Rhea:
 >Szerintem nem szukseges azonnal az egyhazra terelni a szot :)

Ez igaz, csak nekem valahogy ok jutnak eszembe a hazassag melletti
kardoskodasrol.

 >Ugy gondolom, teljesen termeszetes emberi erzes (? - terv, elgondolas,
 >hozzaallas, stb.), hogy ha mar parkapcsolat, akkor azt nem 'tart,
 >ameddig tart'-alapon akarjuk u"zni, hanem lehetoleg minel hosszabb
 >tavon, akar eletre szoloan.

Ez tokeletesen igaz. Mindenki (na jo, majdnem) ugy kot hazassagot, hogy ez
orokke fog tartani, es hu de hepik vagyunk meg leszunk is. Aztan a fele
megsem lesz az.

 >is ugyanigy ebresztett ra egy kulso kapcsolat arra, hogy a ferjemmel
 >valo viszonyom nem teljes (amit tkp. addig is tudtam, de nem mertem
 >bevallani magamnak, 'jobb a bekesseg' meg 'jart utat jaratlanert el ne
 >hagyj' jelszoval).  Most azt mondom, jol tettem, hogy raleptem a jaratlan
 >utra, rengeteget tanultam belole, mas ember lettem (hitem szerint
 >elonyomre valtoztam).

A parkapcsolat az nem valami megvaltas, hogy akkor most mar minden a
legjobb, es ezen semmi nem valtoztathat. A parunkat tobb-kevesebb kereses,
probalkozas utan valasztjuk, de ez nem jelenti azt, hogy o lenne a
tokeletes leny, sot meg azt sem, hogy nekunk o lenne a legmegfelelobb.
Allandoan kompromisszumokat kell kotni, meg kell talalni benne azt ami jo,
amit szeretunk, amiben o jobb mint a tobbiek.
Az elso perctol lehet tudni, hogy nagy valoszinuseggel vannak megjobb
emberek, akiket nem volt szerencsenk megtalalni, de az elet produkalhat
olyat, hogy kesobb talalkozunk egyikukkel. Es akkor bizony donteni kell, de
nem kell felni ettol a dontestol. Itt nagyon zavaro lehet a hazassag, mert
az valami bevasalt biztonsagot sugall szemben azzal, aki nem hazas. Pedig
sokszor jo es hasznos a valtas, akarcsak az elet szamos teruleten. De az is
jo, ha kitartunk a parunk mellett es szeretjuk tovabb, segitunk neki jobba
valni, nemesedni, es ertekesebb emberre formalodni.
De nem vagyunk kutyak, hogy mindenaron, barmi aron, eletunk aran is... Ez
hulyeseg.

---------

Zolesz:
 >manapsag a hazassag fogalmaval, mert sajnos megadatott a valas intezmenye,
 >es ezzel gyakorlatilag a mindennapi kuzdelem lehetosegetol fosztjak meg a
 >hazastarsakat.

Hat pedig tenyleg milyen jo lenne mindennap kuzdeni. :-(
Volt ido, amikor nem volt megadatva a valas intezmenye, es bizony eletek
oltodtak ki, nem hiszem hogy az jobb lenne.
Talan be kellene latni, hogy ez az orokre szolo parkapcsolat nem az
embernek valo. Vannak akiknek sikerul, oruljunk neki. De nagyon soknak nem
sikerul, es borzaszto dolog lenne eletfogytig tarto rabsagra itelni oket,
mert megrovidulne az eletfogyt. Olyan merteku szenvedest, kinlodast tud
okozni egy megromlott kapcsolat, hogy aki nem volt benne az el sem tudja
kepzelni. Rendszeresen hallani 'szerelemfeltesbol olt' hireket, pedig meg
nem is volt hazassag, osszezartsag. Ez olyan rossz tud lenni, hogy inkabb
kilep az ember az eletbol, de akkor sem hagyja barmilyen torvenynek se,
hogy belekenyszeritse. Tarsadalomban elunk, torvenyek kozott, es ez az
utolso eszkoz arra, hogy a torveny ereje alol ki tudja magat vonni az
ember. Azt hiszem konnyu belatni, hogy az emberi eletnel semmi sem
ertekesebb, foleg nem egy parkapcsolat.

