Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 92
Copyright Myths
2002-04-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 Olasz "h", "j" es "ly" (mind)  21 sor     (cikkei)
2 Csihadni (mind)  162 sor     (cikkei)
3 Machu Picchu - koeszoenoem (mind)  17 sor     (cikkei)
4 Barkofold (mind)  5 sor     (cikkei)
5 sogorok (mind)  12 sor     (cikkei)

+ - Olasz "h", "j" es "ly" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Nyelv#90, La'ng Attila D.
>   Pardon, emlékeim szerint h van az olaszban, csak szó elején nem ejtik.
> Vagy szó közben se ejtik? Már meg nem tudnám mondani.
A h, mint betû használatos, de mint hang, nem. 
Szó elején nem ejtik, csak jelentésmegkulönböztetõ szerepe van: 
"anno"=év, "hanno"=nekik van (kiejtve mindkettõ "anno"). Szó belsejében 
arra szolgál, hogy a "ci", "ce", "gi", "ge" (kiejtve "csi", "cse", 
"dzsi", "dzse") illetve "chi", "che", "ghi", "ghe" (kiejtve "ki", "ke", 
"gi", "ge") betûkapcsolatokban a "c" és "g" kiejtését jelölje.

Nyelv#5, Ma'rtonfi Attila:
> zsibong : zsivaj; kacag : kacaj; robog : robaj; de nincs *bivog : 
> bivaly. Ez még szabállyal is megadható.
Szintén ige->fõnév képzés szerepel az apad->apály, dagad->dagály, 
ragad->ragály (esetleg szabad->szabály?) szópároknál, következetesen 
"ly"-nal. Érdekes módon magas hangrendû szavaknál az ige nem csonkul: 
enged->engedély, szenved->szenvedély, de itt is "ly" van.

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Rekettyes = Rekettye tervezo es berendezo szakember
+ - Csihadni (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
AWENDER

> a "csihajd" szot hasznaltad ram, amit lovaknak, kutyaknal szokas..

  No, ez éppen a lista témakörébe vág, hogy azoknak szokás-e ezt
mondani. Szerintem nem. Eddig még nemigen volt lovam, kutyám igen, de
azt, hogy csihadj, minden további nélkül alkalmazhatónak tartom
emberre is. Van egy kis megnyugtató íze szerintem a szónak, nem azt
mondja az ember, hogy "hagyd már abba", "csönd legyen" vagy más kemény
és durva felszólítást, hanem azt mondja nyugtatólag, ugyan csihadj már
le.
  Én így látom, de bocsánatot kérek érte, ha Téged bántott ez a szó;
nem ez volt a célom vele!
  A többiek mit gondolnak róla?

>>  Azt javaslom, ha Németországban élsz, vedd tekintetbe az ide küldött
>>leveleidnél, hogy most eléggé beszámíthatatlan ez az ország. Tisztelet
> Ide?????????????????????????????????????????????????????
> Internetes levlistanal ilyen nincs, felejtsd el. 

  De bizony van, mert az emberek ott olvassák a listát, ahol õk élnek.
Vica Ausztriában, Te Németországban, én Budán. Hiába netes a lista,
attól mi még ugyanazok az emberek vagyunk, akik a listán kívül is. Az
itthon élõk többsége elég ideges a választások miatt, a tartósan
külföldön élõk többsége valószínûleg nem. Ezen a lista nem tud
változtatni.

RACSKÓ TAMÁS

> másrészt azonos hangzású szavak között biztosít, pl. /anno/ = "anno"
> 'év' ~ "hanno" 'nekik van' < "avere" 'bír(tokol)ni'.

  De szó belsejében, magánhangzók között sem ejtõdik? Mintha láttam
volna ilyen szavakat. Hogy a che, ghe kapcsolatban nem, azt tudom,
hiszen ott betûkapcsolat része. De valahol azt hallottam, hogy "az
olaszok a h-t szó elején nem ejtik" -- ebbõl gondoltam, hogy szó
közepén igen.

> Ehelyett inkább el kellene távolítani a "h^" fonémát, elvégre
> _tervezett_ nyelvrõl beszélünk: még történelmi-kulturális okok
> sincsenek, ami ezt meggátolná.

  Kétségkívül. Hát hiszen el is távolodik, egyre inkább k-val
helyettesítik. Egy nap a horo--hxoro--koro hármasra is kitalálnak
valamit.

> Az EU problémája súlyos. De az általad vázolt megoldás csak a
> tárgyalás problémáját oldjaná meg. Vannak még további gondok is: az
> EU tagállamának bármely dokumentuma érinthet minden EU-s polgárt,
> tehát egy feröerit sem lehet attól elzárni, hogy megismerhessen
> tetszõleges szárd nyelven publikált anyagokat.

