Az uj egyseges matematikai erettsegi feladatgyujtemenyben talaltam a
kovetkezo feladatot (fejbol idezem). Marha jo kis feladat, bar en nem adnam
senkinek erettsegire. :))

Egy kereskedonek ketkaru merlege van. Rajtakaptak, hogy a merleg pontatlan:
az egyik karja hosszabb mint a masik. A kereskedo igy vedekezett:

Minden embertol megkerdeztem, hogy melyik serpenyobe rakjam a sulyt, es
melyikbe az arut. Nyilvan egyforma gyakorisaggal valasztottak mindket
serpenyot, igy ugyanannyian vasaroltak dragabban, mint amennyien olcsobban.
En nem jutottam plusz haszonhoz.

Feladat: dontsuk el, hogy igaza van-e a kereskedonek.



Az egyszeruseg kedveert tegyuk fel, hogy az egyik kar ketszer olyan hosszu
mint a masik, vagyis a merleg akkor lesz egyensulyban, ha az egyik
serpenyoben 2-szer annyi suly van mint a masikban. A megoldas nyilvan
ugyanigy mukodik tetszoleges kar aranyokra.

1. Megoldas. Tegyuk fel, hogy a kereskedo almat arul, es 1kg alma 100Ft.
Tegyuk fel, hogy minden vevo 1 kg almat akar venni:
- Napot kivanok, kerek egy kilo almat.

A kereskedo valamelyik serpenyobe beletesz 1kg sulyt, es a masikba annyi
almat, hogy egyensulyban legyen a merleg. Attol fuggoen hogy melyik
serpenyobe rakta a sulyt, a vevo vegul 0.5 vagy 2kg almat fog kapni
ugyanakkora valoszinuseggel. Mindket esetben 100Ft-ot fizet (hiszen a merleg
azt mutatja hogy 1kg az alma), a kapott alma sulyanak varhatoerteke pedig
1.25kg. Vagyis varhatoan 1kg alma araert tobbet kap. A vevo jol jar, a
kereskedo rafizet.

2. Megoldas. Megint alma, 1kg 100 Ft. Most viszont tegyuk fel, hogy minden
egyes alma 1kg, es minden vevo pontosan egy almat akar venni.
- Napot kivanok, kerek egy almat.

A kereskedo rateszi az egyik serpenyore az almat, es a masikra pedig annyi
sulyt, hogy egyensulyban legyen a merleg. Attol fuggoen hogy stb.., a merleg
0.5 vagy 2kg-ot fog mutatni, vagyis az ara 50 ill. 200Ft lesz. Vagyis a vevo
pontosan 1kg almaert varhatoertekben 125Ft-ot fog fizetni. Vagyis a vevo
rafizet, a kereskedo pedig jol jar.

A tanulsag az, hogy a rendelkezesre allo adatokbol nem lehet eldonteni, hogy
egy ilyen pontatlan merleg valojaban kinek hoz hasznot.

Talan meg valaki emlekszik erre a feladatra, par eve kuldte be valaki a
hix.tudomanyra. Szerintem majdnem teljesen analog a fontivel:

Az asztalon van ket boritek. Csak annyit tudunk, hogy az egyikben ketszer
annyi penz van, mint a masikban. Kinyithatjuk az egyik boritekot, es
eldonthetjuk, hogy eltesszuk-e a penzt, vagy pedig a masik boritekot
valasztjuk. A kerdes az, mi a helyes strategia.

Tegyuk fel, hogy kinyitjuk a boritekot, es 100Ft-ot talalunk benne. Ekkor
azt mondhatjuk: a masikban ugyanakkora valoszinuseggel lesz 50 ill 200Ft,
vagyis ha a masik boritekot valasztjuk, varhatoan 125Ft a nyeremeny, ami
tobb mint a biztos 100Ft. Tehat erdemes a masik boritekot valasztani.
A gondolatmenet nyilvan fuggetlen volt attol, hogy 100Ft-ot talaltunk az
elso boritekban. Vagyis: akarmennyi penz is van az elsoben, mindenkepp
erdemes a masikat valasztani. Vagyis: felveszem az egyik boritekot, es
anelkul hogy kinyitnam, a masikat valasztom. Sot, fol se kell vennem, hanem
a masikat valasztom. Ez nyilvan ertelmetlenseg.

