>Most a ragozásokra lenne szükségem.
Kulon kell targyalnunk a rogzitett es a nem rogzitett napokat.
1. A rogzitett napoknal kulon kell tekintenunk, ha csak beszelunk
roluk, es ha keltezesekent hasznaljuk oket.
1.1 Ha csak beszelunk roluk, Kalendae, Nonae, Idus Ianuariae,
Februariae, Martiae, Apriles, Maiae, Iuniae, Quintiles, Sextiles,
Iuliae, Augustae, Septembres, Octobres, Novembres, Decembres,
Intercalaribus. (Az undecember, duodecember, mercedonius szavakat nem
ismerem, de formajukbol kovetkezik, hogy az elso ketto mindig
ugyanazokat a vegzodeseket veszi fel, mint december, mercedonius
pedig mint ianuarius.)
(Olyan mondatokban mint: Idus Martiae Magyarorszagon nemzeti unnep.)
(Az okorban a latinban nem kulonboztettek meg a kis- es a nagybetuket,
a tovabbiakban az utobbi evszazadokban altalanossa valt gyakrolatot
kovetem.)
1.2 Ha keltezeskent hasznaljuk Kalendis, Nonis, Idus Ianuariis,
Februariis, Martiis, Aprilibus, Maiis, Iuniis, Quintilibus,
Sextilibus, Iuliis, Augustis, Septembribus, stb., Intercalaribus.
2. A nem rogzitett napoknal: ante diem III stb. Kalendas, Nonas, Idus
Ianuarias, Februarias, Martias, Apriles, Maias, Quintiles, Sextiles,
Iulias, Augustas, Septembres, stb. Intercalares. A romai szamok igy
ejtendok (III-tol XIX-ig, amelyek elofordulnak): tertium, quartum,
quintum, sextum, septimum, octavum, nonum, decimum, undecimum,
duodecimum, tertium decimum, quartum decimum, quintum decimum, sextum
decimum, septimum decimum, duodevicesimum, undevicesimum. A pridie
mogott a honapnevek ugyanolyan formajuak, mint a szamnevek mogott.
Ferenc
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #155, Láng Attila D.:
> Te akartad...
> Breton: genver, c'hwevrer, meurzh, ebrel, mae, even, gouere, ...
> Ír: Eanáir, Feabhra, Márta, Aibreán, Máire, Meitheamh, Iúil, ...
Azt hittem a 150. számban a bretont a walesi etimológiával, és a
<http://home.ccil.org/~cowan/sessiwn/msg00737.html>; címre való
átutalással már letudtam, minthogy a kelta hónapnevek nagyon egy
kaptafára készültek (kiv. az ír). De ha nem, akkor:
* Breton: 1. "genver" 'január', 2. "c'hwevrer" 'február', 3. "meurzh"
'március', 4. "ebrel" 'április', 5. "mae" 'május', 6. "even" <
"*mezeven" 'nyárközép', 7. "gouere" 'nyárvége' (rövidülés egy
teljesebb alakból, vö. walesi "Gorffennaf"), 8. "eost" 'augusztus',
9. "gwengolo" 'fehér [é: már kiszáradt, elraktározható] szalma', 10.
"here" 'ősz', 11. "du" < "*miz du" 'fekete [é: sötét] hónap', 12.
"kerzu" 'fekete mező/földek [é: nincs mezőgazdasági munka]'
* Ír: 1. "Eanáir" 'január', 2. "Feabhra" 'február', 3. "(na) Márta"
'március', 4. "Aibreán" 'április', 5. "Máire" 'május', de inkább:
"(na) Bhealthain" 'Nyárkezdet*', 6. "(na) Meitheamh" 'középső [hónap]
<a nyáré>', 7. "Iúil" 'július', 8. "Lúnasa" 'Lugh isten játékai*[nak
hónapja]', 9. "Meán Fómhair" 'őszközép', 10. "Deireadh Fómhair"
'őszvég', 11. "(na) Samhain" 'Újév* [hónapja]', 12. "(na) Nollaig"
'Karácsony [hónapja]'.
