Sziasztok!

: " 7. Az i. e. 276 es i. e. 196 kozott elt Eratoszthenesz megmerte a Fold
: keruletet. " Jobbanmondva kiszamitotta, nagyon e otletes kiserletbol.
: Vajon Columbus tudott e errol az adatokrol amikor a nyilt oceannak
: vagott?

En mondjuk Archimedeszre emlekszem (ha ket bot arnyekanak szogenek
kulonbsege egy hosszusagi koron delben kiserletrol van szo). Ettol
fuggetlenul kijott nekik, hogy x sztadion a Fold kerulete. Sajnos ma nem
igazan tudjuk, hogy mekkora egy sztadion, es valoszinuleg a kozepkorban
sem tudtak. Kolumbusz mindenkeppen tudta, hogy a Fold gombolyu es nem
lapos (mint ahogy akkoriban a katolikus felfogas tartotta), kulonben nem
akart volna nyugatra indulni, hogy Indiaba erjen. Hosszusagi kort anno a
pontatlan orak miatt keptelenseg volt normalisan meghatarozni, de ennek
dacara fol kellett volna tunnie neki, hogy nem Indiaban van, hanem mashol,
ha tudta volna, hogy 40000km a Fold kerulete. Nekem valami olyasmi remlik,
hogy 6000 (?) km-nek hitte a Fold keruletet.


Udv,
marky

Sziasztok!

A 3099-beli nekem nagyon nehez kerdes utan egy ujabb: Zart 
eromentes rendszerben megallapithato-e  csakis benti orak 
allapotvaltozasabol, hogy a rendszer korabban gyorsult - pl. mikozben 
urbeli utazas alatt elaludtunk? Rongalodas, víz kiloccsanas, uveggolyó 
elgurulas kizarva, nem tudunk rola. Csak elektronikus orakat latunk  
bent. Elvileg megallapitható, hogy volt-e gyorsulas?

B. Laci:
>Kérlek írd le a hívatkozott Einstein tételt kicsit részletesebben, vagy 
>add meg a forrását, mert így elég értelmetlen. Mi az a 3D? 

Regebben UNIX mailserverek szortirozta leveleknel fordult elo, hogy az 
egyenlosegjelre 3D tapadt. Nem tudom miert.
A hivatkozas: Energia-tomeg ekvivalencia tetel, ahol c*c az 
aranyossagi tenyezo.
Reszletesebben: Max Planck vette eszre, hogy ez nagyon jo, s o szolt 
Einsteinnek, hogy megegyszer el ne rontsa ennek indoklasat.

Zoli