SB

> Felado : Szakacs-Vass Sandor

<<Kozben a kutatok mertek par tucatnyi neuronjanak az aktivitasat (maximum
92)
es abbol megjosoltak az izmainak a mukodeset. Ez nem volt uj, sok allattal
vegeztek ilyen kiserletet, es a neuronok jeleibol (mesterseges
neuronhalozattal) par millimasodperccel az izmok tenyleges tevekenysege
elott meg tudtak josolni hogy mit is fog tenni.>>

Nem ketelkedem az ilyen kiserletekben, de hozza teszem, hogy ilyenkor
altalaban nem is merik az EMG aktivitast, mert mar eleve kizarjak, hogy az
letezne. Egy neuron halo outputjabol is meg lehet itelni, hogy mit is fog
cselekedni az izom, hamar elore megismertek a korelaciot. Ez statisztika

<<A majom eloszor ledobbent. Utana szepen alkalmazkodott. Par napon at
tovabbra is mozgatta a kezeit is, majd leallt. Ezentul kizarolag a
gondolataival iranyitotta a kurzort a jutalomert, az izmait nem vette
igenybe. >>>

Ebben sem latok semmi kivetnivalot, mert az agy altal kibocsajtott
ingerekkel lehet vezereni a curzort, csak itt megint azt mondom, nem
ellenorizte senki az EMG aktivitast. Ha azt mondod, hogy a majom
izomtevekenyseg nelkul vezette a kurzort, attol neki lehet egy olyan
minimalis szintu izomtevekenysege, ami lathatatlan.

Itt meg megjegyeznem azt, hogy reg ismert dolog, hogy egy, targyalasra
szakosodott maneger, diplomata, az elso talakozaskor, a partner arc
mozdulatit figyeli, es ebbol kovetkoztet arra, hogy a partnernek a szavai
egyeznek-e, annak gondolataival.

Szocs.


---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus

Uj Origos hirek az Univerzum keletkezeserol:

A NASA nyilvánosságra hozta a fiatal Univerzummal kapcsolatos új, az
eddigieket megerősítő és pontosító eredményeket, amelyek mostantól "a
modern kozmológia sarokköveinek tekinthetők". Az eredmények a MAP
(Microwave Anisotropy Probe) űrszonda mérésein alapulnak.
A MAP elkészítette a teljes égbolt kozmikus mikrohullámú
háttérsugárzásának eddigi legrészletesebb térképét. Az új adatokból az
Univerzum korát 13,7 milliárd évben lehet megállapítani. Ami igen meglepő,
hogy az új adatok alapján az első csillagnemzedék már igen korán,
mindössze 200 millió évvel a kezdetek után megjelenhetett, mivel egyes
területeken már kialakult az anyag kondenzációjához szükséges alacsonyabb
hőmérséklet.
   Udv. mindenkinek, Csaba.

