Csaba
>Ami igaz nem ismerjuk a 'vilag' minden vallasat

Nekem is ez a gondom. Olyan vallásra volna sürgosen szükségem, 
mely megnyugtat. Ne emészének felesleges gondolatok.
Se lelkiismeretfurdalás, se felelossegtudat, se kíváncsiság, se 
kalandvágy. Semmi ilyesmi ne gyötörjön és ne sodródjak folyton 
konfliktusokba, ezt szeretném. Volna egyszeru megoldás: nem kell pár 
percig levegot venni. De nem tehetem meg.

Olvastam Buddháról. 
http://www.buddhizmusma.hu/1buddhizmus/faq.htm
Nagyon hasonlóan alakult az életem és ugyanúgy nem tudom elviselni. 
Illogikus elviselni. Sajnos azonban, amit a "vallások" tanítanak - vagy 
ahogy eloadják - az a máz, nekem olyan, mintha giccsfestményekkel 
traktálnának,  kérve, hogy én is azokat áruljam, mégpedig lelkesen. Ez 
gondolatban is elviselhetetlen. Képtelenség. Lehet, hogy a meditációk 
arra valók, hogy az ilyen kényesség, ez a viszolygás elpárologjon? 
Olyan ez, mint az allergia. Betegség volna, mely meditációval 
kikezelheto?  

Egy másik vallásról is keveset, de talán annál fontosabbat:
http://www.zeneforum.hu/nyomtathato.asp?
mufaj=1&cat=8&newsid=12534

*N’Dour-t nagyon zavarta, hogy az iszlám vallásról hamis kép alakulhat 
ki a terrortámadások következtében. ’Az iszlám egyik fõ eleme a 
tolerancia, ám egyes ideológiák teljesen félremagyarázzák a 
vallásunkat.*

Burgonya

Kedves Mindenki!

Érdekes tudományos jelenség, hogy embereket hamis színbe tüntetnek fel, így 
van ez Zénónnal is, akinek antinómiáját így próbálják paradoxonná lefokozni.
Sajnálatos a számomra, hogy Zénónról sokan - köztük egyetemi tanárok, 
tudományos fokozatú fizikusok, stb. - mélyen sajnálkozva ezen 
fogyatékosságán-, szándékosan azt terjesztik, hogy, nem tudta, hogy végtelen 
sorok összege lehet véges. Zénón antinómiájának a lényege éppen egy ilyen 
sor! Akhillész: 10m/s, teknõs:1m/s, elõny:10m, Akhillész sorban megjelenik 
0; 10; 11; 11,1; 11,11; . ellenõrzõ pontoknál. Zénón pontosan tudta, hogy 
utoléri Akhillész a teknõst. S azt is, hogy a nyílvesszõ halad. Maga is 
megtapasztalhatta, hogy megtud elõzni például egy hangyát. A mozgás tényét 
nem vitatta, akárhogy próbálják ezt sokan beállítani, hiszen magára cáfolt 
rá már ha levegõt vett is. Õ a hogyan történik a mozgás kérdést feszegette. 
S abban tökéletesen igaza volt, hogy Akhillész a fenti módon tényleg nem éri 
utol soha a teknõst. Minden ellenõrzõ pont után van ellenõrzõ pont. Minden 
megkonstruálható természetes számnál van nagyobb megkonstruálható 
természetes szám.

Ami viszont nem jutott eszébe a kvantumos megoldás volt. Ehhez más 
területen, de Plancknak kellett jönni. Érdekes viszont, hogy õ sem jött rá, 
hogy ez egyetemes szabály, és hogy semmilyen folytonos változás nem 
lehetséges. Szóval visszatérve Zénónhoz, ha felvetette volna, hogy mondjuk 
legyen az idõkvantum 1/1000s, akkor pillanatok alatt meg lett volna a 
megoldás a számára. Akhillész 1/100m tesz meg idõkvantumonként, míg a teknõs 
1/1000m-t. Innen könnyen kiszámolható, hogy Akhillész 1111 idõkvantum után 
11,11m-nél lesz, a teknõs pedig 11,111m-nél. Az 1112 idõkvantum után pedig 
Akhillész 11,12m-nél lesz, a teknõs pedig 11,112m-nél. Azaz az 1112. 
idõkvantumhoz tartozó ugrásnál elõzi meg Akhillész a teknõst.

