Nem tetszik, hogy a réshangok kevésbé hangzósak, mint a zárhangok. Ez
ellentmondani látszik mindennek. Én szívesebben maradnék a 4 osztályú,
nem szigorú modellnél. A sz-ket szótagelõzékként elemezném (a "¾da"-t
nem értem, ott az elsõ nem likvida?), mint ahogy a magyarban is
tesszük, arra pedig nem vonatkozik a szonoritási sorbarendezés.
Különben nagyon nagy lesz a túlgenerálás is.

>   A hétosztályos felosztást alapul véve csak az alábbi kivételek
> vannak az ószlávban a szótagon belüli szogorúan emelkedõ hangzósság
> alól: a msh.-ra végzõdõ elöljárók (bez-, v6z-, iz-, ob-, raz-, ot-)
A szonoritási sorbarendezést általában csak a szótagkezdetben, illetve
a kódában szokták értelmezni, így ez semmilyen általános elvnek nem
mond ellent, de ha nagyon akarjuk, és a kötelezõ nyíltszótagúságot is
be akarjuk suszterolni ide (nekem véletlen egybeesésnek tûnik, de az
adott nyelvet nem ismerem), akkor fel kellene ezek végére venni
egy-egy 0 magánhangzót, és máris nincs probléma.

> és a -gda végzõdésû határozószavak
Ez is lehetne -g0da, de itt is játszhat a szótagelõzék.

Persze, lehet, hogy nem szerencsés szegény ószlávra ráhúzni a
kékfonológiát. :-)))


Üdv:
Attila

HIX NYELV #0532, :
 >> Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn
 >>vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és
 >>az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees
 >>össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka,
 >>hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam a szót eszgébéen.
 >Sitmt! Rengeteg elgepeles van, amikor felscerelujk a betuket, melleutunk es
 >megis 98% biztonsaggal jovunk ra az irasmuvek mondanivoaljara.

Valoban erdekes -- annak ellenere, hogy az ilyen es hasonlo bevezetoju hirek
szinte mindig hulyesegnek bizonyulnak, ez most igaznak tunik --, de azert
ezt igy onmagaban en nem jelentenem ki. Az angol nyelvre biztosan jobban
illik az allitas, mert sok a rovid szo. A magyarra csak kiegeszitesekkel.

Az olvasas soran tenyleg nem betukbol allitjuk ossze a szavakat, de azt sem
lehet mondani, hogy csak az elso es utolso betut nezzuk meg. Ennek oka a
latasmechanizmusban gyokerezik. Sajat tapasztalataim alapjan a fenti allitas
csak akkor igaz, ha a szavak nem hosszabbak ~10 karakternel.

Es hozzatennem azt is, hogy
  * a maganhangzoknak illik megfelelo sorrendben lenniuk, legalabb akkor,
amikor a kulonbozo jelenteseket csak ezek hatarozzak meg [pl. kerék-kérek];

  * a hosszu massalhangzok es a tobb betubol allo hangok betuit nem kene
teljesen elkavarni a szoban, mert attol olvashatatlan lesz [lasd fent:
"serenrodbn"]. A hangon beluli keverest [zds, yl] viszont konnyu eszrevenni;

  * az osszetett szavak betuit is csak akkor keverhetjuk buntetlenul, ha azt
a szoosszetetel hatarain belul tesszuk.


 >Jöhet a reklám:
 >:-(

Ha a leveled vegere a sor kezdetehez beirsz nhenay alahuzasjelet [_], akkor
onnantol a HIX elvagja a levelet. Tehat ha pl. az automatikus alairasod utan
[vagy helyett, ha olyat nem hasznalsz] beirod ezt, akkor eltunik a reklam.
Ez Jozsi legujabb HIX-feljesztese. ;]
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

Kedves ifutar!