 >Ha valaki valaha is varhatoan feladja, az akar ne is menjen
 >az anyakonyvvezetohoz. Ha mindket fel felfogta, es komolyan is gondolja, mit
 >jelent a holtomiglan-holtodiglan, akkor bizony ott sohasem lesz valas, mert

Azon erdemes lenne elgondolkodni, hogy mennyire veszik komolyan a hazasodok
az eskut. Szerintem semennyire. Az emberek legtobbje siman hazudik,
megmagyarazza maganak hogy ez most miert legalis. Valami olyasmit
gondolhatnak, hogy pillanatnyilag ez a hazasodas modja, ki kell mondani
azokat a szavakat es kesz.

 >mindketten arra fognak torekedni, hogy ha nehezseg van, akkor azon kozos
 >erovel legyen tul. Egy ilyen kapcsolatban szinte soha sincsenek olyan
 >melypontok, amelyekbol nem lehet valamilyen modon kilabalni. Tudom, most

Hahaha. Szerinted a sportolo a rajtvonalnal mire gondol? Hogy lehet hogy
veszitek? Egy fraszt! Gyozni fogok es minden erommel azon leszek hogy
gyozzek. Es egy kivetelevel mindegyik veszit.

 >kornyezetemben tobb is. Manapsag az emberek inkabb megfutamodnak, minthogy
 >kuzdenenek. Az meg, hogy valaki egy allando baratnot tartson a felesege

Csak a tyuk megy neki sokszor az uvegfalnak, mar a kutya is csak egyszer.
Az ember meg egy kicsit meg ertelmesebb, mint a kutya.

Udv.:

gyapo at axelero.hu

Zolesz:
 > Az emberek elegge konnyen bannak
 > manapsag a hazassag fogalmaval, mert sajnos megadatott a valas intezmenye,
Legyszives ne csusztass. A valast azert (is) tettek lehetove, mert a
tapasztalat azt mutatja, vannak olyan hazassagok, amelyek nem
mukodokepesek - meg torvenyi es tarsadalmi kenyszer alatt sem. Es ne
feledd, hogy egy _lehetoseggel_ elni egyaltalan nem kotelezo - attol,
hogy el lehet valni, meg nyugodtan meg lehet kuzdeni az
egyuttmaradasert. Abbol, hogy a hazassagok fele valassal vegzodik,
nemcsak azt a kovetkeztetest lehet levonni, hogy az emberek ma
felelotlenek, hanem azt is, hogy regebben emberek milyen sokasaga elt
boldogtalansagra karhoztatva, mert nem volt lehetoseg a valasra...

Abban egyetertek, hogy az ember vegye komolyan igereteit (ugy
altalaban is, nemcsak ha eppenseggel egy eskuvoi hajciho kereteben
kerul ra sor), de ilyen alapon termeszetesen senki (azok sem, akinek
tortenetesen osszejott es egyuttmaradtak) nem kothetne tiszta szivvel
es lelekkel hazassagot, espedig ket okbol: nem _tudhatja_ a jovot, es -
ember leven - tevedhet. Ezert mindaz, amit egy hazassagkoteskor
igersz, _szuksegszeruen_ nagymertekben feltetelekhez kotott. Akik
szeretetben egyutt maradtak, azok mindossze arrol tanuskodnak, hogy az
o esetukben ezek a feltetelek teljesultek. Meg az is, ha elkotelezem
magam, hogy holnap 8-kor az Astorianal leszek, kulso korulmenyektol is
fugg (pl. nem utnek el vagy le, nem ugrik senki a metro ele, mert
akkor elkesek, stb.), pedig a holnap meg aranylag belathato, foleg egy
teljes elethez kepest...