  Természetesen amit leírtam, csak egy vázlat volt. Van egy publikációja
a társaságnak ebben a témakörben, ezt annó lefordíttattuk öt-hat
nyelvre, bárkinek szívesen elküldöm.
  Az iratok archiválásáról a tervezet azt mondja, hogy ennek a tárgyalás
nyelvén és eszperantóul kell történnie. Ha az egyes tagállamok
akarják, a saját költségükön természetesen azt fordítanak olyan
nyelvre, amit és amilyenre csak akarják. A szárddal kissé hadilábon
álló feröeri polgár tehát választhat, hogy az eszperantó dokumentumot
tanulmányozza -- hiszen e nyelvet õ is könnyen elsajátíthatja --,
avagy a megfelelõ fórumokon kezdeményezi annak lefordíttatását feröeri
nyelvre.

> Ehhez a tagországok belsõ kommunikációját is többnyelvûvé kellene
> tenni: az ország hivatalos nyelve(i) mellett minden dokumentumot el
> kellene készíteni egy "P-nyelven" is.

  A SCM csak az uniós dokumentumokról beszél, az országok saját
dokumetumai az eszperantó közvetítésével hozhatók kapcsolatba az uniós
iratokkal. A P-nyelv tehát ez esetben E-nyelvvé lényegül át. :)

> Ugyanakkor, ha ez tényleges kétnyelvûséget jelent, akkor az EU
> hátrányba kerül más térségekkel szemben, mivel az emberi fordítás
> jelentõsen megdrágítja az információ elõállításának fajlagos
> költségét.

  Nem annyira, mert csak két nyelv között kell fordítgatni: az ország
nyelve és az eszperantó között. Jelenleg egyáltalán nem kell
fordítgatni, amíg az országon belül maradunk (kivéve Belgiumot,
gondolom), de ha uniós szintre visszük az ügyeket, már tizenegynéhány
nyelv között kell _mindegyikrõl mindegyikre_ fordítani. Ezt a SCM
tervezete úgy változtatná meg, hogy uniós szinten csak eszperantóul,
illetve helyi jelentõségû ügyekben eszperantóul és a helyi nyelven
archiválnának, és ehhez igazodva -- ezt már én teszem hozzá -- az
egyes országok államigazgatása is eszperantóra fordítaná helyi nyelvû,
de uniós vonatkozással is bíró dokumentumait. Most is fordítanak, csak
több nyelvre.

> A megoldás tehát a gépi fordítás lenne: egy olyan szoftver, amely
> egy adott idiómát "P-nyelvre" fordít és viszont. Ehhez a
> "P-nyelvnek" a lehetõ legtorzításmentesebbnek kellene lennie. Nos,
> az eszperantó jelenleg nem ilyen nyelv.

  Kétségtelenül. Ám kérdés, hogy ilyen nyelv kidolgozható-e, akár az
eszperantó alapjairól, akár más alapokról kiindulva.

> Az eszperantó mozgalom elzárkozása a reformok elõl ugyanolyan csapda
> lett mára, mint az ido kezdeti nem szûnõ önreformja.

  Valószínûleg. Manapság inkább csak kisebb reformok történnek, a
legnagyobb változtatás az utóbbi évtizedekben néhány új képzõ volt. De
hát emberi tulajdonság, hogy a megtanultat, a nekünk kedveset õrizni
akarjuk.

> Én magam úgy vélem, hogy az angol-francia kettõs igen elhúzott,
> nyomukba már csak a német-spanyol páros érhet: így ez a négy nyelv
> lehet az EU jövõbeni hivatalos kommunikációs eszköze, a többiek
> pedig belenyugodnak ebbe.

  Hátha mégsem. Sokan vannak, akik szerint sérti a demokráciát, hogy az
egyik európai polgár nyelve hivatalos, a másiké pedig nem.
Polgárháborúk is törtek már ki emiatt, amit "enyhén" túlzásnak tartok,
de az emberek ilyenek.

> Egyébként meg úgy néz ki, hogy igaza lesz annak az eszperantó
> vitairatnak, amit a minap olvastam, abban, hogy felsorolta a
> riválisok közt a "klingon"-t.