Zoli:
>gazdasagossag:
>Hanem: 1 nincs tobb, es kisebb deltaH-val
>jaro reakciolepes a meglevo folyamat(ok)ban.
>2. A folyamatokban felhasznalt anyagok vonatkozasaban
>pedig azert maximalis a gazdasagossag mert 100%-os
>konverzioval (=mellektermekek ill. mellekreakciok
>nelkul) jatszodnak le a MEGLEVO reakciok.
es az elo szervezetben biztosan nincsenek mellektermekek? peldaul ugye a veszel
yes gyokok hogy keletkeznek?
es sehogy se latom, hogy egy alacsonyabbrendu eloleny, ami meg a fejlodese elej
en van, miert is ne alklamazhatna egy olyan reakciot, aminek mellektermeke is v
an, es azt kibocsatja magabol.
egyebkent is egy mellektermek is felhasznalhato, es akkor ket termeke vana  rea
kcionak, ez mar fugg attol, hova van beagyazva a reakcio.
>De igy van. Vagyis 1 kiindulasi anyagbol (K) keletkezo
>kovetkezo termek (V) es a kiindulasi anyag koze nem
>lehet beilleszteni olyan pl (A) vegyuletet amelyre igaz
>lenne, hogy K -> A -> V. Mert nincs ilyen lehetseges A
>vegyulet. Csak a K -> V ut jarhato. Bar el lehet mas
>uton jutni K-bol V-be.
nezd, ha ez minden reakciora mindig igaz, akkor ez specifikus az eletre, es nem
 lehet kriterium.
>> riterium, ha szen alapu eletrol beszelunk, inkabb azt
>>vesszuk definicionak, hog y szenvegyulet, es nem azt,
>>hogy egheto.
>Ne viccelj mar Math. A biologiai oxidacionak semmi koze
>ahhoz hogy a szerves vegyuletek eghetok vagy sem.
>Sokmindent el lehet egetni ami nem szerves vegyulet es
>szenet sem tartalmaz.
igy van. most mondtal egy peldat, ami minden foldi elolenyre igaz, szuksegszeru
en igaz, megsem kriteriuma az "elet" szonak, mert azert igaz, hogy minden elole
ny egheto, mert a szerves vegyuletek sok szenbole  shidrogenbol allnak, es olya
n kotesek vannak, aminel az eges vegbe tud menni. tehat ez egy szuksegszeru, al
talanos tulajdonsaga az eletnek, meg sem kriterium, mert kovetkezmenye valamely
 bazistulajdonsagoknak.
(az, hogy mas is egheto, igaz, de nem tartozik a kerdeshez)
>Na itt eszembe jutott meg valami, ami az Elodi
>terramorfnak nyilvanitasa ellen szol.
amit irtal, azzal egyetertek. azzal, hogy Elodit terraformnak nyilvanitottam, n
em azt mondtam, hogy "minden kriteriuma terraform", tehat hogy egy altalanos kr
iteriuma sincsen, illetve egyetlen foldonkivuli masfajta elet sem felelne meg n
eki, hanem azt, hogy "van legalabb egy olyan kriterium, ami tul szuk, es csak a
 foldi eletre igaz"
igazabol Elodi definicioja akkor a teljesen terraform es teljesen altalanos koz
ott van szerintem.
>>mondanal egy nem ilyet? a hidrogen egese maximalis
>> gazdasagossagu? izoterm? elemi lepesekbol all? math
>Meg is adtad a peldat. A H2 egese nem izoterm, hanem
>exoterm folyamat. Fuggetlenul attol, hogy altalaban az
>egesek (egheto anyag + oxigen + gyulladasi homerseklet
>-> egestermek.) is lepesekbol allnak es altalaban gyokos
>mechanizmussal jatszodnak le de, nem izoterm a reakcio.
ha jol gondolom, akkor a hidrogen egese eleget tesz az 1. es 2. feltetelnek, te
hat maximalisan gazdasagos, ugyanakkor nem izoterm,mert az 1.-nek ugyan megfele
l, de nem allando homersekletu.
akkor mik is pontosan az izotermia kriteriumai?
1+alando homerseklet?
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

> Temakor: Re: Felteke ( 11 sor )
> Idopont: Mon Feb 17 07:53:37 CET 2003 TUDOMANY #2101
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

"A Definicio valahol teves, az iranytu Eszaki vege csak Deli feltek
fele mutathat."
A definicio megis helyes. Ugyanis az "iranytu eszaki vege"
nem azt jelenti, hogy az "iranytu eszaki magneses polusa".
Ez ket kulonbozo dolog.
Az eszaki-deli elnevezes termeszetesen onkenyes, es foldrajzi
vonatkozasai vannak.
Egy magnesrol onmagaban lehetetlen eldonteni, hogy melyik
polusa az eszaki, s melyik a deli. Csupan egy ismert polussal
valo kolcsonhatasbol derulhet ki.

"A zarojelben tett mondat pedig arra utal, hogy az iranytu polusa
van forditva magnesezve."
Egyszer forditva adtam a lanyomra a pulcsit. A felesegem szolt:
- Forditva van a pulovere!
- Nem, - mondtam en - a pulover jo, a gyerek van forditva.
Ezek utan lehuztam a pulcsit, megforditottam a gyereket, es
visszahuztam ra a pulcsit.

Arpi
---