>>Felado : > Temakor: kreacio15 ( 152 sor )
>>Nekem ez nem nyilvánvaló. Vannak olyan élôlények, amik képesek "tanult
j>>leket" használni, sôt újakat bevezetni (majmok, kutyák. A delfinek
>>ommunikációjával ismereteim szerint nem is tudunk még mit kezdeni, mert
>>onyolult és nagyon más, mint a miénk)
  Es ezt nem az evoluciohoz tudod sorolni??
  Mindezek utan nem tudsz kovetkeztetni??...(nem az en hibam..)

>> "Nyelv nelkul (Tarzan pelda) az ember rohamosan (allati modra)
>> visszafejlodne."
>(Ez egy _szar felvetés_ volt Csaba! Tarzan egy nemlétezô irodalmi figura.)
  Lehetseges hogy sosem letezett, de az efektus ervenyes. Senkinek sem
ajalnam hogy kiprobalja.
  Ez pedig meg messze sem igazolja a teremto jelenletet. Emlitek egy peldat:
   Pl. Az este jatekos kedvemben a fiamnak felajanlottam a lehetoseget,
mivel a kezembe akadt egy jatekkocka.
  Tssek mondom, dobjal egyszer, es biztos negyes lesz. Hat ugy sikerult.
De hogy miert azt nem tudom. Egyszaz szazalek, Morfi torvenye. Kitort a
kacagas, es ismetelgettem, hogy megegyszer nem tudom megismetelni..
  Emlitettem, hiaba mondom, hogy otos, te hatost fogsz guritani.
   A legnagyobb meglepetesre a guritas hatos lett.

    Ez megsem utal semmire, sem arra hogy en lennek Rodolfo bacsi, sem
arra hogy barki mas segitett az igen erdekes es sikeres
(veletlen)megfejtesben.  Arra pedig semmikep hogy valami 'szar'
dolgokat bizonyitson az olvasok reszere.
     Udv. Csaba.

+ - teridoVÁLASZ Feladó: math2_uh.liameerfVAti:
>>"Biztos vagy benne, hogy nem lehet felepiteni olyan fizikat, ahol az
>>egyik terdi menziot tuntetjuk ki es tekintjuk "idonek"?"
>ez csupan a szavak atcimkezese, vagy valami ezen tul?
>az, hogy te az egyik teriranyt nevezed idonek (miert azt, miert pont azt,
>egyaltalan, hogy definialod, hogy melyiket?), nem egy nagy mutatvany.
  >math
     Igen am, de Attinak megis igaza van. Aranylag semmi nem olyan nagy
mutatvany, megis ujbol kellene kezdjuk az egeszet. (Kar hogy 'dgy'
kiszallt).
        udv. Csaba.

A napokban volt egy beszamolo a radioban, ami egyaltalan nem
elkepzelhetetlen.
    A szeptemberi kisbolygo (Aszteroida) utan, ami tudjuk eleg kozel
huzott el mellettunk, a szakemberek megallapitasa szerint hasonlo
veszelynek alandoan ki vagyunk teve. Nemcsak o, melyet alig 1989 ban
eszleltunk, hasonlo viz, iletve jeg nelkuli koszalok alandoan
veszelybe tartjak Foldunk felszini eletkorulmenyeit.
      Megfigyeloinket hibaztatjak, amiert nem tudjuk idoben felmerni es
elorejelezni az esetleges katasztrofakat, de hat egyszeruen nem
tudunk mit tenni. Volt mar ra pelda az elmult evben is, hogy az
ileto 'aszteroidat' csak az elvonulaskor eszleltuk (a Nap iranyabol
erkezett). Talan nagyobb figyelmet erdemelne es bizonyara
befektetest az ügy, mely vilagszinvonalon kozos erdek, es a veszely
szifi filmekhez hasonloan elharithato lehetne.
    Minden jel arra utal, hogy elorejelzes nelkul is bekovetkezhet egy
nevezhetjuk 'ujabb' katasztrofanak, mely veszelybe sodorna a Fold nevu
bolygo 'eletkepesseget'.
      Udv. Csaba.

ez egy igen homalyos beiras volt. maskor fejtsd ki a gondolataidat, enelkul ert
ekelhetetlen.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Kedves Hunor,

  Itt az a baj, hogy bevezetheted ugyan a H-t, ami nem termeszetes
szam, hanem valami vegtelen szeru dolog, amivel ugyanugy vegezhetsz
muveleteket, mint termeszetes szamokkal (H+1 es tarsai), de
akkor adnod kell egy definiciot arra is, hogy mennyi egy halmaz
szamossaga. A klasszikus matek definicioja az mondja, hogy
ha letezik kolcsonosen egyertelmu megfeleltetes a termeszetes
szamok es a halmaz kozott, akkor a halmaz szamossaga megszamlalhato
oo (vegtelen). Ebbol viszont bizonyithato, hogy pl. oo+1=oo,
2 * oo=oo es ehhez hasonlok.
  Erre mondtam azt (minden szarkazmus nelkul!), hogy fel kell
epitened a 'Hunor matematikat'. Az alapokrol. Nagyon szigoruan,
lepesrol lepesre.
  Ebben az elso lepes az lenne (szerintem), hogy nagyon szigoruan
definialod, hogy mi is egy (megszamlalhato vegtelen) halmaz elemeinek
szama. Peldaul hany eleme van a paros termeszetes szamoknak?
Klasszikus matek szerint oo. Na es a paratlanoknak? Annak is oo.
A kettonek egyutt? 2 * oo. Viszont a ketto egyutt a termeszetes
szamok, akkor viszont csak oo. Azaz vagy oo = 2 * oo, vagy valamit
ujra kell definialnod. Ez a *Te* dolgod.

