tudtommal tobb irasmod is elfogadott.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Zoli,

en is regen olvastam Davies konyvet. ugy emlekszem, hogy tenyleg sok helyrol "s
zamuzi Istent", de aztan ugy lattam, hogy valahol megis be akarja hozni a hatso
 ajton.

lehet, hogy csak az antropikus erv alapjan, es en azt is kifejezetten butasagna
k tartom, mint istenervet.

lehet, hogy csak ezert tunt szamomra "nem annyira ertelmesnek" a konyv.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Udv,
Hogy legyen valami hasznos is a listan:
http://www.imath.kiev.ua/~young/_djvu_index.html#112
Laci

Szia math!

"Nem vegezhetsz ilyen matematikai muveleteket a "vegtelen"-nel, a "vegtelen" ne
m szam. Nem szorozhatsz, oszhatsz vele legalisan. Ez itt nem egy legalis matema
tikai szamitas, bizonyitas."

Igaz, de én nem is végtelennel osztottam. Cantor számosság aritmetikáját haszná
ltam. Ha egy megszámlálhatatlanul végtelen halmaz megszámolhatóan végtelen szám
osságú azonos számosságú részre van felosztva, akkor minden egyes rész elemeine
k számossága megszámolhatatlanul végtelen kell legyen hiszen teljesülnie kell a
 következő egyenlőségnek, amiben már semmiféle osztás nem szerepel:

alef_0 * x = 2^alef_0.

Ez pedig csak úgy teljessül, ha x=2^alef_0.

Márpedig a racionális számok a valós számegyenest éppen megszámolhatóan végtele
n azonos elem számosságú részre osztják fel.

Pető Hunor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62-77-206-181.vnet.hu)

Kedves Gyula!
"Amibol egy kukkot sem ertek, mert nem mondtad el, mi mit jelent.
Innentol nem tudok hozzaszolni."

Lásd math-nak adott válaszom.

> Konkluzió: A racionális számok olyan surun helyezkednek el, amilyen surun
> valós számok csak elhelyezkedhetnek, ellentmondásmentesen.

"Felteve, hogy a fentebb nem definialt jelolesek egy suruseg definiciohoz
vezetnek, ez a kijelentes akar igaz is lehet. De ebbol nem tudom, hova
akarsz kilyukadni."

Oda, hogy irracionális számok nem léteznek.

"A 'valos szamok surubben vannak mint a racionalisak' egy nagyon konkret suruse
g definicioval igaz allitas."

Éppen ennek a helyességét cáfolom.

"Ha mas definiciot hasznalsz, akkor nem feltetlenul igaz. Ebben semmi csoda nin
cs."

Minden amit felhasználok igen jól ismert és Cantor követői által elfogadot
tak. Adok még egy szemléltető példát:

Legyen adva egy szalámi. Egy felszeletelt, de még teljesen egyben levő sza
lámi. Minden szeleten egy-egy valós szám van felírva, mindkét oldalról. A szalá
mi egyik végén ez olvasható:0. A másik végén ez:1. A köztes részből kivála
sztva két különböző tetszőleges szeletet, az azokon szereplő szá
mok mindegyike (0,1) tartományból való és ezek közül mindig az a kisebb, amelyi
k a 0 végéhez közelebb van.
Na most ekkor valaki leszedi a 0-t és az 1-t azaz a két végén levő szelete
ket. A kérdés: milyen felirat olvasható ekkor a szalámi két végén?

Pető Hunor

Kedves Ferenc!

"Ez igaz, de legfeljebb csak a suruseget bizonyitottad, amit senki sem vitat."

Éppen, hogy szinte mindenki vitatja, hogy egy egyenes pontjai bijektíven párba
állíthatóak lennének a racionális számokkal, s így a természetes számokkal.

"Az  allitasaidban nem soroltal fel egyetlen irracionalis szamot sem, igy azokr
ol nem is allithatsz semmit."

Dehogynem! Éppen azt állítom, hogy nincsenek és úgy bizonyítom, hogy a számegye
nest önmagukban csak a racionális számok kitöltik.

"Az allitasod nem valtoztat a lenyegen, mi szerint a veges szamok hanyadosakent
 definialt racionalis szamok teste nem teljes,  vagyis hianyos."

Teljes az csak nehéz észrevenni.

"Miert nem teljes? Peldaul nincs olyan nem egesz racionalis szam, amelynek negy
zete egesz szam  lenne. (Vagy szokasosabb formaban a nem negyzetszam egeszek ne
gyzetgyoke irracionalis.)"

