Sajnos nem bízhatom a HIX automatában, amióta 1-nél több cikket nem
engedett nekem, ezért kénytelen vagyok egy levélben reagálni.

Mathnak, tudomanyossag témakörben:

>>van olyan elmélet is, mely csakis olyasmire következtet, amivel még 
>>nem találkoztunk. Ez esetben mondható, hogy még nem igazolt az 
>>elmélet"

>1) lehet ilyen elmelet, de nem ismerek.
>2) ilyenkor nem igazolt, nem megalapozott, es igy igaznak nem 
>fogadhato el semmikeppen. publikalasra sincs sok ertelme. 

Íme: Hawking fekete lyuk párolgását követo felrobbanását 
prognosztizáló elmélete. Elmélet, mert konkrét jelenséget 
indokló/magyarázó,  logikusnak elfogadott következtetéshalmazra 
épül. 
Vagy: elmélet párhuzamos világokról.
Vagy: elmélet arról, hogy mily sorsra is jutna az olyan vilag, melynek
finomszerkezeti állandója eltérne a maitól.
Vagy: elmélet arról, hogy világegyetemünk nem túl nagy tükörterem.
Vagy: az agymuködés holografikus modellje (sokáig nem igazolódott,
ki is ment a divatból)

>3)sok ilyen hipotezist lehet gartani, tudomaanyos erteke nem sok 
>van. meg ugy sem, hogy josol valamit. nem sokan vallalkoznanak 
>ilyen alaptalan hipotezisek ellenorzesere. ha valaki megis, hat 
>egeszsegere. publikacionak akkor fogadhato el, ha mar megalapozott
>4) kikerulted az alapkerdest ramutattam, hogy az igazolas es 
>megalapozottsag ugyanaz, es butasagot irtal. ehhez kepest 
>mellebeszelsz.

Nem, a két fogalom összemosása zagyválás, butaság, zurzavarkelto. 
Nem ekvivalens fogalmak ezek. Nobel díjat is akkor osztanak, ha 
igazolttá vált valamely jelentosnek látszó elmélet. Addig raktárban
hever.  Igazolásakor díjazzák, s az igazolóit is kulon szokták. 
-----------------
sinek a horizonton

Ferenc:
>Es mekkora kozottuk a tavolsag? 0. Tehat osszeernek? Nem :)
>De ugy latszik. Vegtelen kicsire, messze a szem felbontokepessege 
>ala csokken a sinek kozott latszo tavolsag. Tehat osszeeronek latszik.
>Termeszetesen, csak ha el lehet latni odaig. Ha kod van, nehany m a
>latotavolsag, azon belul jol lathato hogy nem ernek ossze a sinek.

Az elején jeleztem, hogy matematikai problémaként kezelendo.
A vízszintes síkon matematikai vonalaknak tekintve a síneket és
a talpfákat - perspektívikusan ábrázolva, azaz függoleges síkra 
képezve le oket - a síneknek a képen nincs találkozási pontjuk, mert 
az a pont, amely a végtelenben lévo talpfákat reprezentálja a 
vetületen, a síneket reprezentáló szakaszok végpontjai közé esik, s 
felettük már nincs további pont.
Szerintem jelentos felfedezés, mert régóta élo illúziót oszlat el.
S még hozzáteszem, hogy a szakaszok vége közé ékelodott pont 
különleges atekintetben, hogy a nyomtávot - mint 1435mm-es 
kontínuumot is képviseli pontként horizontálisan, de megszámlálható 
00 számosságú talpfát is - azok távközeinek összességével együtt - 
mint végtelen kontínuumot, vertikálisan. Szépen mutatja, mi minden 
elfér megfoghatatlan kis helyen.
Ez maga a gyönyör!