[Megjegyzések: (1) Mindegyik név elé járhat a "mí" 'hónap szó', ebben
az esetben kell a zárójelbe kitett "na" partikulát kitenni, vö.
<http://www.irishpage.com/calendar/calendar.htm>;; (2) a csillaggal
megjelölt nevek jeles kelta ünnepek nevei: ezek szálltak át a
megfelelő hónapra. A 'Nyárkezdet' "Beltain" mögött vsz. 'Belenus
isten tüze' kif. áll; A "Lughnasadh" 'Lugh isten játékai' ismert még
az 'első gyümölcsök ünnepe'-ként is; A 'Újév' "Samhain"-nal kezdődött
a régi ír naptár; egyben ez volt a halottak napja, ebből az ünnepből
származhat a "Halloween" szokása: az ősök ekkor feljöttek az
alvilágból. Vö. <http://bardofavalon.com/CelticYear.htm>;, ill.
<http://boann.technovate.org/web/earthclan/belweb.html>;)]
-----
> Kirundi: ukwambwere, ukwakabiri, ukwagatatu, ...
Már leírtam, sejtésed helyes: "n. hónap" alakú szavak; a
struktúrájukat és magukat a számneveket megadtam a 154. számban.
-----
> Mongol: Neg, Hoyor, Gurav, Duruv, Tav, Zurgaa, Dolorr, Naim, Yus,
> Arav, Arvan neg, Arvan hoyor. (Valószínűleg számnevek. Mindegyiket a
> dugaar sar vagy dugeer sar nevek követik.)
Igazad van, számnevek, csak a 7 van elírva. A számok azonban
sorszámnevek: a "dug*r" képzőt egybe kell írni velük és a "sar"
'hónap' sem maradhat el.
Persze kérdés, hogy magyar célokra a halha-mongol szavakat angolul
kell-e leírnunk, vagy pedig magyarul (elől a betűhív magyar átírás,
hátul a kiejtést jobban megközelítő verzió, /a/ = magyar "a" /á/ =
rövid magyar "á"; /gh/ = zöngés "ch", mint a holland "g",
betűkettőzés // között = hosszú hang; a betűhív átírásban az éles
ékezet jelöli a hosszú hangokat). Egy nagy ellenérv azért van: a
'hónap' értelmű szó betűhív "szar" /szár/ írásképe:
1. "Negdügér szar" /nigdugeer szár/, 2. "Hojordugár szar"
/hajirdogháár szár/, 3. "Guravdugár szar" /ghorávdogháár szár/, 4.
"Dörövdügér szar" /dörövdugeer szár/, 5. "Tavdugár szar" /tavdogháár
szár/, 6. "Dzurgadugar szar" /dzorgháádogháár szár/, 7. "Doldugár
szar" /daldogháár szár/, 8. "Najmdugár szar" /nájmdogháár szár/, 9.
"Jöszdügér szar" /jöszdugeer szár/, 10. "Aravdugár szar" /áravdogháár
szár/, 11. "Arvan negdügér szar" /árvannigdugeer szár/, 12. "Arvan
hojordugár szar" /árvanhojordogháár szár/
[Megjegyzés: Dátumokban a "szar" /szár/ birtokos alakban szerepel:
"szarín" /száriin/, pl. "najmdugár szarín hojort" /nájmdogháár
száriin hajirt/ 'augusztus másodikán'.]
-----
> Oromó, thai, zulu
Ezekbe beletört a bicskám, egyik sem sorszámozós, és nem találtam
rájuk vonatkozó forrásokat.
Mindenesetre egy félbehagyott oromo szójegyzékre találtam a
<http://www.cc.yamaguchi-u.ac.jp/~inui/inui/jugyou/kobetsu/dic.html>;
címen, mely szerint az "adoolessa" az amhara "ginbot"-nak, vagyis a
kopt naptár kilencedik május végére - június elejére eső hónapjának.