HIX NYELV #532, >:
> > Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak
> > a bteuk

  Szeretnék ilyen helyen kutatni, mint ez az angliai egyetem: talán még a 
tömegvonzást is felfedezhetném, nem is szólva a sejtekrõl...

  Én a hírnél érdekesebbnek tartom, ahogy tegnap (IX.15.) elöntötte ez a hír 
a net magyar bugyrait. Hogy a tudomámynál maradjunk, célszerû lenne az 
epidemiológiai modellezésben figyelembe venni a terjedés tapasztalatait.


> Jöhet a reklám: :-(

  A TIPP-et olvasom, ott Józsi szûri a reklámtoldásokat: ha egy sor 
aláhúzásjellel "_" kezdõdik, akkor attól kezdve a levél tartalma nem kerül 
fel a HIX-re. Akinek a szolgáltatója nem "_"-lel választja el a toldást, az 
maga is beteheti a levele végére. Most ki is próbálom:

Kedves Attila!

HIX NYELV #532, >:
>   S ha jól sejtem, egyes német eredetû szavakban, nevekben a szóvégi
> vokális l is megvan? Hirtelen Hurvínek társa, ©pejbl jutott eszembe.

  Jó sejted.


>   Az a gyanúm amúgy, hogy az ilyen neveket, például Steindl Imréét a
magyarban is vokális l-lel ejtjük

  Gyanúd jogos. Aki azonban nem tud itt szótagalkotó /l/-t ejteni, az 
tradícionálisan hozzátesz még egy /i/-t, vö. Meinl > /meinli/ mint az régen 
szokásban volt. A tulajdonneveken kívül nem is marad meg a nyelvben a mgh.-
értékú /l/, vö. "nokedli, plecsni".
  Mondjuk ilyenbõl /r/ is van a magyarban, vö. Smrcz Ervin, a Heim Pál 
Kórház fõigazgatója.


>   S akkor ezt valami olyasformán kell ejteni, hogy a l vokális maradjon,
teszem azt glottális zárat képezni elõtte -- vagy ugyanúgy, mint a
magyar málha szóban?

  A m. "málha" szóról nem nyilatkozom, de a csehben a gégezárhang teljes 
értékû hang, ha nem is fonémaértékû. Hasonlóan, mint az arabban (:-)) minden 
mgh.-val kezdõdõ szó elõtt tkp. van még egy "ráz" (ez a gégezárhang cseh 
neve; "ráz" 'ütés, löket", vö. dán "stöd" 'ua.'). Emiatt van, hogy a 
szókezdeten is lehetséges szótagértékû szonor ("l", "r") hang, sõt emiatt 
van egy másik érdekes jelenség: a "z okna" 'ablakból' kifejezésben a "z" 
elöljáró zöngétlenül, /sz/-nek ejtendõ, ui. a "ráz" zöngétlen msh., így a 
"z" ahhoz hasonul.
  Ezek a jelenségek nem lézetnek a szlovákban, ez okozza, hogy a szóeleji 
mgh.-értékû szonorok itt elõtétet kaptak, ill. a "z okna" /zokna/-nak 
ejtendõ. Azonban két mgh. között (ha az elsõ nem /i/) hiátustöltõként a 
szlovákban is megjelenik a "ráz", így a "nalhat'" háromszótagossága a itt is 
lehetséges (bár nem kötelezõ).

>   Érdekes: nekem itt nem z^, hanem l^ betû jön át.

  Emiatt mondják, hogy ne használjunk ékezetet a HIX-en. Az én leveleim 
illemtudó módon "iso-8859-2" kódolásban mennek ki: ebben a "z^" kódja 235 
(EBh). A HIX rendszere ezt aztán átkódolás nélkül beszerkeszti az újságba, 
melynek fejlécében a kódolás típusát "us-ascii"-nek állítja be.
  A többi az elõfizetõ rendszerén múlik. Ezek egyrésze az "us-ascii"-t úgy 
interpretálja, hogy a gép (operációs rendszer) alapértelmezésû kódkészletét 
kell használnia. Nálad (de nálam is) ez a "win-1250" (kelet-európai vindóz) 
lehet, melyben a 235-ös kód az "l^" betûhöz tartozik. Ez egyébként lehetne 
rosszabb is, ha a levelezõ komolyan venné az "us-ascii"-t...
  Szóval, azért vannak a szabványok, hogy ne egyezenek. Így a win-1250 és az 
iso-8859-2 kódkiosztások 64 helyen (a 128-191 [80h-BFh] kódtartományban) 
eltérnek egymástól, ami az alábbi betûket érinti (az RFC 1345 <http://rfc-
1345.rfc-list.net/> szerinti mnemokikukkal):
    A; a; L/ l/ L< l< m* S' s' S, s, S< s< T< t< Z' z' Z. z. Z< z<
[A használt RFC 1345 szerinti mellékjelek: <=caron, '=akut, ;=ogonyek 
(farkinca), ,=cedilla, /=áthúzás, .=felsõ pont *=görög (nem ékezetes) betû]


> > Az "invalidný vozík" viszont teljesen bevett elnevezés
>   A köznapi nyelv, az utca embere is?

  Én Magyarországon élek, annyira nem forgok Szlovákiában az utcán, hogy 
biztos választ tudjak neked adni ilyen számomra kisfrekvenciájú kifejezés 
tekintetében. Elõttünk, külföldön élõk elõtt el van zárva éppen ez a nyelvi 
szegmens. De álljon itt egy vicc a netrõl (minthogy a viccekben nem a 
bürokratikus szóhasználat a megszokott):
  - Ráno z^ena: "Ty si bol vc^era dobre st'aty'!" 
  - "Ako to vies^? Ved' som pris^iel potichu." 
  - "Krc^márka ti ráno doviezla tvoj _invalidny' vozík_." ...
azaz:
  - Reggel az asszony: "Az este jól be voltál csiccsentve!"
  - "Honnan tudod? Hiszen csendben jöttem haza."
  - "A kocsmárosné korán reggel hozta utánad a _tolószékedet_."
Emiatt én úgy gondolom, hogy az utcán is "invalidny' vozík" járja (illetve 
csak "vozík", ha más [kis]kocsikkal össze nem téveszthetõ az említés).


> a hivatalos nyelvben a szlovák is "érvénytelennek" nevezi a
> mozgássérülteket 

  A szlovák nem: a szlovákban az "invalid" egy nem elemezhetõ, egységes 
idegen átvétel, melynek nincs a 'rokkant'-on kívül más jelentése. A PC-s 
szóhasználat egyébként "osoba s obmedzenou schopnost'ou pohybu (a 
orientácie)" 'korlátozott mozgás- (és orientációs) képességgel rendelkezõ 
személy'


> a szlovák szótárban, hogy sok az -ik végû fõnév, amik nekem automatikusan
> -ík végzõdéssel jönnének .. akademik, ¹tátnik, Beòadik, botanik, hlupáèik

  Listád két részre bontható: az "akademik, Ben^adik, botanik" idegen 
szavak, melyben az "-ik" nem szlovák toldalék, hanem a szótõ része, ezek (a 
"Ben^adik" kivételével, mert az nincs meg a csehben) a csehben is rövidek, 
de a magyarban is: "akademikus, botanikus".