Burgonya

A   t u d o m á n y n a k   v é g e
Vízi E. Szilveszter: Nézzék meg, mennyi a neurotikus a metróban. SZEA: Nem a te
rmészetes reakciókat kell gyógyszerezni, hanem egészséges élet-körülményeket ke
ll teremteni. Nyíri Kristóf: Mobiltelefon, a mindentudó. SZEA: Ami a maroktelef
onból megtudható, az egy csomó értéktelen kacat. Csak azért gyűlt össze, m
ert lehet tárolni. Ami igazán fontos számunkra, azt gombnyomogatással nem szere
zhetjük meg. A tudomány közmegegyezés. A paradigmákat a multik határozzák meg. 
Az kutatható, amit ők pénzelnek. Ez a tudomány már nem az embert szolgálja
 . Már rég nem a természetet, hanem egy, ember által előállított mű-vi
lágot kutat. A kutatás ma: sokadrangú részletek sokadrangú részleteinek kénysze
redett kínzása valami új reményében. Miután minden alapvető fontosságú dol
got fölfedeztek, várható volt, hogy a kutatás egy idő után kifúj. A holdut
azás óta, 40 éve semmi. Az energetikában 50 éve semmi. Minden föl van fedezve, 
nincs új találmány, ami van, az fölöslege!
s vagy káros. Nézzünk csak szét a konyhánkban, milyen gép kellene még? A tudomá
ny valójában az ember egyetlen fontos kérdésére sem adott választ. Életünk érte
lmének keresésében, a pár- és a pályaválasztásban hiába fordulunk a tudományhoz
 . A tudomány a génkezelt élelmek, a környezetkemikáliák, az üvegházgázok kihatá
sait képtelen pontosan megadni. A világot nem új találmányokkal, hanem szociáli
s szövetségekkel, belátással és mértéktartással lehet megtartani. Hol az a talá
lmány, ami a belátást és a szolidaritást fejleszti? A polgár 10 000 kacatjával 
épp oly boldogtalan, mint azelőtt. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amir
e valójában szüksége van: bizalomra, elismertségre, meghittségre, barátságra, o
tthonra, szeretetre.
SZEA Szelíd Energia Alapítvány
Oktatás: David W. Orr : 6 mítosz

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-69-79.dial.freestart.hu)

Ami ellentmondásos, az nem tudományos. A folytonos mozgás ilyen.

Adott 1 méter távolság, kezdete 0, vége 1 felirattal. Zénón a következ?re
utasítja a tekn?sét, hogy az 1 végr?l indulva tegye a következ?ket:

  1.. i:=0

  2.. id?tartam = 2s

  3.. Tegyen le egy táblát 0 felirattal ott ahol áll - azaz az 1 pontban.

  4.. i:=i+1;

  5.. A hátra lev? id? felében végezze el 6., 7. és 8. lépéseket.

  6.. Ugorjon az 1/i pontra.

  7.. Tegyen le egy i feliratú táblát ott ahol áll.

  8.. Ugrás a 4. pontra.

[Igen ez csak kvázi algoritmus. Arra épül, hogy a 2 másodperc egyszer
letelik. Valójában nem telik le a tek?s számára. Mindig lesz még hátra
lerakandó tábla. Hacsak nem csal és valahol abbahagyva 0 pontra és 2
másodperce nem ugrik. Ám ez csak szemléltetés. A táblákat enélkül is a
helyükre definiálhatjuk.]

Ezután Cantor indítja Akhillészt, hogy tegye meg az 1m távot folytonos
mozgással. Akhillészen van egy érzékel?, mely minden táblát, aminél
Akhillész elhalad a következ? tábláig felolvas.

Mi fog történni, folytonos mozgás létezésénél?

Akhillész ideje megfagy. A rajta lev? érzékel? ugyanis csökken? sorrendben
kellene, hogy felsorolja az összes természetes számot, hiszen azok pont így
esnek útba. Ez azonban Cantornál teljesen lehetetlen, míg az általam adott
változatban H nem konstruálható meg így itt is csak elméletileg lehetséges.
(H - lásd el?z? hozzászólásom, vagy http://infinity.tag.hu "H axiomatikus
bevezetése").

Akhillésznek a tekn?s példáját követve csalnia kell. Egy megkonstruálható
táblához kell ugrania és innen a maradék táblákon szépen rendben végig
ugrálni, ügyelve arra, hogy mindig id?arányosan haladjon. [A táblák persze
teljesen lényegtelenek. A lényeg azon van, hogy Akhillész csak véges számú
pont érintésével juthat egyik helyr?l a másikra, a többit még áthaladással
sem érintve ki kell, hogy hagyja.]

Folytonos mozgás tehát nem létezik. A térid? kvantumos, azaz diszkrét.

A folytonos mozgás tehát ellentmondó és ezért tudománytalan.

Pet? Hunor

infinity.tag.hu

ui. Akhillész és a tekn?s paradoxona is csak így oldható fel a gyakorlatban.
A végtelen sorok véges összege csak elméleti megoldás. Valójában a
versenyz?k végig kvantumosan haladnak, így tuljdonképpen Akhillész véges
számú lépésben (kvantumugrásban) el?zi meg a tekn?st.