(A szó maga esetleg az "adooda" 'megbénul' igével függ össze).
Már a 154. számban hoztam egy weboldal címét, amely nyugati
használatra egy sorszámozós rendszert is ismertet. Az oromo és a
natív thai hónapnevek tehát nem felelnek meg teljesen a mi latin
naptárrendszerünknek.
A zuluról még ennyit sem sikerült kiderítenem.
=========
> Nekem is megvan a cseh, lengyel stb. hónapnevek sora, de ott ledna,
> února, března, dubna, května stb. szerepel. Jól sejtem-e ...
Jól sejted. A fentiek birtokos esetben álló (avagy szebben:
genitívuszban) alakok. Vö. a magyar "május elseje" szerkezetet, ahol
a hónapnév szintén birtokos jelző.
-----
> A belorusz nekem eddig nem volt meg. Gondolom, ott is másik forma
> használatos dátumokban. Megvannak Neked ezek a szóalakok?
A képzésük: az "-en'" ("'" = lágyjel) végződést "-n'a" ("'a" = "ja"
betű)-ra kell cserélni, az "-y" (jerü)-t "-aga"-ra (ill. fonetikusan
"-aha"-ra), a többiek esetében az alapszó egy "-a"-val bővül.
[Azóta a "kastryc^nik" 'október'-nek találtam egy másik etimológiát,
e szerint a 'tüzek [=tarlóégetés] hónapja' lenne. Ez a forrás a
"c^ärven'" 'június'-t a 'piros, <átvitt értelemben> szép' hónapnak
értelmezi; de ezt rosszabb etimológiának tartják, mint a 'féreg'
jelentésű szóból való levezetést. Talán érdekes -- korábban nem
említettem --, hogy a "sakavik" 'március < buja' végső soron a "sok"
'lé, nedv' szóra megy vissza.]
-----
Egyébként a litvánban is birtokos esetben állnap a dátumban a
hónapveket. Ezt nem kérdezted, de most önként hozom:
1. "sausis > sausio", 2. "vasaris > vasario", 3. "kovas > kovo", 4.
"balandis > balandz^io", 5. "geguz^e. > geguz^e.s", 6. "birz^elis >
birz^elio", 7. "liepa > liepos", 8. "rugpju~tis > rugpju~c^io", 9.
"rugse.jis > rugse.jo", 10. "spalis > spalio", 11. "lapkritis >
lapkric^io", 12. "gruodis > gruodz^io"
=========
> > A szorbról és a macedónról nincsenek információim.
> Nekem se.
Ne feledd, azóta a 151. számban megadtam a felsőszorbot. Itt függő
használatban (birtokos szerkezetben) mindig "-a" adódik a nevekhez
(az "apryl"-hoz esetleg "-ja"), a "wulki"-ból "wulkeho", a "mal~y"-
ból "mal~eho" lesz.
Most már vannak alsószorb adataim is. A hónapnevek mindegyike
önállósult melléknév, eredetileg a "me^sac" 'hónap' szó jelzője:
1. "wezymski" 'télközepi', 2. "swe^ckowny" 'gyertyás [vi.
Gyertyaszentelő Boldogaszony ünnepével kezdődő]', 3. "pozymski"
'télutáni', 4. "nale^tny" 'nyárelőtti', 5. "rozhelony" '?', 6.
"smaz^ki" 'piruló', 7. "z^njojski" 'arató', 8. "jacmjen'ski" 'árpás',
9. "nazymski" 'télelőtti', 10. "winski" 'boros, szőlős', 11.
"ml~osny" 'felhős', 12 "zymski" 'téli'.