A folytonos esetet tulajdonképpen az idõkvantum=0 eset. Ezzel csak az a baj 
hogy 0+0=0, 0+0+0=0, . vég nélkül. Így nem lehet mozogni. Adok rá még egy 
antinómiát. Vegyünk egy legyet, mely folytonosan repül 1m-t egyenletes 
sebességgel egy irányban, 1s alatt. Az 1m két végét mindenki saját maga 
megjelölheti két egymástól eltérõ valós számmal. Ezzel egyben e két szám 
között levõ valós számok helye is ki lett jelölve, lineáris skála szerint. 
[Bármilyen szigorúan monoton skála jó!] A légy pedig folytonos repülése 
esetén növekvõ sorrendben - vagy csökkenõben - felsorolja az összes valós 
számot ami két szám közé esik. Mert tény, hogy mindet érinti, s tény, s az 
is tény, hogy bármely kettõ közül, amit érint a nagyobbat érinti késõbb. 
Tehát sorban egyesével érinti mindet még pedig növekvõ sorrendben! [Persze 
itt is csak a természetes számok igazi megértése után tudunk sorszámot 
mondani,mondjuk a félútnál levõ pontnak, de ez tt lényegtelen.]

Esetleg a légy valójában Cantor-féle átlós bejárással teszi meg az 1 métert, 
s az idõ is így telik, hogy segítsen neki? Ez megoldja a racionális pontok 
esetét, de hol maradnak az állítólagos irracionális pontok?

Összefoglalom:

Ha van folytonos változás, akkor van olyan természetes szám, ami 
megkonstruálható és nincs nála nagyobb.

Ha van folytonos változás, akkor minden zárt valós intervallum elemei 
növekvõ és csökkenõ sorrendben felsorolhatóak.

Petõ Hunor [ http://infinity.tag.hu ]

Ajánlott irodalom:

Dr. Czimbalmos-Kozma Ferenc: Kvantummatematika, Mezõelmélet. [orvos a 
szerzõ, a mûvek az interneten elérhetõek, nem a címüket adtam meg!] Aminek 
különösen örültem, hogy nyíltan vallja, hogy Isten dicsõségére születnek a 
mûvei, és hogy a matematika nem lehet öncélú.

Prof. Alexander A. Zenkin fizika és matematika tudományok doktora, az Orosz 
Tudományos Akadémia Számítóközpontjának vezetõ kutató tudósa, valamint tagja 
az AI-Association és a Philosophical of The Russia szervezeteknek, teljes 
tagja a Internatinal Unin of Artists-nak. Az õ honlapján Cantor elméletében 
bõ kritikája megtalálható: http://www.com2com.ru/alexzen/ [III.02. WHETHER 
THE LORD EXISTS IN THE G. CANTOR TRANSFINITE PARADISE]

ui. Inkább alacsony szinten igazság, mint magas szinten hazugság! Ha 
tetszik, ha nem :-)

Csaba,

>     Szerintem nem tudom ki hogy van vele de elgondolkodtato, es epp
>Janostol egy hozzalatobb velemenyt szerettem volna hallani hamar
>hozzaszolt e temahoz.
Ne abbol a szuk korbol itelj, akikkel talalkozol.
Olvasd el a fizika kulturtörténetét (Simonyi Károly könyve).
Megegyszer a tobbieknek is: nem az egyhazak szereperol fejtettem ki a
velemenyem, hanem a tudomany fejlodeseben jatszott szerepukrol.

Hunor,

>Aki szerint egy összeg ismerete és ezt tényleges összegzéssel magkapni
>ugyanaz, az kérem  adja össze egyesével 10+1+0,1+0,01+0,001+... nem véges
>sort és szóljon ha kész, de minden részeredményt is szeretnék látni!

Ime, (a sorhossz miatt a ...... jeloli a tobbi egyest).
11,111111111111111111111111111111111111111111111111.....
Ez egyben minden reszeredmenyt is megmutat, csak ugyesen kell nezni, egyre
kevesebb szamjegyet letakarva a tizedesvesszõtõl kezdodoen.