  Végül is miért ne. Nekem csak hizlalja a májamat, hisz énnekem is
muszáj lesz nyelveket kitalálnom különbözõ ûrlényeim számára
(folyamatban van), hátha egy nap azokból is lesz valami, no nem uniós
közvetítõ nyelv, csak mondjuk a soknyelvû Szudán új hivatalos
nyelve... :)))

> egy fokkal internacionalistább, és sokkal több megtanulható
> laringális hang van benne, mint az eszperantóban;

  No persze, és tele van retroflexekkel. Nézem a listát, már láttam
korábban is, van retroflex d, uvuláris r (gh-val írva), laringális h,
az elengedhetetlen /N/, uvuláris k, aspirált uvuláris k (!), pergetett
kelet-európai r, amit a nyelv készítõje se tud kiejteni (mé, a többit
ki tudja?), retroflex s, egy tlh-val jelölt kihüvelyezhetetlen izé, és
persze glottális plozíva. Fantáziátlan. Én tettem volna bele egypár
csettintõt, az alveolárisat mindenki ki tudja mondani, amikor
rosszallóan cöcög (de beszédhangként nekem még nem sikerült), zenei
hangsúlyokat, rekedt hangokat a dél-amerikai nyelvekbõl és hasonlókat.
Akkor lett volna olyan ronda, mint a klingonok ábrázata.

> a "vprckvni" '(éppen) hámozom' szó már nem megy:

  Tégy bele svákat, vöpörcökövni, aztán ejts egyre elmosódottabb svákat.
Valami csak kikerül belõle. Aki a szláv mássalhangzó-torlódásokkal
megbirkózik, ezt már játszva megtanulja. :)

> A hangzósság és a vokalitás (>szillabikusság) összefügg, a /p/-t, a
> legkevésbé hangzós hangok egyikét nemigen lehet szillabikusan
> ejteni, már a réshangok is kérdésesek ebbõl a szempontból.

  Nem tom, nekem valamiért sikerül. Ámbár lehet, hogy a vokalitás
áttolódik a p>n zárfelpattanásra, nem tudnám megmondani. Szépen
kiejtem és szól. Ha mûködne a mikrofonom, fölvenném és elküldeném. :)

> Érveddel: "a phon szó görög, nem latin" nem érthetek egyet, mivel
> még a centúriók latinja is tele volt görög jövevényszavakkal, pl.
> "centrum" < "kentron".

  Hah, nem tudtam. Akkor a görög jövevényszavakat kegyesen megengedem a
modern latinnak is. :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
BARITON = Birkaegyuttesekre szakosodott lemezkiado vallalat.
+ - Machu Picchu - koeszoenoem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Köszönöm a Machu Picchu-s kérdésemre adott egybehangzó válaszokat. (A
szövegbeli Piccu véletlen elütés volt, amit bizonyít az is, hogy témakörnek
még jól gépeltem.) Külön köszönöm, hogy megerõsítettetek és
kiegészítettetek abban, amit a kérdésrõl tudtam. Én is úgy gondoltam, hogy
a [macsu pikcsu] a helyes (most kivételesen merem használni e szót) kiejtés
(remélem, Tamás, hogy ezt írtam korábban is, a Helyesírási diákszótárban
viszont egészen biztosan ezt szerepeltettük). Annyi történt csupán, hogy
egy hallgatóm, aki spanyol két tannyelvûbe járt, váltih állította, hogy
hülyeség a [macsu pikcsu], és azt õk [macsu picsu]-nak tanulták. Úgy
gondoltam, ha már ennyi spanyolos képzettsége van, megérdemel még egy kört.
Köszönöm, hogy ebben a segítségemre voltatok. Az etimologikus jelentést és
a Magyar nagylexikont külön köszönöm (a Heritage, a Tótfalusi-féle kiejtési
szótár, valamint a Magay-szótár és a Világatlasz kiejtési szabályai voltak
számomra csak a támpontok, és ezt keveselltem, most már teljesen nyugodt
vagyok).

Üdv: Attila
+ - Barkofold (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Tegnap elfelejtettem megirni, hogy Barkóföld
a Medvesvidék (Salgótarján) és Ózd közötti
dombos vidék eltünöben levö neve. Ma egy része
Szlovákiához tartozik.
Gábor
+ - sogorok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
>Én ezeket a szavakat életemben nem hallottam, pedig azt hittem, tudok
>magyarul. Milyen nyelvjárás ez?

Sajnos nem tudom. Kb. 30 evvel ezelott jelent meg egy cikk a Magyar Nyelvben
(vagy a Nyelvorben), ott olvastam. Csak azert jegyeztem meg, mert viccesnek
talaltam - : ). En is szoktam talalkozni olyan magyar szavakkal, amelyeket
sohasem hallottam, pedig eleg jol tudok magyarul... Ha figyelembe vesszuk az
osszes nyelvjarast, a teljes ismert nyelvtortenetet, egeszen biztos, hogy
szamos ismeretlen szoval talakozunk. Ez persze egyaltalan nem jelenti azt,
hogy ne tudnank magyarul... : - ).

Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS