>> TUDOMANY >> 1399. szám >>
[Hungary]
Az 1398-as szamban felvetodott egy elmelet, Arnyek neven. Termeszetes,
Gyulanak igaza van, ha haromszazeves konyveket olvastam volna, tudnom
kelene, hogy e feszegetes mar megtortent.
Azt viszont nem tudhattam, hogy azota is sorban elmelkednek hasonlokep.
>>Sziasztok! Egy uj fizikai elmelet elso pontjat szeretnem bemutatni,
>Igy pl tudhato, hogy a nagycs altal eloadott elmelet nem uj - eloszor >tobb
>mint haromszaz eve fogalmaztak meg.
>Es persze az "elmelet" cafolata is igen regi...
Nem ketelkedem, elmeletek szuletnek, halnak meg, reszben helytalloak,
reszben nem, bizonyos dolgokat nagyon sok fele kep elo lehet adni, kerdes,
hogy el tudjuk e donteni melyik a helyes valtozat?
Ahogy Gyula irja es helyesebben mint en, ezert hagyom ot:
>>Arrol van szo, hogy a vilagot apro es lathatatlan reszecskek
zapora jarja be, minden iranyban egyenletesen, tehat eredo
hatasuk nulla. Ha viszont a vizsgalt test kozelebe teszunk egy
masik testet, az a reszecskek egy reszet elnyeli, ezzel aszimmetrikussa
teszi a vizsgalt testre hullo reszecskezaport, az eredmeny pedig egy
- a masik test fele mutato - eredo ero.<<
Eddig kituno.
>>Viszonylag konnyen kimutathato, hogy (ha a masik test tomege, merete stb
>>adott) a hatas a ket test kozti tavolsag negyzetevel forditva aranyos.
>>Remek, epp ez kell nekunk...! <<
Ez is helyesnek tunik, es kisse elterelonek is. Mert egy tomeg altal
eloidezett statikus gravitacios eroter csokkenese eppen egyenesen aranyos az
egysegnyi felulet csokkenesevel, ami habar elmeletileg ugyanaz, de az
'Arnyek' elmelet szigoru igazolasara szolgal.
>>Azaz... a gravitacionak (es az elektrosztatikanak stb) a forditott
negyzetes vonzasi torvenyen kivul egyeb szabalyai is vannak. Pl az,
hogy szigoruan csak a vonzo test tomegetol fugg, es nem annak
meretetol. Egy ilyen geometriai jellegu "Arnyekelmeletben" pedig
az alapveto arnyekolo hatasa masik test meretetol, geometriai
adataitol fuggne...<<
Ezt az 'Arnyek' elmelet is tiszteletben tartja. (Ezt Gyula nem ertette meg)
Ugyanis egy tomeg gravitacios tere egy bizonyos tolle kivulallo pontban
fuggetlen az ileto tomeg fizikai meretetol.
Esetek lehetnek a fekete lyukak, melyek egyenlore csak elmeletileg leteznek.
Az elozo kijelentett, az egysegnyi felulet csokkenesenek a felulettel valo
egyenes aranya a tomeg felszini 'g' erteket veszi figyelembe
kiindulopontnak.
>>Amint azt is, hogy kettonel tobb test eseten az elemelet
csodot mond, olyan haromtest-effektust josol (ket test kozti gravitacios ero
fuggne attol, hogy a kozelukben van-e egy harmadik test vagy nincs), amit
persze egyaltalan nem tapasztaltak.<<
???? Sarkadi Dezso ezt mar eszrevette, azota a szamitasok is helyre
alltak, immar az angol valtozat is megvan.
http://www.geocities.com/fhunman/
>>Kesobb, mar az energia fogalmanak kialakulasa utan vetodott fel a
donto ellenerv: mit is jelent az a bizonyos "learnyekolas"? A testek
elnyelik a kis reszecskeket, veluk az impulzusukat is (kulonben nem
keletkezne erohatas) - de hova teszik a reszecskek energiajat?
Egyszeru szamitasok szerint (ha a reszecskek tomege osszemerheto
az elemi reszecskekkel) igen rovid ido alatt annyi energia nyelodne
el pl a Foldben, ami hamarosan forraspontig hevitene...<<
Itt a megoldas is:
>>Mondhatjuk persze, hogy a testek kesobb ismet kisugarozzak az
elnyelt reszecskeket, csak izotrop modon, minden iranyba, eredo
erohatas nelkul. Igenam, csakhogy ekkor a "learnyekolt" test is
kapna beloluk (raadasul nemi kesleltetes utan!), es oda lenne a szep
forditott negyzetes torveny... <<
Igen, tisztazodik, Dezso is hasonlokat mert, espedig kozel egyenlo
tomegek kozotti gr. kolcsonhatas kozeleg a minimalis ertek fele.
>>Azt is nehez lenne elkepzelni, hogy ezek a hipotetikus reszecskek
minden anyagfajtaban pontosan egyforma modon nyelodjenek el
- a gravitacio anyagfajtatol valo teljes fuggetlensege pedig eppen
annak egyik legalapvetobb tulajdonsaga (amit egy evszazada mert
ki Eotvos Lorand kilenc tizedes pontossaggal).<<
Bizonyara kulombozo kristalyracsok, terbeli anyagi elhelyezkedesek mas mas
optikahoz is hasonlo szurohatast fejtenek ki. Ez reszlet kerdes.
>>Szerepelt egy odavetett megjegyzes arrol, hogy ily modon nem
csak a gravitaciot, hanem az egyeb vonzoeroket is meg lehetne
magyarazni. Kivancsi lennek arra a nyakatekert "magyarazatra",
ami szamot adna az elektrosztatika elemi tenyeirol, mely szerint
ellentetes toltesek vonzzak, azonos elojelu toltesek pedig taszitjak
egymast.<<
Es meg nem is annyira 'nyakatekert', csak az agytekervenyunket kell
hasznalnunk.
Egyre vilagosabb Dezso makroszkopikus kiserlete utan a mikrovilagba
elmelyedni, hiszen mindeg a kis hatasok nonek nagyra.
Tudjuk, hogy egy szabad elektron kisugaroz, azt mondjuk, toltese van, de
megsem fogy el, erdekes, mindazt amit kisugaroz, fel is veszi a "terbol".
Vajon melyik tortenik elob? A felvetel, vagy a leadas?
Egyenlo meret, egyenlo kisugarzas. A taszitoero nem vitas. A mag esete
ugyanaz.
Viszont egy nagyjabol 1410 meretkulombsegnel oriasi az egyenlotlenseg. Az
aszimetriabol letrejott arnyekhatas nagyobb mint a kisugarzas eredok, habar
a kisugarzas minosege kulombozhet, nagyreszuk lekotodnek elektronkotesnek
nevezzuk, itelve mindketto semlegesse valik, de egyaltalan nem azt jelenni,
hogy a terbol _tovabra_ is nem vesznek fel (grav. tipusu) reszecskeket, es
adjak tovab!
>>Tovabbi "magyarazatra" szorulna a magneses erohatas, amely raadasul
(mintha csak az "arnyekelmelet" csufolasara talaltak volna ki)
nem is a ket testet osszekoto egyenes iranyaban hat, hanem a
sebessegre merolegesen...<<
Ne tevesszuk ossze!! A rendezett kisugarzas egy, mig a magnesesseg egy ero
hatas! Igyekszik egy korpalyan keringo elektron sikjat merolegesiteni, amit
a belso kotesek nem engednek, ezert ez az egesz tomeg elmozditasaval jar.
Gyakorlatilag makroszkopikusan kiserletileg lehet bizonyitani, es nem
cafolja az Arnyek elmeletet, sot.
>>Tovabbi (tudomanytortenetileg meg kesobb felmerult) erv
az "elmelet" ellen, hogy ellentmond a relativitas elvenek, kituntet
egy koordinatarendszert. Ebben a rendszerben a reszecskek
zapora izotrop, iranytol fuggetlen - egy ehhez kepest mozgo
rendszerben viszont anizotrop, iranyfuggo lesz (ez tkp olyan,
mint a Doppler-effektus). Igy lenne egy kituntetett rendszer
("eter"), amelyben ervenyes Newton gravitacios torvenye, mas
rendszerekben viszont sebessegfuggo "graviomagneses" erok
lepnenek fol.<<
Itt mar egy kicsit el lehet gondolkodni. Manapsag egyre tobb elmeletek
ellenmondanak a relativitasnak.
Ertelmezni pedig maskep is lehet. Vegyunk csak egy tengelyt a koordinata
rendszerbol. Legyen a nulpont ahol a megfigyelo all. A felvetett reszecske
mozgasok esetenkent, adott pillanatokban a nul pontban pedig a kovetkezok
lehetnek:
Kezdjuk azzal, hogy a pontban egy reszecske sincs, ures. Aztan azzal, hogy
van egy, de all.
Innentol 'vegtelen' esetek letezhetnek, eppen attol fuggoen, hogy az ileto
reszecske milyen sebesseggel halad, es jobbra e vagy balra, a sebessegi sav
pedig valtozhat a nullatol, mondjuk a fenysebessegig, a megfigyelohoz
kepest.
Ha az egy pontra ratesszuk a koordinata masik ket tengelyet, meg is van a
terbeli hatas.
Kerdeses, hogy ok utkozhetnek e, vagy a fotonhoz hasonlon elkerulik egymast.
Kerdeses egy adott pontnyi hely idobeli elfoglalasa, milyen idokozonkent
milyen irany, frekvencia, es meg sorolhatnam.
Kerdeses mekkora kicsi a szobanforgo pont, ha a vegtelen ala vetjuk?
Az Arnyekelmeletre utalo reszletkerdesek az anyag eltunesevel is
kapcsolatosak. Sok esetben a foton eseteben is kerdojelezzuk a tomeget.
Hat hova a csodaba tunhet az anyag, melybol vagyunk, melyet latunk, ha nincs
reszeleme??
>>A vilagot betolto izotrop reszecskearam elmeletenek egy
modernebb, kifinomultabb valtozatat javasolta 1969-ben T. Boyer
"random elektrodinamika" neven. Ezt a (valoban tudomanyos,
csak sajnos teves) elmeletet (amely a kvantumelmelet rejtett
parameteres hatterelmelete cimere palyazott, es levezetheto
volt belole a Planck-fele sugarzasi torveny, valamint a
hatarozatlansagi relacio is) nemreg volt szerencsem megcafolni.<<
Nem tudom mennyire alapos a cafolat, vagy ha nem akad e mas kiserlet mely a
cafolatot cafolja, tobbszor maganban is kertem Gyulat tekintse meg
kiserletem, mely sokmondent igazol, peldaul a ter kvantum hatasait
maktotomegekre, de a mikrovilagban is ugyanazok a szabalyok.
Nem tudom mit es hogy akar cafolni ha nem nez szembe a tenyekkel?
>>Tanulsag (immar sokadszor): nehez "vadonatuj" fizikai
elmeletet kitalalni! Nem art, ha a vilagmegvalto gondolat
publikalasa elott egy kicsit olvasgatunk, megismerkedunk a
letezo elmeletekkel es a kiserleti tenyekkel (melyek - mint
tudjuk - kemeny dolgok). Hatha valaki mar korabban kitalalta
dedelgetett elmeszulemenyunket - sot az is elofordul (mint
jelen setben is), hogy mar regen meg is cafoltak...<<
Azt is tobbszor hangoztattam, nem vagyok fizikus, de a tenyek a Napnal is
vilagosabbak. Szamos kiserleti ezedmenyek igazolnak! Azota olvasgatni is
elkezdtem. Szamos amerikai kutato utannam is azonos velemenyre jutott. De
vehetunk magyar kutatokat is, peldaul Lukacs Bela, (csillagasz, fizikus
ELTE), Szamoskozi Janos, tollem fuggetlen es ugyanazokat a tenyezoket
emliti, es meg helyesebben is, tehat nem csak agyszulemenyek, vehetjuk!
Elemezzuk Sarkadi Dezso kiserleteit, az enyemet, egyertelmuen bizonyitott
tenyek, az viszont termeszetes, hogy egy evoluciosan kialakult tudomanyt nem
egyszeru sarkonforditani.
>>Ui: a mondott elmeletet nehany eve feladtam az Ortvay
fizikaversenyen. A feladat az volt, gyujtsunk ossze minel
tobb mellette, illetve ellene szolo ervet. Az itt felsoroltak
tobbszorose jott ossze - persze mind ellene...<<
Ebben sem ketelkedem. Gyula ezt mar emlitette, "hogy megis mukodnek a
dolgok". Termeszetes! Az az ileto impulzus atadasos rendszer azota is
mukodik, fuggetlenul atool, hogy ezt mi eppen egy "vonzasnak" nevezzuk
holott ez epp "taszito" hatasok eredoje. A kerdest tobbszor is felvetettem a
HIX-en. Barmilyen tipusu kolcsonhatasnal az impulzus atadason kivul csak az
'oda- vagy ra-tapasztas' kifejezest kaptam, ami a fizikaban nem elfogadhato!
Udv. Csaba.
_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx
|
