> From: Suba Peter [mailto: ]
> Sent: den 15 september 2003 17:19
> To: '
> Subject: RE: [tanc-L] Áron levelére
> Sziasztok,
>
> Zoli:
> > >Te meg saját fejlõdésed érdekében nem teszel meg ennyit.
>
> Ne keverd: az, hogy levizsgázol, nem ugyanaz, hogy többet
> tudsz... (Áronnal
> egyetértve) emlékeztetnélek rá, hogy ezt éppen Te is
> felhánytorgattad a
> Táncmûvészetis végzéssel kapcsolatban. Mibõl gondolod, hogy az általad
> elképzelt (akármilyen) vizsgák biztosítanák azt, amit a Táncmûvészeti
> szerinted nem?
>
> Béla:
> > Nem is tudom, melyik lenne a jobb... Valaminek viszont
> > történnie kell, mert ez, ahogy most megy nem jó, és ezzel
> > nagyrészt mindenki tisztában van.
>
> Nincs. Ez a nagyobbik gond. Hét végén beszélgettem egy MTASZ
> tisztségviselõvel (Gozzoli ügyben), és egyáltalán nem látja a
> problémát.
> Felhozott egy érvet ami alapján a döntést hozták, amire nem
> gondolotam:
> eszerint azt tartják helytelennek, hogy egy tagszervezet
> körlevélben hirdeti
> azt, hogy egy amatõr tanít, és a döntéshozóink szerint ez
> rossz fényt vet a
> Magyar táncos közösségre. Említettem, hogy ezen második körben lehet
> vitatkozni, de elsõ körben a kérdés az, hogy jogszerû-e... az
> illetõ viszont
> (egyenlõre) nem látta be, hogy így lenne. Azért nem írok
> konkrét nevet, mert
> becsülendõnek tartom, hogy egyáltalán érdekli a dolog, és nem mereven
> elzárkózik (amint sokan tennék), ill. hajlandó leülni és
> végigbeszélni a
> dolgot. Ezt még meg fogom próbálni, hátha sikerül legalább
> arról meggyõznöm,
> hogy ez nem volt jogszerû döntés.
> A probléma egyébként az, hogy ezek az intézkedések azt mutatják, hogy
> jelenleg ezeket gondolják a magyar táncélet legnagyobb
> problémáinak, hiszen
> ezekkel kapcsolatban jönnek ki határozatok, de sok más
> (szerintem/szerintünk
> szükséges) dologgal kapcsolatban nem - tehát még mindíg a vasmarok, a
> szigorú politikában látják a megoldást.
>
> Egyébként végiggondoltam még egyszer az "amatõr táncos nem taníthat"
> kérdéskört.
>
> Tudjátok, hogy ez miért van így szabályozva? Nos, röviden: ez
> a szabály
> (amely egyébként már hivatalosan NINCSEN! érvényben sehol, az IDSF a
> szabályzatából több éve törölte, az MTASZ szabályzatában pedig az
> "asszisztensi tevékenység" van említve, de nincsen definiálva, hogy az
> tulajdonképpen micsoda(!)) egy régi szabályrendszer
> megkövesedett maradványa
> (lenne), amit ma már egészen másként értelmeznek (és hiszik róla
> meggyõzõdéssel, hogy érvényben van, pedig jogilag nincsen!).
>
> Hosszabban:
> Miért is szabályozza egy amatõr szervezet (melynek
> létrejöttét az motiválta,
> hogy az amatõr táncosoknak érdekvédelmi, érdekképviseleti
> rendszert, és egy
> versenyrendszert mûködtetõ szervezetet adjon) olyan szabályt
> hozzon, amely
> korlátozza a tagok jogait? Nos, ennek magyarázata egy nagyon
> egyszerû és
> logikusan ideillõ alapelv (amelyet egyébként nem itt, hanem külföldön
> találtak ki): annak a biztosítása, hogy mindenki egyenlõ
> eséllyel álljon
> rajthoz. Ugyanaz az alapelv tehát, amely tiltja a doppingot.
