1. |
Re: re: gravitacio, hotechnika (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: dinnyehej (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
3. |
re: gravitacio, hotechnika (mind) |
76 sor |
(cikkei) |
4. |
X laba van megsem asztal (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
5. |
gepi lotto (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
6. |
Re:+ - Gravitacio (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
7. |
Ismet magyar a "Marson"! (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
8. |
magnesvonat (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: Magneses arnyekolas (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: CO2 (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: re: gravitacio, hotechnika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
>>>A gravitacio nem linearisan, hanem negyzetesen valtozik
>>> a tavolsaggal forditott aranyban. Ha ketszeresere no a
>>>tavolsag, akkor negyedere csokken ket test kozott a gravitacio.
>> Gondolom, ez pontszeru testekre vonatkozik. Mi a helyzet a szamottevo terbel
i
>> kiterjedesu testekkel? A Fold sugara ugy 6200km korul van, ami tavolrol se
>> ponts
> A gravitacio (nagyjabol, mert a Fold nem homogen) linearisan csokken a
> kozeppontig, ahol nulla.
> Ugy veheted, hogy egy ures gombhej belsejeben *nincsen* vonzas - csak
> az a gomb vonz, ami meg alattad van. Gimnaziumban tanultuk.
elmeletileg. gyakorlatilag ekkor hat rad mondjuk a naporendszer is
|
+ - | Re: dinnyehej (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
> wrote:
>> Azt mondj?k ki kell dobni. Mi?rt?
> ugyanazert, amiert a krumplihejat es a bananhejat :))) rossz az ize ;)
> azert a malacok maskepp velekednek rola, azok szeretik a dinnyehejat is
> es a krumpleet is ;)
> homer
szoval a malac az egy jo trafo, emesztheto formatumra alakitja a fenti
malacsagokat, amiket mi aztan szuzermek es egyebb foprmatumban tudunk
magunkhoz venni :)
|
+ - | re: gravitacio, hotechnika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tetszik a gravitacios alagutas utazas.
A Fold belsejeben sehol nem menne g fole a gyorsulas, tehat kibirhato.
A hagyomanyos valtozatban ( lejton le, szomszed dombra fol )
a surlodas es legellenallas mindent tonkrevag, hajtani kell.
De ha a Foldben, pont atmero mente'n menne vmi, akkor nem kellene
szamolni a surlodassal. :-))
Meg is fordithatjuk a dolgot: lo"juk az utast legkor folotti roppalyan
a masik varosba. :-) A becsapodas energiajat meg fogjuk fel :-)
Errol jut eszembe a C-net. Sajat agyrem: kapszula-net.
Ahol nem IP csomagok rohangalnak, hanem valos csomagok,
kis (D 20cm?) csovekben. Pl. itthon beteszem a kapszulaba
a csomagot, beirom a cimzett "IP" cimet, es a csomag a csoben
routereken at elobb utobb megerkezne a cimzetthez.
Automatizalt postarendszer. Eloszor egy telepen belul, aztan varoson
belul, aztan a helyi LAN-okat osszekotve orszagon belul, stb...
De ennek nem lenne mobil valtozata :-)
Sajnos levelbombanak is idealis, raadasul az elveszett csomagokat
sem lehetne csak ugy megismetelni...
Felo, hogy sokan megcsapolna'k a rendszerben kozlekedo cuccokat.
Tovabba a tarsas erintkezes ujabb szigeteles kapna a C-net altal. :-(
@@@ A bambuszfotel sem az igazi, ha 20 cm-es darabokban erkezik meg @@@
De amugy jo lenne.
(Kovetkezo valtozat a P-net, amikor mar szemelyt is szallit... :-))
>kertem konkret arajanlatot a hoszivattyus futes- es melegviz ellatasra is.
>Szoval ma, Magyarorszagon hoszivattyuzni szemfenyvesztes.
Nekem is az az erzesem, hogy ami valoban megeri, az gyorsan terjed.
Bizonyara oka van, hogy hoszivattyu lassan terjed.
A www.thermo.hu -n van jopofa kompakt napkollektoros bojler.
Hideg viz be, melegviz ki, no mechanika, no aram input. Egyetlen baja,
hogy - me'g a leiras szerint is - ssak evi 9 honapban ad eleg meleg vizet.
>Milyen hoszegetelesu a legjobb termosz felulet, amit kesziteni tudunk?
>A Saab autokba lehet olyan termoszt rendelni, ami a 90 fokos (uzemi
> homersekletu) motor leallitasa utan 3 nappal (a sved telben!) is
> 30-40 fokos hutovizet tart.