Javaslom, olvass el egy matek konyvet a sorozatokrol. Nagyon erdekes, amikor
a komplexek is bejonnek, meg a konvergenciasugar...

Janos

Thus spake HIX TUDOMANY:

> A kerdesem tkp. arra vonatkozott, hogy "mit mond a keplet",
> azaz interpretalni kellene. Valahogy ugy, hogy adott fonalhosszhoz
> nem valaszthato tetszoleges szogsebesseg, es forditva,

Ez a lenyeg, nem lehet tetszoleges a szogsebesseg, mert a sugar nem
allando, az fugg a sebessegtol es a szogtol.
Tehat ezt a rendszert a sima sebesseg jobban jellemzi, ugy konnyebb
leirni, illetve ertelmezni az eredmenyt. Valoszinuleg en is eloszor
omegazni kezdtem volna, de aztan rajottem volna hogy az trukkos.

> Egyebkent a keruleti sebesseg szerepeltetesevel nekem igy fest a
> levezetes:
> 
> m * g  * tan(alfa) = m * v^2 / r
> m * g  * tan(alfa) = m * v^2 / (L * sin(alfa))
> sin(alfa) * tan(alfa) = v^2 / (g * L)
> sin^2(alfa) / SQRT(1 - sin^2(alfa))  = v^2 / (g * L)
> 
> Ez sin^2(alfa)-ra masodfoku egyenlethez vezet, melynek egyik gyoke
> pozitiv.
> Sin(alfa)-ra igy egy pozitiv es egy negativ ertek adodik, 
> mely utobbit megintcsak ertelemezni kellene fizikai szempontbol.

Ugyanez jott ki nekem is. Csak en forditva csinaltam: a szamlaloban a
sin^2-et atalakitottam 1-cos^2 -re, majd elvegeztem a cos-sal osztast.
Igy a bal oldal: 1/cos(alfa) - cos(alfa)
Ez nem masodfoku, egy megoldasa van.
A masik megoldas hamis gyok, az egyenletrendezes valamelyik lepeseben
jott be, ahol nem ekvivalens atalakitast vegeztel. A konkret modszertol
fugg hogy van-e es mi a fizikai tartalma annak a megoldasnak.
Pl ha csak az elojel kulonbozik, akkor egyszeruen azt jelenti, hogy a
masik iranyban ugyanolyan szog is egy megoldas, ami igaz is.

> Udv: Arpi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Rogton maga jon, csak elvittek elezni a bardot"

kedves ferenc!

sajnálattal állapítottam meg, hogy az elemi logikai szabályokat sem ismered.
azt állítottad, hogy az általam feltett kérdés rossz volt, mert a tudomány
nem egy kisebbség által feltett, de többség által nem igényelt kérdésekre
válaszol. azután magad illusztráltad, hogy a tudomány egy kisebbség által
feltett, de többség által nem igényelt kérdésre válaszol. és szegény
kopoernikuszt hoztad fel példának. tegnap láttam szegény bessenyeit a
tévében. ö mondta, hogy "Nagyon fontos a szellemi izé...a frisseség."
Tanultál tõle.

Sziasztok!

Most vagy vak vagyok, vagy nem ment el a multkor.
Szoval Janosnak es Jozsefnek koszonom a temabeli 
valaszokat.

Idokozben teljesen veletlenul belebotlottam a 
Springer Hungarica Atlasz - Atomfizika c. konyvbe,
ahol Heisenberget es Schroedingert reszletezik, de nekem (talan a sok makosbeig
li miatt :) ) papir es ceruza kell a kovetesehez.

A 0 energiaval jaro informacioatadast azert kerdeztem,
mert vannak un. "verschraenkte Photonen" (szo szerint
osszefont fotonok), amiknek (allitolag) van egy olyan 
tulajdonsaguk, hogy az egyikkel kolcsonhatast letesitve
a kolcsonhatas a masikra is hat, akkor is, ha a vilag
masik vegeben van. Ilyenkor informacioatadas van, de
mi van az energiaval?

Udv,
marky

U.I.: A HIX webes feluleten hogyan lehet valami normalis
sortorest elerni? Az input ablakban szavankent tordel, de  "nyomtatasban" ahogy
 eppen kedve szottyan (valoszinuleg minden x. karakter utan).

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: lezerpc9.szfki.kfki.hu)