>Ezek kozul melyiket tudom megvenni a boltban, illetve melyik
termekben/keszulek
>ben hasznaljak ezeket? Nem rangsort keresek, csak peldakat. Mar egy
hete razzia
>zom a kerdesemre a valaszt, de eddig senki nem tudta azt mondani,
hogy az xy el
>meleti fizikai kutatasi teruletek eredmenyeit mittudomen a
holapat-gyartasban a
>lkalmazzak. Van egyaltalan valami gyakorlati haszna, vagy csak a
kodos jovo erd
>ekeben olnek milliardokat ilyesmibe?

Az egesz kerdesfelteves naiv, es arrol arulkodik, hogy aki ezt
kerdezi, egyaltalan nem ismeri a tudomany es technika fejlodesenek
folyamatat.

A menetrend altalaban a kovetkezo. Bizonyos tapasztalati/kiserleti
eredmenyeket koherens (altalaban matematikai formalizmus segitsegevel
megfogalmazott) gondolati rendszerbe foglaljak ossze. Ezek az
elmeletek. Ezekbol olyan kovetkezteteseket lehet levonni, amelyek
ujabb kiserletekre inspiralnak. A kiserletek eredmenyei azutan sok
esetben gyakorlati felhasznalast is lehetove tesznek.

Az altalad ohajtott pelda.

Faraday kiserletei fenyt deritettek bizonyos elektromagneses
jelensegekre. Ezeket Maxwell elmelette foglalta ossze. Az elmeletbol
kovetkezett valami, amire korabban senki sem gondolt: az
elektromagneses hullamok lete. Ezeket azutan Hertz kiserletileg
kimutatta. Majd Popov, Marconi stb. ezen ismeretek alapjan letrehozta
a szikratavirot, a radiot stb.

Gondolkodasmododra jellemzo riaszto pelda. Az 1. vilaghaboru idejen
Angliaban tamadtak Rutherfordot, hogy olyan elvont (kodos)
problemakkal foglalkozik, mint az atommag-hasadas, amelynek sohasem
lesz katonai felhasznalasa, ahelyett hogy a tengeralattjarok
fejlesztesevel foglalkozna. Rutherford kutatasai nelkul sohasem
lehetett volna letrehozni az atombombat, amelyet tudomasom szerint
katonai celokra felhasznaltak.

Foglalkozz egy kicsit tudomanytortenettel, es lepten-nyomon hasonlo
peldakkal fogsz talalkozni.

A kodos jovore valo utalasod a rovidlato prakticizmus jellegzetes
megnyilvanulasa. Amikor Faraday bemutatta elso eredmenyeit egy
miniszternek, az hozzad hasonloan rogton azt kerdezte: "Es mi ennek a
haszna?" Faraday ezt felelte: "Es mi haszna van egy csecsemonek?" Ha
csak a gyakorlati felhasznalast szolgalo kutatasokat vegeztek volna, a
technika sohasem jutott volna tul a 19. szazad eleji allapotan.

Termeszetesen ma nem lehet megmondani, hogy mi lesz a jelenlegi
kutatas eredmenye. Hiszen akkor nem kutatas lenne, amely uj
ismereteket hoz és uj lehetosegeket tar fel. Ideje volna vegre
leszokni errol a primitiv munkaskader-gondolkodasrol, amely a szovjet
korszakban annyi kart okozott!

Ferenc

>Ezek kozul melyiket tudom megvenni a boltban, illetve melyik 

>termekben/keszulek ben hasznaljak ezeket? Nem rangsort keresek, 
csak 

>peldakat. Mar egy hete razzia zom a kerdesemre a valaszt, de eddig 

>senki nem tudta azt mondani, hogy az xy el meleti fizikai kutatasi 

>teruletek eredmenyeit mittudomen a holapat-gyartasban 
alkalmazzak. 
>Van egyaltalan valami gyakorlati haszna, vagy csak a kodos jovo erd
>ekeben olnek milliardokat ilyesmibe?