  A "s^tátnik" és a "hlupác^ik" szavak tartoznak a szorosabban vett 
kérdéshez. A szlovákban van egy jellegzetes szabály, melynek neve "ritmikai 
törvény". Ennek értelmében két hosszú magánhangót (vagy kettõshangzót) 
tartalmazó szótag nem állhat egymás mellett, ilyen esetben az egyik -- 
általában a második -- szótag magánhangzója megrövidül. A jelenség még olyan 
grammatikailag fontos toldalékokra is kiterjed, mint a melléknevek "-y', -á, 
-é" (stb.) véghangzója, ezeknek is van "-y, -a, -e" (stb.) alakváltozata, 
pl. (rövid) szlk. "biely" ~ (hosszú) cseh "bíly'" 'fehér'.
  [Nem mûködik a ritmikai törvény az alábbi esetekben: az igekötõkbõl 
származó elõtagok (pl. "ná-, sú-, zá") és a "nie-" elõtag esetén; az "-ie" 
végû semleges nemû paradigma ragjaiban; a t.sz. birtokos eset "-í" ragjánál, 
a T/3. "-ia" igeragnál, az "-iaci, -vs^í" igenévképzõkben, a "-iar, -iaren^" 
névszóképzõkben, az "-í, -ia, -ie" birtokosmelléknév-képzõben, az "-ievat'" 
igeképzõben, a "rozumiet'" igei paradigma ragjaiban és természetesen 
szóösszetételi határon. N.B. 1997 elõtt még két további toldalék is a 
kivételi listán volt.]

Kedves Gábor!

HIX NYELV #531, >:

> Faex urbis, rex orbis

  Ezt így nem tudom, de a "faex urbis" egy jellegzetes cicerói fordulat, vö. 
<http://www.thelatinlibrary.com/cicero/piso.shtml#4>;, 
<http://www.thelatinlibrary.com/cicero/fam7.shtml#32>;


> Quia nox est, stellae apparent

  Passz, de felteszem, a szerzõje a közvilágítás elterjedése elõtti idõkben 
élhetett.


HIX NYELV #531, >:

> Ugyanarról a Hyginusról lenne szó ?

  Bízvást nem, a keresztyénséget elismerõ 312-es milánói ediktum idején 
Miltiades (Miltiádész) volt a pápa <http://www.newadvent.org/cathen/
10318a.htm>. A találtad szöveg különben is "municipium"-ról beszél, és ez 
nem vonatkozhat Rómára. 
  Tehát ha élt is ez a történetben szereplõ Hyginus (és nem azzel a névvel 
perszonofokált kegyes legendáról van szó), valamely provinciabeli település 
püspöke lehetett. (És ha van jelentõsége annak, hogy a szöveget egy 
luxemburgi kõemlék illusztrálta, akkor talán Gallia Comatában.)

Gábor írja:
>Egy egyházi honlapon találtam egy Hyginus nevû presbiterrôl
>szóló történetet, akinek kitépték a nyelvét és megvakították
>Constantinus katonái. Ezért csak újjaival rajzolta a betûket:
>Caritatem Christi docebo vos (Krisztus szeretetére tanítlak titeket).
>
>Én csak egy athéni születésu Hyginusról tudok, ôt is üldözték,
>de Antonius császár alatt és aki 139-ben pápa lett.
>
>Ugyanarról a Hyginusról lenne szó ?

Kizárt dolog, hiszen Constantinus csak a 3.sz. vége felé született.

Balázs

Udv!

> > talaltak a "kulfoldi befektetes" kifejezest, igy ezt irjak:
> > "kifektetes".
> 
> Ha jol ertelmezem, akkor a kutatok egy tanulmanyfelet irtak a temarol 
> es 
> abban hasznaltak a kifektetes szot (tehat a kutatok talaltak ki a szot, 
> nem pedig atvettek a vallalatok szohasznalatat).

Igen, igy volt. Megkerdeztem az egyiket, hogyan jott a szo,
amire az volt a valasz, hogy az eddigi szavak nem hasznalhatoak,
mert a "kulfoldi befektetes" szerintuk felrevezeto es magyartalan.

> Szerintem a legvaloszinubb megoldas hogy a "kutatok" egy kozepiskola 
> diakjai amely esetben egy megbocsathato bun mind a nyelv facsarasa, 

Nem, sajnos az egyik legrangosabb magyar kutatointezet az elkoveto.