Na joestet,

most hallgattam a hiradot, rogton billentyut ragadtam,
valahogy le kell vezetnem a feszultseget.

Szoval, nagy tudasu riportertol megtudom, hogy 4000, azaz
negyezer eves telepulest talaltak Nagycenk kozeleben, azert
a kepeken latszik, hogy nem most, hanem mar par honapja.

Kozlik, hogy kb. 98 centis atmeroju kobol keszult hazakban 
laktak az emberek, amit a riporter szerint akar egy nap alatt
is fel tudtak epiteni. Majd a - nem szokenek latszo - no
kozli, hogy az egyik ilyen hazban talaltak egy kb. 20 centi
hosszu es 5 centi szeles vas kulcsot, ezzel zarta a haz
tulajdonosa a lakasat. Az egyik riportalany kozolte, hogy
egy sirban baltat talaltak, mashol ekszereket, tehat a
sirban elokelok voltak eltemetve.

Tessek mondani, ha 4 ezer evvel ezelott vasbol keszult
zarakat hasznaltak egy nap alatt elkeszitheto, sziklaba vajt 
hazaikon azok, akik itt eltek, akkor egy jott-ment nomad 
sereg a jurtaikkal alig ket ezer evvel kesobb miert volt 
naluk annyival fejlettebb, hogy rovid ido alatt atvette az
iranyitast?

Bence

kicsit keso, de visszakuldott level:
>Feladó: math2_uh.liameerfCsaba,>elolvastam a cikket, es...
  Orulok hogy lefoglalt es tetszik a tema.
>ezeket az allomasokat oda is  kell juttatni a celhoz.
  Hat igen, egy az ami elmeletben letezik es mukodokepes, de mire a
gyakorlatban is megvalositanank, mar modernebb eszkozor szuletnek
'elmeletben'.  Igy az unokaink sem fognak odajutni..
  Aztan egyaltalan minek?  Ugysem a milyenk a gyozelem. Akik 
odajutnak,
mar sajatitjak is a teruletet. Strategiai erdekek lehetnek a 
kutatasihajtoerok.
>erdekes kerdes ez az urkutatas.
  Lehetne egy kozos erdek is, azt hiszem minden ember, meg en is
befizetnek a koltsegekbe, hogy a dolgokat felgyorsitsuk.
> a Holdraszallas utan ugy tunt, hogy oriasi fellendules lesz, ...
>  ..de a raketatervuk befuccsolt. pedig a szovjetektol kitelt volna, hogy
>odamenjenek, akarmennyibe kerul, es szinte akarmilyen veszelyes is.
>sajnos nem sikerult, es lefujtak, igy az amcsik sem voltak erdekeltek,
>hogy meg csinaljak.
  Kozvetlen az elso sikeres holdraketa utan a nemet 
raketamotorkeszito (a
neve mar nem jut eszembe, pedig lattam egy kisfilmet az eleterol es a
munkairol.) kesz lett volna egy embertszallito Marsraketa elkeszitesere
is, de a NASA iletve az amerikai allam mar nem financerozta. A szakmai
tudasat kipreseltek belole es ot nyugdijba bocsajtottak.
>azota ilyen teren nincs fejlodes, nyilvan azert, me
>rt nincs nyomas, motivacio, es van nemi technikai gond.
Talan mindenben igazad van, A legnagyobb gond hogy meg nem 
vagyunk eleg
erettek.  A vallas is egyszeruen ellene van a kutatas fejlodesenek. Ugy
nez ki jo par ev fog meg eltelni, amig egy egyetertes megszuletik.
  Mind attol felek bizonyos ugyekben nem haladunk, mitobb, magunk alol
vagjuk el a faagat, pedig meg annyi tennivalonk lenne.
  Dicseretes, hogy csak magyar kutato fedezte fel a halalert felelos gent
is, ami szinten egy ajtot nyit eletunk tovabi 
formalodasaban,alakitasaban.
>..., mert nincs ra penz.
  Hat igen a tovabiakban csak remelkedni tudunk, hogy hatha fellendul 
az
urkutatas, tavolabbi pontokra is eljutunk, es mielott meg vegkep
elmennenk, nemi valaszt kapnank naprendszerunk keletkezesere, az 
elet
megjelenesere, stb. ha masert nem is de legalab 
'bizonyitasok'erdekeben.
    Udv. Csaba.