Nyelv#90, La'ng Attila D.
> Pardon, emlékeim szerint h van az olaszban, csak szó elején nem ejtik.
> Vagy szó közben se ejtik? Már meg nem tudnám mondani.
A h, mint betű használatos, de mint hang, nem.
Szó elején nem ejtik, csak jelentésmegkulönböztető szerepe van:
"anno"=év, "hanno"=nekik van (kiejtve mindkettő "anno"). Szó belsejében
arra szolgál, hogy a "ci", "ce", "gi", "ge" (kiejtve "csi", "cse",
"dzsi", "dzse") illetve "chi", "che", "ghi", "ghe" (kiejtve "ki", "ke",
"gi", "ge") betűkapcsolatokban a "c" és "g" kiejtését jelölje.
Nyelv#5, Ma'rtonfi Attila:
> zsibong : zsivaj; kacag : kacaj; robog : robaj; de nincs *bivog :
> bivaly. Ez még szabállyal is megadható.
Szintén ige->főnév képzés szerepel az apad->apály, dagad->dagály,
ragad->ragály (esetleg szabad->szabály?) szópároknál, következetesen
"ly"-nal. Érdekes módon magas hangrendű szavaknál az ige nem csonkul:
enged->engedély, szenved->szenvedély, de itt is "ly" van.
Üdv,
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Rekettyes = Rekettye tervezo es berendezo szakember
|
AWENDER
> a "csihajd" szot hasznaltad ram, amit lovaknak, kutyaknal szokas..
No, ez éppen a lista témakörébe vág, hogy azoknak szokás-e ezt
mondani. Szerintem nem. Eddig még nemigen volt lovam, kutyám igen, de
azt, hogy csihadj, minden további nélkül alkalmazhatónak tartom
emberre is. Van egy kis megnyugtató íze szerintem a szónak, nem azt
mondja az ember, hogy "hagyd már abba", "csönd legyen" vagy más kemény
és durva felszólítást, hanem azt mondja nyugtatólag, ugyan csihadj már
le.
Én így látom, de bocsánatot kérek érte, ha Téged bántott ez a szó;
nem ez volt a célom vele!
A többiek mit gondolnak róla?
>> Azt javaslom, ha Németországban élsz, vedd tekintetbe az ide küldött
>>leveleidnél, hogy most eléggé beszámíthatatlan ez az ország. Tisztelet
> Ide?????????????????????????????????????????????????????
> Internetes levlistanal ilyen nincs, felejtsd el.
De bizony van, mert az emberek ott olvassák a listát, ahol ők élnek.
Vica Ausztriában, Te Németországban, én Budán. Hiába netes a lista,
attól mi még ugyanazok az emberek vagyunk, akik a listán kívül is. Az
itthon élők többsége elég ideges a választások miatt, a tartósan
külföldön élők többsége valószínűleg nem. Ezen a lista nem tud
változtatni.
RACSKÓ TAMÁS
> másrészt azonos hangzású szavak között biztosít, pl. /anno/ = "anno"
> 'év' ~ "hanno" 'nekik van' < "avere" 'bír(tokol)ni'.
De szó belsejében, magánhangzók között sem ejtődik? Mintha láttam
volna ilyen szavakat. Hogy a che, ghe kapcsolatban nem, azt tudom,
hiszen ott betűkapcsolat része. De valahol azt hallottam, hogy "az
olaszok a h-t szó elején nem ejtik" -- ebből gondoltam, hogy szó
közepén igen.
> Ehelyett inkább el kellene távolítani a "h^" fonémát, elvégre
> _tervezett_ nyelvről beszélünk: még történelmi-kulturális okok
> sincsenek, ami ezt meggátolná.
Kétségkívül. Hát hiszen el is távolodik, egyre inkább k-val
helyettesítik. Egy nap a horo--hxoro--koro hármasra is kitalálnak
valamit.
> Az EU problémája súlyos. De az általad vázolt megoldás csak a
> tárgyalás problémáját oldjaná meg. Vannak még további gondok is: az
> EU tagállamának bármely dokumentuma érinthet minden EU-s polgárt,
> tehát egy feröerit sem lehet attól elzárni, hogy megismerhessen
> tetszőleges szárd nyelven publikált anyagokat.
Természetesen amit leírtam, csak egy vázlat volt. Van egy publikációja
a társaságnak ebben a témakörben, ezt annó lefordíttattuk öt-hat
nyelvre, bárkinek szívesen elküldöm.
Az iratok archiválásáról a tervezet azt mondja, hogy ennek a tárgyalás
nyelvén és eszperantóul kell történnie. Ha az egyes tagállamok
akarják, a saját költségükön természetesen azt fordítanak olyan
nyelvre, amit és amilyenre csak akarják. A szárddal kissé hadilábon
álló feröeri polgár tehát választhat, hogy az eszperantó dokumentumot
tanulmányozza -- hiszen e nyelvet ő is könnyen elsajátíthatja --,
avagy a megfelelő fórumokon kezdeményezi annak lefordíttatását feröeri
nyelvre.
> Ehhez a tagországok belső kommunikációját is többnyelvűvé kellene
> tenni: az ország hivatalos nyelve(i) mellett minden dokumentumot el
> kellene készíteni egy "P-nyelven" is.