Hólapát? Hogy tudtál ráérezni a legjobb példára?
Eloször is vedd sorra elméleti fizikai ismereteidet, majd e röpke pillanat 
után határozd el, hogy nem használod őket a továbbiakban.
Ezután fantáziadúsan próbálj meg olyan hólapát sorozatgyártási 
technológiát tervezni, mely hatékonyság (termelékenység, 
energiatakarékosság, üzembiztonság, balesetvédelem, rentábilitás) 
tekintetében megközelítené a maiakat. Jelzem - ha a termeléshez 
villamos energiát is igénybe akarnál venni, légyszíves Maxwell kora 
előtti dinamókkal kalkulálj. (Ez így fair) Ha lovak helyett netán 
gozgépekkel hajtatnád oket, olyanok tervezzék ezeket, akik nem 
hallotak a termodinamika fotételeirol. (felvételiken bukottakból
tudsz válogatni, de a HIX Hirdetest nem veheted igénybe. Nem fair.) 
Képzeld el azt is, hogy tervezés közben kifogy a lámpádból a 
petróleum.

Burgonya

Takacs Ferenc irta:
"Bar mar tobbszor leirtam ezen a listan a hatarozott velemenyemet, miszerint
fekete lyuk nem letezhet...
Vagyis fellep az esemenyhorizont, de nem a csillag korul, hogy elrejtse a
csillagot, hanem annak belsejeben"

Kedves Feri,
Kisse new age stilusura sikeredett a hozzaszolasod. Legalabbis en ugy latom,
az ujabb mondatok nem kovetkeznek az elozoekbol, de nyelvtanilag ugy
kezeled, mintha kovetkeznenek. Utalasszeruen emlitesz ismert fizikai
eredmenyeket (pl. Schwartzschild megoldás), de nem érthető, ezeknek az
utalásoknak mi kozuk van ahhoz a szovegkornyezethez, amibe illesztetted
oket.

Egy olyen gondolatot ideztem be, amely eleg konkret ahhoz, hogy hozza tudjak
szolni. Ez a csillag belsejeben fellepo esemenyhorizont. Ugy tunik, ezt mint
egy statikus dolgot kepzeled el, belul a lyuk az esemenyhorizonttal, kivul
meg szepen vilagit a csillag. :-)
Kezenfekvo kerdes: miért nem esik be a külső anyag a lyukba? A horizont
kozeleben de kivul levo anyagot huzzza a gravitacio, nyomja a felette levo
csillaganyag nyomasa, mi tart ellen neki belulrol?
Udv, Jozsef

Fogash irta: "Ezek kozul melyiket tudom megvenni a boltban, illetve melyik
termekben/keszulek
ben hasznaljak ezeket?"
Legkezenfekvobb talan a felvezetogyartas, igy a teljes elektronika,
szamitastechnika. Teljes egeszeben a kvantummechanikan es szilardtestfizikan
alapul. Annyiban is erdekes, hogy a szilardtestfizika pontosan azert van
aranytalanul reszletesebben kidolgozva mint barmilyen mas fizikai
reszterulet, mert a felvezetoipar igenye es penze ebbe az iranyba hatott.
Itt az is latszik, mikor lehet egy kutatas ipari, es mikor annyira elmeleti
meg, hogy az ipar nem adna ra penzt. Mikor a matrix es hullammechanikat
fejlesztettek ki, kotve hiszem, hogy mondjuk egy telefongyarto egy budos
vasat adott volna erre, mert senki se lathatta elore, hogy ez majd jo lesz a
mikroprocesszorok hw alapjaihoz... :-) Most már konnyu, az Intel egymaga is
hajlando tobbet aldozni a teruletre, mint 10 atlagos orszag allami fizikai
kutatointezete egyuttveve, kulonosen ha azt latja, a jelenlegi
alkatreszbazison tulmelegednek a processzorai es megall a fejlesztes...

>Feladó: math2_uh.liameerf
>En a tortenetet ugy tudtam, hogy legeloszor a fekete-lyukrol az
elkepzeles >egy olyan szingularitas volt, amibe ha valami beleesik, 
akkor az onnan >soha ki nem jon.
    A soha szo csak szamunkra ervenyes, mivel tul keves az az ido, mely
eletunk idotartalma. Viszont mivel semmisem alando, maga a feketelyuk
sorsa sem, megtortenhet hogy idovel egy masik feketelyukkal utkozik,
stb, es megvan az esely a lyuk szetroppanasahoz.

> Visoznt soha nem jon ki, azaz szamunkra ilyen ertelembenis megsemmisul.
>Hawking sugarzas elmelete szerint viszont kijon. Tehat ilyen ertelmben
nem >semmisul meg az anyag vegleg, mert nem vonodik ki a forgalombol
vegleg.
   Maga a gravitacios terero is sokat arulkodik a benne levo tomegrol,
melybol a feny, legalabis a szemmal erzekelheto zona nem jut ki a
tomegsurusodesbol. (Ezert kapta a feketelyuk nevet.)
  Azonban valoszinuleg Hawking nem teved, ha egyeb infok is elhagyjak a
feketelyukat.
   Nagyonsokmindent nem tudunk meg merni. Peldaul egy tomeg haladasat a
terben, ha epp nem mas tomegeket veszunk referencianak. Tehat csupan a
terhez kepest nem tudjuk megallapitani egy tomeg haladasat, sebesseget,
iranyat, stb. Pedig kelene legyen valamilyen megoldasnak. Meresunk csak
akkor ervenyes ha az ileto tomeg gyorsulast vegez.
>Szoval a "megsemmisules"-nek sok ertelme van, igy ez a pongyola kifejezes
>okozhatta a zavart bennem.
  Egy atrendezodes mehet vegbe, maga a tomeg megmarad, mig surusege lesz
oriasi.
  Emiatt vetettem fel a kerdest mar tobbszor, letezhet e "abszolut" tomeg??
  Ez azt jelentene, hogy tomeget mar hiaba novelnem, a felszini oriasi
nagy 'g' erteke mar nem none tovab. Ezek olyan kerdesek, melyre nincs
valasz, hiszen keptelenek vagyunk a gyakorlatban meggyozodni a
dolgokrol.
>Ja, btw. a beeso anyag koordinatarendszereben ugye a szingularitasig valo
>eses vegtelen ideig tart nem?
  Ez csak matematikai vegtelen lehet, amig az eso tomeg odaer, megteszi az
ut felet, aztan a felenek a felet, stb, ez az utat mindeg ketfele lehet
osztani.

>Feladó: messire_uh.liampiv
>+ - re: Re: Hawking , feketelyukVÁLASZ Csaba
Irod:>
>Lemaradtam esetleg valamirol? Amig szunyokaltam kiderult, hogy a gravitacio
>taszit?FotiszteletemVoland
  Ezt kapirgalom mar evek ota, elmelet, ahogy Gyula is irja mar a
tizenhetedik szazadban megbukott..De vajon egyszeru matek igazat tud e
tenni az elmeletek kozott.
 Emlitettuk, hogy a gr. hatas a legcsekelyebb a tomegek kozotti
hatasokban, megis hatasat a legtavolabbi ponton is elvegzi. Termeszetes,
hogy tomegek osszegerol van szo, de mendezeket atomi szintre vezethetjuk
vissza. Ha ket atommag nem lenne hatassal tobbmillio kilometer
tavolsagban, akkor a tomegek osszege sem. Az az allitas viszont helyelen
szerintem, ha tobbmillio kilometer tavolsagban is allitanank, hogy ket
atomszerkezet kozott tomegvonzas lep fel. Inkab elhiheto, hogy a
gravitacio taszitasi hatassal mukodik. A 'vonzas'-nak tuno hatas a
teregyenlotlenseg soran kovetkezne be, amit maga az ileto tomeg okoz.
   Udv. Csaba.