Ilo

> =======================================================
 > Felado : 
 > Temakor: kicsit kiakaszto ( 19 sor )
 > Idopont: Wed Mar 17 08:44:12 CET 2004 RANDI #3062
 > - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 > ...a mindennapi kuzdelem lehetosegetol fosztjak meg a hazastarsakat.
Mar ne haragudj, de milyen hazassag az, ahol minden nap kuzdeni kell
azert, hogy a kapcsolat fennmaradjon? Vagy felreertettelek? Szerintem az
emberek folyamatosan valtoznak, ma ilyenek, holnap meg olyanok. Honnan
fogom en elore tudni, hogy akirol most ugy gondolom, hogy eletem vegeig
kitartok mellette, s os is enmellettem, vajon ezt fogom-e gondolni rola
5-10 stb ev mulva is? Ehhez minimum josnak kell lennem.

 > Ha valaki valaha is varhatoan feladja, az akar ne is menjen
 > az anyakonyvvezetohoz.
Pontosan errol beszelek. Senki nem lathatja elore, hogy fel fogja adni,
avagy sem. Orok huseget fogadni szerintem botorsag, epp a fentiek miatt.
Nem azert kotom ossze az eletem egy masik emberrel, hogy a sirig vele
legyek meg akkor is, ha idokozben mindketten teljesen megvaltoztunk, s a
kapcsolat mar egyaltalan nem mukodik! Ennel bizony az a jobb, ha
kilepunk az ilyen kapcsolatbol. Vagy szerinted az eletunk vegeig
gorcsoljunk azon, hogy megprobaljuk feltamasztani, ami ugysem megy? Hat
szerintem nem. Az lehet, hogy regen igy volt, s mennyi boldogtalan
hazassagrol is volt... Meg ha kifele nem is ugy latszott.

 > Egy ilyen kapcsolatban szinte soha sincsenek olyan
 > melypontok, amelyekbol nem lehet valamilyen modon kilabalni.
Szerintem a melypontokat akkor lehet elkerulni, ha mindket fel szereti
es tiszteli a masikat, megbecsulest nyujt neki es bizony-bizony
szabadsagot!

 > ...higgyetek el, letezik ilyen, az en kornyezetemben tobb is.
Nem azt mondom, hogy nincsenek ma jo hazassagok, elhiszem Neked, az en
kornyezetemben is vannak jol mukodo kapcsolatok. Sot, tobbsegeben vannak
az ilyenek. De olyanokat is ismerek, akiknek nem sikerult. Nem vagyunk
egyformak.

 > Manapsag az emberek inkabb megfutamodnak, minthogy kuzdenenek.
Nos, akkor en is egy ilyen "megfutamodo" vagyok...

 > Az meg, hogy valaki egy allando baratnot tartson a felesege
 > mellett? Nos ez vegkepp felhaborit!!!
Ha a felesege mellett nem talalja meg a boldogsagot, barhogy is keresi,
akkor megprobalja mashol. En nem vagyok a parhuzamos kapcsolatok hive,
de fel nem haborit, annak ellenere, hogy nem tartom tisztesseges
dolognak.

Udv
Zoli

Kedves Rhea, kedves Randisok,

irtad tobbek kozott:
 > A pa'ros magany sokkal rosszabb tud lenni.

Milyen igaz. Mondom en. Es mondod Te. De mi van avval a sok emberrel, aki
megis a paros maganyt valasztja ?

 > magam is azt gondolom, hogy ha mar kifele kacsingat az ember, akkor odabenn
 > valami nincs rendjen.

Erdekes, sokszor milyen jol es egyszeruen megfigyelheto egy parnal, hogy
milyen a kapcsolatuk minosege, siman avval, hogy ranezel az ellentetes nemu
parlenyre :-), es hogy o hogyan nez vissza.

 > Attila azt irta, a baratnoje egy olyan oldalat keltette eletre, amit addig
 > nem ismert. Nyilvanvalo, hogy a felesege ezt nem volt kepes elohozni belole.

Szamomra ez kozel sem annyira nyilvanvalo, mint Neked. Maganak a kapcsolatnak
uj es uj oldala van, amire aztan megint csak egyenien es konnyen lehet hogy uj
modon reagalunk. Egy kapcsolatban az ember sajat magat ismerheti egyre jobban
meg. Ezt lehet persze mashol is keresni, ami erosebb impulzusokkal jar,
viszont ez nem azt jelenti, hogy a parunk, aki kepes meg sok ev utan is ujra
es ujra meglepni minket valamivel, erre nem lenne kepes - persze olyan is van,
de en nem altalanositanam ezt.

