Kedves Math!

"kutato munkat. de ez egy antropomorf kerdesre adott amtropomorf valasz, ami 
csak emberi tarsadalmakban igaz. igy isten es az evolucio tekinteteben 
irrelevans. meg hat amigy sem volt sok logikaja a kerdesednek."

Vegyük a világegyetemünk teljes id?beli lefolyást, (ez egy 4 dimenziós 
Minkowsky-féle térid?kockaként fogható meg például). Legyen benen minden ami 
létezik. Azaz ha az egész az ?srobbanással kezd?dött, s csk ez az anyagi 
világ van, akkor ez, ha volt el?zmny akkor az is, ha sok világ van mindazok 
is, ha sok történeklem, akkor azok is, ha a húrelmélet 10 dimenziós 
vláltozata igaz, akkor az is - persze ekkor a 4 dimenziós modell is eszerint 
modosul - , hasonlóan a 26 dimenziós változattal, ha van mennyország, 
láthattalan világ, stb, akkor azok is mind. Magyarán vegyük egybe mindent 
ami volt, van és lesz. Ezt gondolom mindketten létez?nek tekintjük, ha 
másért nem hát saját létezésünket nem akarván tagadni. Az is világos kell 
legyen, hogy e "kockán" kívül nincs semmi, értelmetlen a kocka 
keletkezésér?l változásáról, elmúlásáról beszélni. Nincs id? alá rekesztve. 
Létezésére Leibniz kérdése a mérvadó: Miért létezik inkább a valami mint a 
semmi? A válasz pedig logikai: "A nem létezik semmi." állítás érvénytelen, a 
tagadása tehát érvényes, azaz abszolút igazság.
A kockán léte tehát egy abszolút igazság következménye. Hasonlóan a 
tartalmának is csak ilyen lehet. Ez a kocka nem más mint a Mozdulatlan 
Mozgató. Az ?srobbanások végtelen láncolata, avagy a teremt?k végtelen lánca 
ugyanúgy s?ríthet? be a kockába, ahogy N bes?ríthet? - id?felezéssel - véges 
id?be, véges helyre.
A kocka itt a mi szempontunkból leglényegesebb tulajdonsága, hogy létezését 
eleve fel kell tenni. S itt bukik meg Richard Dawkins:A Vak órásmester 
"Kudarcra ítélt riválisok" cím? fejezetében általa végs? döfésnek szánt 
érve, hogy a naív hív?k magyarázni akarván az élet összetettségét egy sokkal 
összetetettebb?l indulnak ki. Saját kardjába d?lt, hiszen a kocka létét 
kellene tagadnia - benne saját magát is -, ha ?maga mentes szeretne lenni 
attól a vádtól, hogy egy sokakl bonyolultabb létezésével számol eleve, mint 
amit magyarázni szeretne.
S mivela kocka fejl?dését nem kel magyarázni a felülr?l (is) néz? 
magayrázatok sokkal gazdagabbak. Elég csak a fizikai Bell.egyenl?tlenségre 
gondolni. Ezt lulról nézve nem sikerült megfejteni, míg felülr?l nézve ez 
nem más mint egy minta a kész kockán. Azaz ez csupán a kocka egy 
tulajdonsága. Amit elárult nekünk abból a célból, hogy megértsük felülr?l 
van szervez?dve és nem alulról. Biológiai példát is tudok mondani. 
gyülekezetünk gyermekgyógyász professzora életrajzi könyvében leírja egy 
fiatalkori kísérletét a Beri-beri jelenséget, as azt mondja nem ismert a 
magyarázat: Két galamb egy ketrecben. Nem kapnak B vitamin. Az ürülékb?l 
nyerik vissza a B vitamint. Megvonják t?lük az ürüléket. Erre az er?sebb 
madár agyonveri a társát a cs?rével és az agyából nyeri ki a vitamint. 
Honnan tudja a galamb, hogy az agyban van a legnagyobb koncentrációban a 
szükséges anyag? Evolúciós magyarázatot nehéz lehetne kieszelni - bár nem 
kétlem, hogy egy evolucinista szemrebbenés nélkül képes kitalálni, hogy a 
galambok történetében ez gyakran meges? jelenség volt, s így ez is szépen 
beépült a nélkülözhetetlen gének közzé -, de felülr?l ez nem más, amit ez 
esetben a "maximális túlélés" elvének nevezhetünk.
S van még egy kecsegtet? lehet?ség. Olyan jelenségek keresése, ahol 
NP-teljes problémákat oldanak meg a természetben. Felülr?l ugyanis ezek is 
könnyen adódnak, de alulról annál nagyobb velük a gond. Létezésük a felülr?l 
való építést meger?sítik, nem létezésük viszont nem gyengíti.