> Annó ugyanis az amatõrök és a profik között az volt a fõ
> különbség, hogy az
> amatõrök munka mellett, kvázi hobbiként versenyeztek, ezzel
> szemben a profik
> egész nap a tánccal foglalkoztak, így ezzel nyilvánvalóan
> elõnyben voltak az
> igazi amatõrökkel szemben. Ilyen alapon tehát az amatõr szervezet azt
> mondta, hogy õ csak azoknak versenyeztet, akik:
> - Rendelkeznek a a táncon kívüli egyéb foglalkozással
> - Hobbi szinten (akkori értelmezés szerint) táncolnak
> - Nem versenyeznek pénzdíjas versenyen
> - Nem kapnak havi fizetést azért, mert táncolnak
> - Nem tanítanak
>
> Summa summárum: nem a táncból élnek!
>
> Az idõ (sajnos, vagy nem sajnos) megmutatta, hogy ez nem
> mûködik. Legalábbis
> mára eljutottunk oda, hogy ezek a kritériumok nem egzaktak és
> ezért nem
> lehet õket betartatni.
> - Mit jelent az, hogy valakinek van a táncon kívül más
> foglalkozása? Ha négy
> órában dolgozik csak, és a többiben tánccal foglalkozik, hová
> soroljuk?
> - Mit jelent az, hogy pénzdíjas versenyen nem indul? Már az MTÁSZ
> szabályzata is azt mondja erre, hogy (Versenyszabályzat 4.§
> (2)d.)): "nem
> versenyez pénzjuttatásért. Nem számít pénzjuttatásnak az engedélyezett
> asszisztensi tevékenységbõl származó bevétel, a szponzoroktól
> szerzõdés
> alapján tanulásra, ruhavásárlásra, utazásra, edzõtáborozásra
> kapott pénz, és
> nem számít pénzjuttatásnak az útiköltség térítése valamint a versenyek
> pénzdíjazása sem"
>
> Valaki mondja már meg nekem, hogy akkor mi lehet
> "pénzjuttatásért történõ
> versenyzés"? (Arról most nem beszélek, hogy az asszisztensi
> tevékenység nem
> versenyzés ezért semmi keresnivalója ebben a pontban, és enyhén szólva
> vitatható a tanulás, ruhavásárlás, utazás, edzõtábor is)
>
> Mindenesetre akkor mi lehet a pénzjuttatásért történõ versenyzés, ha a
> versenyek pénzdíjazása nem számít annak?
>
> - Mit jelent az, hogy nem kapnak havi fizetést? Mondjuk, hogy
> a szponzor
> adja nekik... Akkor máris legális a fenti pont értelmében. De
> továbbmegyek:
> mi van azokkal, akiknek nincs szükségük a havi fizetésre?
> Mondjuk jól megy a
> családnak, és finanszírozza a gyerekét. Lásd a világ egész
> élvonalát... de
> ne menjünk messzire: Maurizio. Ezt nem lehet megtiltani!
> Innentõl kezdve
> viszont lõttek az egyenlõ esélyeknek - ebbõl a szempontból.
>
> Ezeket a pontokat tehát szépen sorban mind eltörölték, és hagyták is
> elhalni, ma már nem kérik ezeket számon a versenyzõktõl.
>
> Miért van akkor, hogy az utolsó pontot, a "nem taníthatnak"
> pontot mégis,
> még a szabálypont eltörlése után is (ráadásul itthon igen vehemensen)
> számonkérik?
>
> Egyszerû: a döntéshozók, az MTASZ elnökségében és a közgyûlésen ülõk
> mind-mind profik, tánctanárok, azaz már zsigerileg
> ellenérdekeltek. Akár a
> legjobb jószándékkal állnak is hozzá (lásd a fennt említett
> konkrét MTASZ
> tisztségviselõt), olyan meggyõzõdéssel fogják képviselni a
> legkisebb érvet
> is ami az amatõrök tanítása ellen szól (ugyanis magunk között
> szólva: mi van
> akkor, ha egy dán, német stb. ember elképed azon, hogy nálunk
> amatõr is
> taníthat? Semmi. Ezt csinálják a legtöbb országban...), és
> ezzel szemben
> abszolút nem érzik a túloldalon levõ érveket súlyosnak.
>
> Hát ez itt a gond. Emiatt van görcsölés az (nem mûködõ) asszisztensi
> rendszerrel, árulkodás, félreértelmezett szabályok, rossz elnökségi
> határozatok és EFB döntések, és emiatt nincsen haladás az
> igazán fontos
> frontokon...