[Megjegyzés: (1) A "rozhelony" 'május' számomra kielemezhetetlen, és
nem is tűnik eredeti alsószorb szónak. Lehet, hogy az egyetlen, cseh
nyelvű forrásom -- a <http://www.hyperlink.cz/sc-l/clv00/leden.htm>;
oldal "Neobvyklé názvy me^sícu." bekezdése -- elírta. Talán
eredetileg "*rozleh-" kezdetű, ekkor összekapcsolható a cseh
"rozlehnout se" 'szétárad, szétterjed' szóval. Esetleg a "roz^a"
'rózsa' szó rejtezik mögötte. De ezek csak ötletek. (2) A fenti
forráshoz tett megjegyzés szerkesztői szerint "Muka szótárában
hiányoznak a 'rozhelony, smaz^ki, ml~osny, zymski' szavak. A
'nazymski' szóval Muka a 11. hónapot jelöli. A többi név megfelel a
fenti publikációnak.": az alsószorbban tehát, kihaló irodalmi nyelv
lévén már nincs teljes egység. (3) A függő alakokat az "-i", "-y"
végződéseket "-ogo"-ra cserélve kapjuk.]
Macedón továbbra sincs.
=========
> Most a ragozásokra lenne szükségem. Ante diem III idus februarias,
> ante diem III nonae martias, ante diem III kalendae quintilias?
> Quintilius?
A fentiekben csak az első szót (ill. a követő sorszámnevet) lehet
ragozni, mivel a többi már ragozott. Az alapalak a "[diés] III [ante]
ídús Februarii", vi. a 'február idusa [előtti] harmadik [nap]". Itt
az "ídús" (ill. az ugyanitt álló "kalendás", "nónás") már
tárgyesetben vannak a ki nem írt, de odaértett "ante" 'előtt'
elöljárószó miatt; a hónapnév meg birtokos esetben (genitívuszban)
van.
Ezeket az alakokat mind hozza a 154. számban általam citált
<http://www.phil.uni-passau.de/histhw/TutMA/kalender.html>; oldal. De
ha az nem jó: a hónapnevek genitívusza: az "-us" végződésből lesz
"-i", "-is" végződés változatlan marad, "-er" > "-ris". Számok és
"prídié" előtt a "kalendae" > "kalendás", "nónae" > "nonás", az
"ídús" változatlan.
Ragozni tehát csak az első kifejezést lehet, amely lehet: "[diés] III
- XVIIII", "kalendae", "nónae" és "ídús". A számok hímnemű
sorszámnevek (és rendszerint a "diés" 'nap' szó nélkül állnak;
korábban rosszul írtam, hogy semleges neműek): 3. "tertius", 4.
"quártus", 5. "quíntus", 6. "sextus", 7. "septimus", 8. "octávus", 9.
"nónus", 10. "decimus", 11. "úndecimus", 12. "duodecimus", 13.
"tertius decimus", 14. "quártus decimus", 15. "quíntus decimus", 16.
"sextus decimus", 17. "septimus decimus", 18. "duodévícésimus", 19.
"úndévícésimus".
A fentieket tehetjük tárgyesetbe, pl. "ante" 'előtt', "in" '-ra/re,
- ig" prepozícióé után; tehetjük ablatívuszba, pl. elöljáró nélkül
'- (o/e/ö)n' értelemben, "in" 'folyamán, alatt' prepozícióval. Ezek
képzése (elől a tárgyeset, utána az ablatívusz): "diés > diem/dié",
"kalendae > kalendás/kalendís", "nónae > nónás/nónís", "ídús >
ídús/ídibus", "-us" végű sorszámnevek > "-um/-ó". A "prídié" csak
ablatívuszként létezik, és elöljárószót sem vehet fel; ha muszáj,
akkor a "prior diés > priorem diem/priore dié" kifejezéssel
pótolható.
Amennyiben nem dátumokat, csak hónapneveket akarsz "ivizálni", akkor
a fenti két eset így alakul végződések szerint: "-us" > "-um/-ó",
"- is" > "-em/-e", "-er" > "-rem/re".
|