"1) a metodika ugyanaz. QED."

Logikusnak kell lenniük a maguk rendszerében! Mér? László egyik könyvét?l 
vált számomra ez hangsúlyossá, hogy sokszor vonatkozási rendszerrt vált az 
elménk, s saját rendszerünkben próbáljuk a másik rendszerét cáfolni. Dawkins 
is ezt követte el, így azután értelmetlen kérdést alkotva, amit azután te is 
elkövettél kikérve, hogy értelmetlennek neveztem a tudományt.
Ezt most már viszonylag alaposan körülírtam, így remélhetem, hogy ez végre 
tisztázódott. Persze sok kérdést nyitva hagytam, ha valaki megtalálja ezek 
bármelyikét annak szívesen válaszolok rá.

"2) az eredettudomanyok is tapasztalati tudomanyok. ugyanaz az altalanos, 
legfelsobb metodika ervenyes ra. legfeljebb mas konkret eljarasokat 
eredmenyez."

Ezen nincs mit vitatni, hiszen b?ven belefér, hogy a tapasztalat szerzés 
feletébb korlátos révén egyetlen példánnyal rendelkezünk, nincsennek 
megismételhet? kísérletek stb.


"1) nincs ilyen nezopontom, es nezetem"

Akor miért támadod olyan hevesen az idealista megközelítést?

"2) ez a nezet semmifele logikai osszefuggesben nincs a tudomany metodikai 
egysegessegenek nezetevel."

Dehogynem. Els? részletben felírható logikusan egy-egy alulról építkez? 
materialista rendszer és szintén logikusan egy felülr?l építkez? idealista 
rendszer. S amennyiben a tudományt nem probáljuk meg mesterségesen a 
materialista rendszerre szorítani, akkor kiviláglik, hogy az alulról 
építkezésnek is a kész kockából kell kiindulnia, ami után már nem 
tekintehte? alulról építkezésnek.

"a tobbi nem formalis, es raadasul faraszto. nem fogok belemenni a zavaros 
gondolatmeneteidbe definialatlan es sokszor csusztatott fogalmaiddal."

A minden ami volt van és lesz együttesét nehezen fogod tudni beállítani mint 
definiálatlan és csúsztatott fogalom, így azután talán belátod alulról 
építkezés fából vaskarika, hiszen a kész épületet fel kell hozzá tételezni.

Pet? Hunor

Kedves Tudorok, Sziasztok!

Helyzetjelentes repulogep ugyben. :-)

Sok repulogep formajat tanulmanyoztam, es sikerult
bennuk rendszert talalnom! Az egyik, igencsak fura
tanulmany-gep fotojat nezegetve ez jutott eszembe:
"it is madness, but there is reason in it".
(Jo esellyel Hamlet lesz, mert mast nemigen
olvastam Shakespeare-tol... :-))  )

Aztan persze a neten is utanaolvastam a temanak es sorra
tisztazodtak a homalyos reszletek. Ha az ember jobban
vegigondolja a dolgokat, meglepo mennyi reszinfo
a helyere kerul.

Pl. ugye levezettem, hogy 
126kg @ 184km/h => 2 m2 szarny es 10 LE motor eleg.

Repulni eppenseggel lehet vele, de:

F huzo = P/v = 7,3kW / 50m/s = 146 N .
A gyorsulas pedig a=F/m = 146N /126kg = 1,15 m/s2.
Tegyuk fel, hogy 30 m/s-nal mar elemelkedik a gep.
T = 30/1,15 = 26 mp nyi nekifutas kell neki minimum,
es a legellenallast me'g nem is szamoltam bele!

Altalanosabban belegondolva: ha a repcsi nagyon
aramvonalas, ha nagyon kicsi a legellenallasa es
emaitt kis huzoereju motorral is kepes repulni,
akkor a huzoero/nehezsegi ero hanyadosa is kicsi,
es a felszallashoz relative sok ido kell.
Az altalam javasolt mini gepnel ez az arany 1:13 volt!
Egy harci gep jo sok tonna, iszonyu micsoda hajtomuve van,
ott ez az arany jobb, kb 1:3. Azaz a gyorsulasa g/3 =
= 3,3 m/s2. De me'g ezzel is eleg nehez felszallni egy
anyahajorol..
Es amikor idaig eljutottam, ugrott be, hogy je', tenyleg,
azokat egy gigantikus csuzlibol lovik ki felszallaskor.

Vagy pl. arra is sikerult rajonnom, hogy mire jo
a nyil formaju szarny. Mert ugye egy teglalap alaku
szarnyra a felhajtoero egy vonalban hat, ami nem stabil.
Kulon vezersik kell neki.
Ha a ket szarny szoget zar be (a vizszintes sikban),
akkor nem kell neki hatso vizszintes vezersik, anelkul is
stabil lehet. Lasd: csupaszarny gepek vagy pl. a Concorde.
(Bar Concorde-szeru gepen lattam mar elulso vizszintes
vezersikot is.) 