 > Most azt mondom, jol tettem, hogy raleptem a jaratlan utra, rengeteget
 > tanultam belole, mas ember lettem (hitem szerint elonyomre valtoztam).

Orulok, hogy sikerult Neked, nem kis batorsag es bizalom az elet fele - es nem
utolso sorban sajat Magad fele - kellhetett hozza. A tanulsagra nezve erdekes
lenne megtudni, hogy mi segitett Neked megtenni azt a lepest, ami soknak nem
sikerul.

 > Ugy erzem, arra "hasznal" engem, hogy lelket ontsek bele, jokedvre deritsem
 > es hasonlok - ami igen kellemes feladat, szivesen is teszem, mert szamomra
 > orom, ha orul

Es hol maradsz ekozben Te Magad ?

 > Elnezest, ha tul hosszan irtam magamrol, de kikivankozott :)

En szivesen olvastalak, orulok hogy elmondtad, itt is megtalaltad a bizalmat.

  Tamas

Kedves Zolesz, kedved Randisok,

 > Folyamatosan olvasgatom a hozzaszolasokat, es elegge kiakaszto a
 > velemenyetek (tisztelet a kivetelnek).

Ez annyira altalanositva van, hogy nem lehet sokat kezdeni vele. Ha kicsit
konkretabb lennel, lehetne beszelni rola. Es az sincs kizarva, hogy Te is
tanulhatnal belole.

 > Ha valaki valaha is varhatoan feladja, az akar ne is menjen az
 > anyakonyvvezetohoz.

Ez igy ertelmetlen, mert:
1. Nem latjuk a jovot.
2. A legerosebb elhatarozas es meggyozodes is csak a pillanatnyi keprol szol.
3. Ugy mi - mint minden mas is korulottunk - allandoan valtozik.
4. Nem ismerjuk elegge a masikat, ugy mint magunkat sem.

Ezert nem is marad mas hatra, mint a pillanatnyi legjobb meggyozodesunk
szerint donteni mindenrol, felelosseggel es meggondoltan, tudatosan. Viszont
sokszor ennyi is eleg, szerencsere. :-) Viszont sajnos kevesebb is eleg ahhoz,
hogy hazassag legyen egy kapcsolatbol. :-(

Hibaforras mindenben van, hiszen emberkrol van szo, akik nagyon messze allnak
a tokeletessegtol.

Abban igazad van, hogy nem artana kicsit tobb felelossegtudattal donteseket
hozni eletunkrol, sot annak minden teren.

 > Ha mindket fel felfogta, es komolyan is gondolja, mit
 > jelent a holtomiglan-holtodiglan, akkor bizony ott sohasem lesz valas, mert
 > mindketten arra fognak torekedni, hogy ha nehezseg van, akkor azon kozos
 > erovel legyen tul.

Az igaz, hogy sokan hamar feladjak, es a valas megadja a lehetoseget ennek. A
masik oldalon meg szerintem ertelmetlen minden eletre szolo fogadalom, a mar
fentebb emlitett okok miatt. Szamomra eleg annyi, hogy mind addig maradjak
egyutt kedvesemmel, amig az mindkettonknek valoban jo. A muveszet az, hogy
meglassuk, hol a halvany es vekony valasztovonal a ketto kozott, hogy egy
problema kozosen megoldhato-e meg, vagy mar nem.

 > Az meg, hogy valaki egy allando baratnot tartson a felesege mellett? Nos ez
 > vegkepp felhaborit!!!

Szived joga azon mergelodni, amin csak akarsz. :-) Kerdes: mit valtoztatsz
evvel, es mire jo ez Neked ?

  Tamas

P.S.: Egy tovabbi gondolat: van-e ertelme egy kapcsolat erdekeben nagy
kompromisszumokat kotni ? Mi a fontosabb, a kapcsolat mindenaron valo
fenntartasa, vagy az ember eletminosege ?