Ez a bizonyítás egy dolgot nem vesz figyelembe, de roppantul el van rejtve. Ezé
rt most csak a következő sorozatokra mond meg kérlek, hogy hová tartanak:
1. sorozat: 0,1,2,3,stb.
2. sorozat: {0},{0,1},{0,1,2},{0,1,2,3},stb.
3. sorozat: 3/1,31/1,314/1,3141/1,stb.
4. sorozat: 3/1,31/10,314/100,3141/1000,stb.

A négy válaszod legyen összhangban. Gyulának írt szalámis példa is szorosan kap
csolódik, de, hogy miért arra majd akkor térek ki ha ezekre választ kaptam.

Pető Hunor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62-77-206-181.vnet.hu)

Szia Laci!

Hát ez számomra már a harmadik változat. Eddig szinte mindenütt Occam volt, de
azután egy fórumon valaki Okhamot írt, s ugyanezzel az alakkal később egy
könyvben is találkoztam.  Amúgy a középkorban rengeteg névnek volt több alakja
is. Akkor most már van egy harmadik:Ockham.

Pető Hunor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62-77-206-181.vnet.hu)

Szeptember 29-én a délutáni órákban éri el legnagyobb földközelségét a 4179
Toutatis nevű kisbolygó. Távolsága ekkor 1,5 millió km-nyi lesz tőlünk, tehát a

Föld-Hold távolság nagyjából négyszerese. Természetesen sem az akkori, sem a
mostani földközelség nem jelent semmiféle veszélyt Földünkre, civilizációnkra!
Sajnos a kisbolygó legnagyobb földközelsége idején a mi földrajzi
szélességünkről már nem figyelhető meg!

   Az ősi gall istenségről elnevezett Toutatis kisbolygót 1989. január 4-én
fedezte fel Christian Pollas francia csillagász. A csillagok közti mozgásának
sebességéből azonnal látszott, hogy közel van bolygónkhoz, ám szokatlanul nagy
fényessége meglepte a szakembereket. Ahogy követték az új égitestet, kiderült,
hogy akár 900 ezer km-re is megközelítheti bolygónkat, keringési ideje pedig
kereken 4 év, vagyis 1992 végén ismét a Föld közelébe juthat.

   Ezt a közelséget már felkészülten várták a csillagászok. A rádiótávcsövekkel

végzett radarvizsgálatok megmutatták, hogy valójában két összetapadt, kb. 2 km
és 2,6 km átmérőjű testből áll, így teljes hossza 4,6 km. (A radarfelvétel a
Magyar Csillagászati Egyesület főoldaláról elérhető is letölthető:
http://www.mcse.hu  )

   A Toutatis az egyik legnagyobb földközeli kisbolygó, de egyik másik hasonló
méretű égitest sem jut ilyen gyakran a Föld közelébe. Mivel egy Nap körüli
keringése nem pontosan 4 földi évet vesz igénybe, néhány egymást követő, 4
évenként bekövetkező földközelség után pár évtizedig nem halad el mellettünk. A
z
1988 és 2012 közötti időszak 7 közelsége közül a 2004. szeptember 29-én, magyar

idő szerint kicsivel 16 óra után bekövetkező 1,5 millió km-es közelítés a
legjelentősebb.

   Bár rengeteg kisbolygót figyeltünk meg ennél jóval kisebb távolságban is,
ilyen nagyméretű kisbolygó, ennyire közel még nem haladt el bolygónk mellett. A
z
1,5 millió km a Hold átlagos távolságának négyszerese, vagyis a Toutatis
semmilyen veszélyt nem jelent bolygónkra. A 2008-as és 2012-es elhaladásai
alkalmával 7,5 millió illetve 7,0 millió km-re közelíti meg a Földet, majd
2069-ig messze elkerüli bolygónkat. Akkor 3 millió km-re fog elhúzni mellettünk
 .

(Összeállította: Sky - közreadta: Tepi)

Kedves Kóta József!

>A horizont ala logo szeklab nem szunik meg letezni -- vegtelen
>ero kell ahhoz, hogy ne menjel vele egyutt lefele. Ha mindenkep-
>pen kivul akarsz maradni, es hajtod magad kinn, a szeklabat mar
>akkor sem lehet kihuzni, csak elszakad a vegtelen feszultseg
>miatt.