Erdekessegnek mondom, hogy a Wright testverek
hires gepen is elol voltak a vezersikok, hatul a szarny,
es a ket propeller tolta az egeszet. Muris lehetett.
Tehat pont forditva repult, mint manapsag szokas. :-))
Ezert fekudt rajta a pilota "labbal elore"..

Olyan tippeket is talaltam repulogeptervezes temaban,
hogy pl. sugarhajtasu hajtomu elott soha ne legyen
futomu, mert az tul sok koszt, kavicsot ver fel
felszallaskor es landolaskor is... Aprosag, de fontos.

A lenyeg, hogy a tanultak alapjan egyre vilagosabb,
hogy "az igazi" repcsik miert olyanok, amilyenek.

Talaltam egy linket, egy Gotha P60 nevu repcsivel,
a hajtomuvet leszamitva kb. ilyen formajunak kepzeltem
el en is az egyszemelyes mini repcsit:
www.nurflugel.com/Nurflugel/n_o_d/weird_07.htm
(a szines rajz az)

A gond az, hogy egy diagram szerint
(http://www.cavalloni.hu/2000_3/repuleselmelet2.htm)
altalaban a szarnyra hato felhajtoero 5-6 fokos allasszognel
kozel duplaannyi mint ha 0 fok lenne. (Az allasszog
a szarny szoge a haladasi iranyhoz kepest.)
Ezt ugyan modellrepcsire irta a szerzo,
de felteszem "nagyobb modellekre" is igaz.
Az mas kerdes, hogy 5-6 foknal a legellenallas is duplaja,
szoval az arany kb. allando 0 fok es 6 fok kozott,
de akkor is. Mivel ha az egesz repcsi egyetlen egy
oriasi szarnyfelulet, lehetetlen a 6 fokot betartani...

Ehhez megiscsak kell a vizszintes vezersik, akkor is
ha a nyil alaku szarny egyebkent stabilan repul.

Szoval ket lehetoseg van: csupaszarny gep dupla
szarnyfelulettel, vagy hagyomanyos gep - vezersikkal.

Rendkivul jo animaciok a repulogepre hato
erokrol es kormanyzasrol:
www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/short.html
A magyarazat itt-ott kicsit szajbaragos,
de azert talaltam benne boven uj infot is.

Starters, abban igazad van, hogy ha tul konnyu a gep,
akkor a testsuly athelyezesevel marisbefolyasoljuk
a repulest, de ez felfoghato kormanyzasnak is. :-))

A csupaszarny gepnel kisebb a stabilizalo hatas is,
egy rendes vizszintes vezersik viszont szuper.
Ha orrkonnyu a gep es megno az allasszog,
akkor a vizszintes vezersikon lefele hato ero ebred,
es kompenzal. Ha vmi miatt orrnehez lesz a gep, akkor
meg minden forditva. (Vannak "elofeszitett" vezersikok
is: normal repules kozben is keletkezik rajtuk ero.)
A pilota mozgasa tehat par tizedfokos allaszogvaltozas
- es ezaltal a felhajtoero eredo-tamadaspontjanak a
valtozasa - altal automatikusan kompenzalodik.


Na jo, csak ugy leirtam ezeket. Kerdes most nincs.
Persze, aki tud hozzafuzni, irjon!!!
Asszem tul targyalnivalo mar nincs rajta, az automatizalas
resz a biztonsagi dolgokon egyertelmuen elakad.
De jo hobbi lehet repulot epiteni,
megvan utana a munka gyumolcse.

Minden jot!

a BenceMiki

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: p3e9e1b84.dip.t-dialin.net)

Kezdem, felkészültetek?
A testünket fedo anyag átlátszatlan. Miért? Miért nem láthatom 
tükörben se a májam, se a tüdo''m, stb. Szerintem durva teremtési 
hiba! A teremtok hívoiez szólok mérgesen: a cicáim szerveit se látom!
Imádkozzatok gyorsan, mert ez így szerintem szemétség! Igazam van?

Nem vagyok rosszindulatú (gondolom én, mert így lettem 
programozva), s nem akarok senkit megbántani. Csak a kíváncsiság 
tör ki bel?lem: miért nem vagyunk átlátszóak?
Megoldhatatlan?
(Ha holnapra megoldódik, akkor bocs, és kösz) 
Várom!
Ti is?

Remélem a kérdés bekerül a jöv? tankönyveibe. El?re is köszönöm. 
 
Burgonya