>
> Ma már az amatõr táncos besorolásnak, mint olyannak,
> meglehetõsen kevés
> értelme van a fenti elvek mentén. Egyáltalán nem véletlen,
> hogy nemzetközi
> szinten megindult a közeledés az amatõr és a profi szervezetek között
> (Svájcban már egy vagy két éve összeolvadt a két szövetség, és igen,
> összevont versenyeket is rendeznek tudomásom szerint). Lásd
> pl. a szintén
> több, mint egy éve aláírt közös IDSF és WDDSC nyilatkozat
> amely utitervet
> határoz meg a közös jövõ eltervezésére. Persze nagy az
> ellenállás, hiszen a
> hagyomány az hagyomány, és a profik képviselõi több helyen szeretnék
> fenntartani az elitizmus meglétét (már ahol a profizmus
> elitizmust jelent),
> amire egyébként többen egy külön osztály/kategória
> bevezetését javasolják,
> de hangúlyozom: ugyanazon a szervezeten és verseny
> szabályozási rendszeren
> belül (azaz pl. a tanítást illetõen ugyanaz a szabályozás érintené a
> profikat, mint az amatõröket - azaz gyakorlatilag ezt nem
> szabályoznák).
>
> Zoli felvetette, hogy nincsenek javaslatok. Hát vannak, csak hasonlóan
> nehezen kivitelezhetõek - ellenben a világ ilyen irányban
> halad (még ha ez a
> haladás természetszerûleg lassú is): egy közös szövetség, és
> a tanítást nem
> itt kéne szabályozni. Amit tenni kéne, az egy közös
> minõsítési rendszer
> kidolgozása, amely vonatkozna a különbözõ területekre, és pl ilyen
> "kategóriákban" lehetne minõsítéseket lehetne szerezni több
> szinten, mint
> pl.: verseny számlálói rendszer ismerete (papíron,
> számítógéppel, vonatkozó
> szabályokkal pl. ki kell rakni az X-es lapokat), MTASZ
> szabályzatának/ egyéb
> szabályozók ismerete (pl. döntnököknek ezt kötelezõvé
> tenném), aktuális
> figurakatalógus ismerete (ez az ami ma asszisztensi vizsga
> gyakorlatilag),
> pontozóbírói minõsítõ vizsgák (bár ez már puskaporos terület). A
> minõsítésekbe pedig a vizsgák mellett kéne, hogy számítsanak:
> képzéseken
> való részvétel, különféle rendezvények látogatása, tapasztalat, egyéb
> végzettség.
>
> Alapvetõen pedig annak a szemléletnek kéne megváltoznia, amely most
> kirekesztõ, tiltó természetû, azaz meghatározzuk, hogy mit
> nem lehet - ezzel
> szemben az alapvetõ hozzáállás az kéne legyen, hogy mit
> támogatunk, mit/kit
> segítünk. (Természetes, hogy bizonyos dolgokat szabályozni
> kell, én most a
> hozzáállásról beszélek). A jelenlegi helyzetben ugyanis
> bármit csinálsz a
> táncsport területén, aknamezõn lépkedsz: Akár versenyzel (miben, mit
> táncolsz), akár gyakorolsz, tanulsz (kitõl), akár rendezel
> (kinek milyen
> jogát vagy elképzelését (!) sérted), kár klubot szervezel
> (kinek, mit, mikor
> jelentesz, kit hívhatsz meg tanítani, kit nem), akár tanítasz
> (mit, kinek,
> mikor), minden-minden idegzsába heveny kialakulásához
> vezethet, mert bármibe
> bele lehet kötni. Az ellenkezõ oldalon pedig nincsen
> jogkövetõ magatartás
> (lásd: Gozzoli-ügy, de ez csak a legkirívóbb), és talán ez a
> legszomorúbb.
> Így pedig nem csoda, hogy egyre kevesebb embernek van kedve bármit is
> csinálni "itt".
>
> A legtöbben ugyanis azért mennének táncolni és versenyre,
> hogy jól érezzék
> magukat... ami a jelenlegi körülmények között (finoman szólva) komoly
> önkontrollt vagy védõburkot feltételez.
>
> Bár továbbra sem hiszem, hogy sikerülne megváltani a világot, azért...
> üdv,
> SP
|