, és amiket azután bele lehet tenni a logika darálójába."
nem tudom pontosan, hogy mi az, hogy "letallitas" de az a gyanum, hogy a szempo
ntok nem letallitasok. a szmepontok nem objektiv allitasok, nem a valosagrol so
zlnak, hanem szubjektiv elhatarozasok. ugy szuletnek,h ogy elhatarozzuk magunka
t.
" Ettől a filozófia valamilyen rendezett hallucinációk sorává válik: ahány embe
r,
annyi hallucináció, amelyek között nem lehet választani. "
nem.
"Ez egy nagyon kényelmes álláspont mindaddig, amíg bele nem ütközöl abba, hogy
két különböző álláspont ugyanarról a tárgyról tökéletesen ellentmondó."
a szempotntok a targyakat es a kerdesek csoportositasai. ha van mettszetuk, ak
kor szolhatnak ugyanarrol akerdesrol es targyrol, de akkor mivel ugyanaz a kerd
es, nem lehet kulonbozo a valasz.
A
relativizmus tökéletes csődbe vezet, mert végső soron vagy mindenkinek igaza
lesz (káosz), vagy csak neked van igazad egyedül (elmebaj).
"Kétségtelen, hogy nem lehet logikailag megindokolni egy ítélet tartalmát. Péld
ául általában igaz, hogy a gázok nyomása és térfogata összefügg, de
ettől még nem fogom tudni megmondani, hogy most odakint mekkora a légnyomás, és
hány fok van. Ezt semmilyen logika sem tudja megmondani. Ugyanakkor az,
hogy kint van valamekkora légnyomás és hőmérséklet, az nem valamiféle szempont
következménye, hanem a realitás tulajdonsága."
igy van.
" Nevezheted lényegnek is, mert időben és térben univerzális tulajdonsága a gáz
oknak, vagyis bárhol
van gáz, ott a térfogat és a nyomás összefügg."
miert neveznem lenyegnek? te ezek szeritn az univerzalis termeszeti torvenyeket
nevezed "lenyegnek". en univerzalis termeszeti torvenyeknek hivom oket.
egy jelenseg es egy targynal sok torveny ervenyes lehet. nem sok ertelme van ez
eket a dolgok lenyegenek nevezni. kiderul, ohgy egy vazanak lenyege a gravitaci
os torveny, az elektromos ero torvenye, a gyenge kolcsonhatas, az eros kolcosnh
atas, a dinamika, a relativitaselmelet, akvantummechanika stb... mi ertelme van
, hogy nagyjabol az egesz fizikat a vaza lenyegenek nevezzuk?
nagyon felrevezeto fogalmazas.
szerintem nem felrevezeto es pontosabb az a megfogalmazas, hogy vannak univerza
lis termeszeti torvenyek, a tudomany ezeket kutatja. ennyi.
"Namármost: analitikus vagy szintetikus ítélet az, hogy kint most 772 higanymil
liméter a légnyomás, és 21 C fok a hőmérséklet? Analitikus, mert a gáztörvény a
formája és a szintetikus, mert lemértem a 772-t és a 21-et."
szintetikus. a gaztorveny szintetikus allitas, es a mondat ket reszallitasa meg
megfigyelest rogzit, az is szintetikus.
"Szerintem az értelmes filozófiának azokat az utakat kell keresnie, amelyek a s
zubjektumból a valósághoz vezetnek, és fordítva."
szovirag.
" Ez messze nincsen még megoldva. Általában vagy sültparaszt módra eltekintenek
a szubjektumtól
(ezek a természettudósok) vagy csak a szubjektummal foglalkoznak, ami pedig az
értelmiségi onanizálás egy formája."
mit szolsz Carnap Aufbaujahoz, ami fenomenalis azaz szubjektiv kiindulopontbol
jut el a tudomany felepitesehez?
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)
|
ditbaro:
"Az ember szempontjából a gondolkodás és a vakbél egyaránt lényegi. Miért kelle
ne választanom közöttük? Minden ember vakbéllel születik, és minden
ember gondolkodik. Vagyis az ember lényege (sok más mellett) tartalmazza a gond
olkodást és a vakbelet is."
abszolut zavaros az, hogy akkor mi is az ember lenyege.
1) ugy ervelsz, hogy minden lenyeg, ami az emberre igaz. igy az ember "lenyegen
ek" azt kapjuk, hogy minden olyan allitas, ami igaz minden emberre. azaz univer
zalis allitasokat kapunk. namost a tudomany es a filozofia feladatanak mondhato
, hogy univerzalisan igaz osszefuggeseket keressen, ezzel egyetertek. de nem er
tem, miert nevezel minden univerzalisan igaz allitast "lenyegnek". nekem tokre
megfelel az, hogy "univerzalisan igaz allitas". vagy az, hogy "termeszettorveny
".
az emberre raadasul nagyon sok termeszetttorveny vonatkozik, igy kiderul, hogy
ez mind "lenyege"? eleg furi fogalmazasmod, hogy az embernek "kismillio" lenyeg
e van.
2) masresz t ugy is ervelsz, hogy az ember szamara fontos. ami szempontokat jel
ent. meg furibb megfogalmazas valamit az ember lenyegenek tekinteni, ami attol
fugg,h ogy milyen szmepontbol nezzuk. ugyebar az emberben az embernek es a tigr
isnek egeszen mas dolgok fontosak. igy a tigris felol mas az ember "lenyege" mi
nt az ember felol nezve. akkor meg miert is nevezed ezt az ember lenyegenek, ha
nem csak az embertol fugg, hanem a nezoponttol is?
nagyon furi megfogalmazas lesz ebbol, hogy az embernek lenyege is a gondolkodas
, mert az ember szempontjabol fontos, es nem is,mert a tigris szempontjabol nem
fontos.
ilyen durva ellentmondasba ne keveredjel mar!
aztan meg 2 es 1 is ellentmond egymasnak. azt is dontsd mar el!
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)
|