Gyula

Nem muszaly elkepzelt "hibas/nem hibas" geneket hozni
peldakent. Van olyan ismert oroklodo betegseg, ami jo
pelda ennek bemutatasara: Ez pl. a sarlosejtes anemia.
Hibas gen miatt a hemoglobin szerkezete elter a normalistol.
Ennek kovetkezteben a vorosvertest alakja sarlora emlekezteto
lesz. Ez er-elzarodasokat is okozhat a hajszalerekben. Persze
az immunrendszer idovel elpusztitja ezeket a hibas sejteket,
de ez az illeto szamara elete vegeig tarto verszegenyseget
okoz. Ugyanakkor a sarlosejtes anemiaban szenvedok
teljesen immunisak a malariaval szemben. Tehat egy
bizonyos szmepontbol elonyos az a hibas gen.
Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan

Udv,
A normalis emberi nyelv megtanulasara tenyleg van egy kritikus periodus ami
utan a nyelv elsajatitasa tokeletesen nem lehetseges. (sok ilyen emberi
kepesseg van..., lehet hogy az Istenben valo hitrol is igy maradtam le :-)))
A reszletekrol van egy elvezetes es jo kis konyv. cime:   A nyelvi oszton.
Sok reszlettel, jol vegiggondolva...
Mindenkinek csak ajanlhatom!
Laci

@@@ Bizony, ezert nagyon fontos, hogy a nagyothallo gyermekeket minel
korabban kiszurjek, mert 4-5 eves koruk utan mar nem tudnak megtanulni
beszelni; a beszed es az ehhez kapcsolodo absztrakt fogalomalkotas pedig
az osszetett gondolkodashoz is szukseges. Vagyis a kezdetben csupan
nagyothallo gyerek halmozottan fogyatekos felnotte valhat... Egy ismerosom
epp ezen az uton vezeti vegig elszantan most 3 eves kislanyat... :-((( @@@

Vagy inkább XXXX (még nem azonosított) szindrómák áldozatai 
vagyunk?
Példa:
http://www.origo.hu/tudomany/elet/20030828genetikailag.html

Burgonya

Sziasztok!


Janos, Feri, szerintem elbeszeltek egymas mellett. Alapvetoen ketfajta
szamrendszer van: a helyiertek-rendszer (tizes szamrendszer) es az
osszeadasi rendszer (romai szamok) [Positionssystem / Additionssystem, a
magyar hivatalos megfeleloket nem ismerem]. A helyiertek alapu
szamrendszereknel nincsen egyes alapu szamrendszer, mivel minden
szamrendszerben igaznak kell lennie, hogy 0*a=0 es 1*a=a, az 1-es alapuban
pedig nincsen "1".

Viszont 1-es alapu osszeadasi rendszer letezik, ami megegyezik a vegtelen
alapu helyiertek-rendszerrel.


Udv,
marky

Kedves Hunor!

"A főkülönbség hát hogy míg oo-1 = oo = oo+1, addig H-1< H< H+1"

Ugyan micsoda a H+1?

Természetes szám  nem lehet, mert a legnagyobb (?!) természetes szám H, 
ahogy azt a cikkedben definiáltad. Ha nem természetes szám, akkor mi 
értelme van a H<H+1 relációnak?
Ha mégis természetes szám, akkor nyilván szerinted is igaz az 1/(H+1) < 
1/H reláció is. De akkor mégsem az 1/H a legkisebb racionális szám?

Ha H+1 nem természetes szám, akkor nálad nem igaz, hogy bármely 
természetes számnak van rákövetkezője (ha természetes, akkor X+1 is az). 
Ugyanis H természetes és H+1 nem az.

Tanácstalan vagyok.

 "ui. H-val az élet sokkal könnyebb!" Hát, nem tudom...

Furcsa nekem (mint ahogy másoknak is) a "tudományos" vitastílusod. 
Kinyilatkoztatssz dolgokat, anélkül, hogy rendszerbe helyeznéd őket. Ez 
a kreacionizmussal foglalkozó és a matematikai tárgyú cikkeidben is így 
van. Például kijelented, hogy irracionális számok nincsenek. OK. 
Megvizsgáltad ennek következményei? Mi a helyzet a gyök(2)-vel? Az nem 
létezik? Nem lehet, hiszen nálad a racionális számok "hézagmentesen 
lefedik" a számegyenest, tehát az x*x=2 egyenletet kielégítő x szerepel 
köztük.. Tehát létezik és racionális? Akkor mi van azzal a közismert 
bizonyítással, ami szerint gyök(2) nem lehet racionális? Kérlek, mutasd 
meg, hol van ebben a bizonyításban a hiba!

Hallottál-e már arról a tételről, miszerint gyök(2) bármely p/q 
racionális számtól vett távolsága nagyobb, mint 1/(q*q*gyök(5)) (ejtsd: 
egy per gyökötször kunégyzet ;-)) Ez elég jól megvilágítja math és a 
többiek már régebben adott magyarázatát arra, hogy végtelen 
egymásbaágyazhatóság nem fletétlenül jelent ellentmondást.

Üdvözlettel

Énekes Béla