Igen. Én mindössze arra utaltam, hogy a hatás-ellenhatás elv
alkalmazására egyre alkalmatlanabb a szék, mert a horizont alá
kerülő zuhanó részével megszűnik a kapcsolata a horizont felett álló
dobbantónak. Az olyan üloke mely relativisztikus kerületi sebességgel
pörög, s persze még a horizont felett van, elonyosebb
az elrugaszkodáshoz. Bár ugyanúgy gyorsul lefelé, de eközben
nagyobb tehetetlenséget mutat a dobbantásnál, mint a nem porgo
üloke.

>Kerdes: tudod-e kivulrol lassitani ?

Nem. Viszont a horizont alá került test kölcsönhatásban áll a felülröl
jövo, ot követo dolgokkal - a saját rendszerébol tekintve.
Ebbol az is következik, hogy horizont alá kerult mágnest
vonzhat egy kinti mágnes, mely o''t követve közeledik
(mert pl. a lentebbi mágnes után lotték, hogy kimentsék egy
szupermadzag igénybevételével)
A kinti mágnes nagy tömegu, a benti pedig csekély. A horizont alatti
nem juthat ki már, ha elkéstek a dologgal, de okvetlenül közelít
a kintihez - legalábbis ez volna a lokális tapasztalata.
A nagy mágnest hiába fognák vissza a horizont felett,  'az alámerültet'
nem hozhatja ki. A beesett számára a kinti mágnes hirtelen
megállítása, annak drasztikus eltávolodásaként volna értékelheto.

Burgonya

Kedves Csaba!
>>Tükrökkel lezárt csoben fény pattog.

>egy hatranya van espedig a jelenlegi eszkozeinkkel egyenlore
>elkeszithetetlen, elvben igaz mukodhet de ami azt illeti a pontossaga
>ennek is relativ :-).

Jelregeneráló erositot kell használni, mert a tükreink nem ideélisak.
És jó hosszu csövet, hogy az erosíto késlekedése elhanyagolhato
legyen. Persze atomórával nem vetekedhet.
(Úgy tudom fénnyel már elérték az 1Gbit/sec adatátviteli sebességet
(polgári alkalmazás. Gyártják az ilyen adó-vevoket. Mégcsak nem
is katonai célú eszközök ezek) Ebbol megsaccolható, milyen gyorsak a
mai élvonalbeli fotoelektronikai eszközök.

>> A csövet kötélen lógatjuk bele a gravitációba.
>Itt egy kicsit santit. O az univerzum kereten belul mindenhol
>gravitacioban van.
A legeslegtöbb helyen elhanyagolható mértéku a gravitáció.

>>Ha görbén jár-kel, akkor hosszabb az ide-oda útja.
>Barmely egyenest elgorbited, a hossz nem valtozik.
Einstein azt írta, hogy a görbülést a terjedési sebesség helyrol helyre
változása okozza hullámoknál.  Sekély vízben pl. lassabban haladnak
a víz hullámai. Hullámok "rákanyarodhatnak" szigetre, (mely
mellett fúj a szél) és szökoár keletkezhet, toronymagas hullámokkal,
pedig a távolabbi eredetiek még nem voltak toronymagasak.

Burgonya

Szervusztok

> Felado : 
 ...
> Mi a véleményetek arról, hogy mennyire jó módszer az
> ember -vagy más élőlény - kifejlődésének
nyomon-követésére(debuggging)
> az, hogy az egyedfejlödés megismétli a törzsfejlődést
> (magzati állapotok: hüllő, kétéltű stb)?

Nem a törzsfejlödést ismétli meg. Ez így túlzás. (nem fogsz
pl. pikkelyes kültakarót látni)
A változások végül is az egyedfejlődés során valósulnak meg.
Ha durván akarom megfogalmazni, akkior azt mondanám, hogy az
elödök embrionális fejlödését "ismétli" meg.
Persze valószínüleg ez sem teljesen igaz, idővel
leegyszerüsödhet, hiszen elvben ha úgy változik meg az
embrionális fejlödése valaminek, hogy egy-két kisebb-nagyobb
 "felesleges lépés" kimarad/elvész és ez nem befolyásolja a
kifejlett lény túlélését, szaporodását, akkor az az idő
folyamán ez stabilizálódhat, és ha jobbnak bizonyul (pl.
mert gyorsabban jönnek az utódai a világra, és ezért esetleg
több generációt is létrehoz egy szaporodási ciklus alatt) a
korábbi tipus el is tűnhet.
A fontos lépések viszont megmaradnak.

Gogy