A SCM csak az uniós dokumentumokról beszél, az országok saját
dokumetumai az eszperantó közvetítésével hozhatók kapcsolatba az uniós
iratokkal. A P-nyelv tehát ez esetben E-nyelvvé lényegül át. :)
> Ugyanakkor, ha ez tényleges kétnyelvűséget jelent, akkor az EU
> hátrányba kerül más térségekkel szemben, mivel az emberi fordítás
> jelentősen megdrágítja az információ előállításának fajlagos
> költségét.
Nem annyira, mert csak két nyelv között kell fordítgatni: az ország
nyelve és az eszperantó között. Jelenleg egyáltalán nem kell
fordítgatni, amíg az országon belül maradunk (kivéve Belgiumot,
gondolom), de ha uniós szintre visszük az ügyeket, már tizenegynéhány
nyelv között kell _mindegyikről mindegyikre_ fordítani. Ezt a SCM
tervezete úgy változtatná meg, hogy uniós szinten csak eszperantóul,
illetve helyi jelentőségű ügyekben eszperantóul és a helyi nyelven
archiválnának, és ehhez igazodva -- ezt már én teszem hozzá -- az
egyes országok államigazgatása is eszperantóra fordítaná helyi nyelvű,
de uniós vonatkozással is bíró dokumentumait. Most is fordítanak, csak
több nyelvre.
> A megoldás tehát a gépi fordítás lenne: egy olyan szoftver, amely
> egy adott idiómát "P-nyelvre" fordít és viszont. Ehhez a
> "P-nyelvnek" a lehető legtorzításmentesebbnek kellene lennie. Nos,
> az eszperantó jelenleg nem ilyen nyelv.
Kétségtelenül. Ám kérdés, hogy ilyen nyelv kidolgozható-e, akár az
eszperantó alapjairól, akár más alapokról kiindulva.
> Az eszperantó mozgalom elzárkozása a reformok elől ugyanolyan csapda
> lett mára, mint az ido kezdeti nem szűnő önreformja.
Valószínűleg. Manapság inkább csak kisebb reformok történnek, a
legnagyobb változtatás az utóbbi évtizedekben néhány új képző volt. De
hát emberi tulajdonság, hogy a megtanultat, a nekünk kedveset őrizni
akarjuk.
> Én magam úgy vélem, hogy az angol-francia kettős igen elhúzott,
> nyomukba már csak a német-spanyol páros érhet: így ez a négy nyelv
> lehet az EU jövőbeni hivatalos kommunikációs eszköze, a többiek
> pedig belenyugodnak ebbe.
Hátha mégsem. Sokan vannak, akik szerint sérti a demokráciát, hogy az
egyik európai polgár nyelve hivatalos, a másiké pedig nem.
Polgárháborúk is törtek már ki emiatt, amit "enyhén" túlzásnak tartok,
de az emberek ilyenek.
> Egyébként meg úgy néz ki, hogy igaza lesz annak az eszperantó
> vitairatnak, amit a minap olvastam, abban, hogy felsorolta a
> riválisok közt a "klingon"-t.
Végül is miért ne. Nekem csak hizlalja a májamat, hisz énnekem is
muszáj lesz nyelveket kitalálnom különböző űrlényeim számára
(folyamatban van), hátha egy nap azokból is lesz valami, no nem uniós
közvetítő nyelv, csak mondjuk a soknyelvű Szudán új hivatalos
nyelve... :)))
> egy fokkal internacionalistább, és sokkal több megtanulható
> laringális hang van benne, mint az eszperantóban;
No persze, és tele van retroflexekkel. Nézem a listát, már láttam
korábban is, van retroflex d, uvuláris r (gh-val írva), laringális h,
az elengedhetetlen /N/, uvuláris k, aspirált uvuláris k (!), pergetett
kelet-európai r, amit a nyelv készítője se tud kiejteni (mé, a többit
ki tudja?), retroflex s, egy tlh-val jelölt kihüvelyezhetetlen izé, és
persze glottális plozíva. Fantáziátlan. Én tettem volna bele egypár
csettintőt, az alveolárisat mindenki ki tudja mondani, amikor
rosszallóan cöcög (de beszédhangként nekem még nem sikerült), zenei
hangsúlyokat, rekedt hangokat a dél-amerikai nyelvekből és hasonlókat.
Akkor lett volna olyan ronda, mint a klingonok ábrázata.
> a "vprckvni" '(éppen) hámozom' szó már nem megy:
Tégy bele svákat, vöpörcökövni, aztán ejts egyre elmosódottabb svákat.
Valami csak kikerül belőle. Aki a szláv mássalhangzó-torlódásokkal
megbirkózik, ezt már játszva megtanulja. :)
> A hangzósság és a vokalitás (>szillabikusság) összefügg, a /p/-t, a
> legkevésbé hangzós hangok egyikét nemigen lehet szillabikusan
> ejteni, már a réshangok is kérdésesek ebből a szempontból.
Nem tom, nekem valamiért sikerül. Ámbár lehet, hogy a vokalitás
áttolódik a p>n zárfelpattanásra, nem tudnám megmondani. Szépen
kiejtem és szól. Ha működne a mikrofonom, fölvenném és elküldeném. :)
> Érveddel: "a phon szó görög, nem latin" nem érthetek egyet, mivel
> még a centúriók latinja is tele volt görög jövevényszavakkal, pl.
> "centrum" < "kentron".
Hah, nem tudtam. Akkor a görög jövevényszavakat kegyesen megengedem a
modern latinnak is. :)
La'ng Attila D., iro  > <http://lad.rentahost.net>;
BARITON = Birkaegyuttesekre szakosodott lemezkiado vallalat.
|