Hogyhogy huti a motort es ugyanakkor nem hul kornyezeti
komersekletre ha a motor nem jar??
@@@ Pl az atfolyo termosz be-ki csapjat elzarjak, ha leall a motor. @@@
>>A viznel nem tudunk nagyobb hokapacitasu anyagot kesziteni?
>Samott-tegla, uveg, kvarchomok... A hoakkumlatorokban sose viz van,
>hanem valami homokszeru anyag, vagy sok kvarcot tartalmazo tegla.
Hmm...
Hoakku hokapacitasa, ara es kornyezetszennyezese milyen aranyt mutat?
Az is megfagyos-olvados fazisvaltasos cucc?
---------
>Kerdesem, milyen tarolasi homersekletet gondoltal,
>mert ettol erosen fugg a tomeg.
Termeszetesen minel nagyobb dT-vel, de az alja lenne 40C fok.
>A legalacsonyabb homersekletet futeshez a padlofutes igenyli,
>de itt is kb. 38 °C szukseges.
En max 32C fokrol tudok, de biztonsagi okokbol allitolag 29C a jo.
De nem padlofutes lenne. Es furdeshez is kellene viz..
>Nyaron a szivattyut sem lehet megsporolni.
Keszitsunk mechanika nelkuli vizszivattyut. :-)
(Mivel nagy az epszilonja, elvileg lehet ra elektromosan hatni....)
>Ilyesmire azok az anyagok jok, amiknel az alkalmazott tartomanyban
>fazisatalakulas is vegbemegy,
Eszembe juthatott volna, mivel a hoszivattyuk is ilyenek. (Ugye?)
>viz fagyasakor annyi ho szabadul fel,
>mint amennyi 80 °C-rol 0 °C-ra huleskor.
Szoval ha a jeg pumpalhato :-)) lenne, telen egesz jo lenne hoszivattyuba...
>A vizgoz teljes kicsapodasa pedig kb 540 K homersekletkulonbsegnek
> felel meg, de a gazok normal nyomason tul nagy helyet foglalnak el,
> a tulnyomasos tartaly meg nem eppen barkacs tema :-))
Tenyleg nem az. :-))
a BenceMiki
|
+ - | X laba van megsem asztal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az asztal nem fogyaszt, miközben áll. Miért fogyaszt az ember vagy a
ló, akkor is ha áll ? Csökken vagy nő az energiafogyasztása, ha a
környezeti hőmérséklet magasabb a testhőmérsékleténél ? Miért ?
Burgonya
|
+ - | gepi lotto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Amikor 4 gépi szelvényt kérek, időnként sok egyezo számot látok.
2 teljesen azonos fogadás még nem volt ezek között, de gondolom
előfordulhat. Általában rontja-e a főnyeremény elnyerésének esélyét,
hogy a gép nem törekszik maximális változatosságra ?
Általában növeli-e a szolgáltató cég nyereségét a jelenlegi
kontrollálatlan számadási módszer?
Burgonya
|
+ - | Re:+ - Gravitacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csaba:
>Kell legyen valami ami az infokat, hatasokat terjeszti.
Akár az - amit anyagnak nevezünk. Miért is ne ?
Tiltja valamilyen szabályzat ? Ellentmond a józan észnek ?
Mi akik az anyag egy aprócska koncentrálódott halmazán születtünk és
élünk, sokáig nem gondoltuk, hogy a fény is anyag. Aztán nem túl rég
kiderült, hogy a fény az anyag egyik megnyilvánulási formája - csak
mert tömeget hoz, meg visz.
Az anyag viselkedéséről vannak bizonyos tapasztalataink, kinek
kevesebb, kinek több. Aki az anyagról meglehetősen sokat és
használhatót megtanult, azt vsz. nem érdekli már kínzóan, hogy van-e
még külön hordozója is. Szerintem amiatt, mert amit az anyag eddig
elmondott a vallatásakor, abban külön nem volt szó hordozóról.
Hiába faggatták trükkösebbnél trükkösebb módokon, udvariasan, vagy
kíméletlen brutalitással, az anyag csakis magáról vallott. ( magunk közt
szólva az inkvizíció semmi ahhoz, ami az anyaggal történt a XX.
században. Ütötték verték, hevítették, szennyezték, lámpázták,
vegyszerekkel maratták, s villannyal is vallatták rendesen. Annyi
eredménye lett, hogy elköpte - számítógépeket is lehet gyártani
belőle...)
Kérlekszépen a dolog szerintem úgy áll, hogy az anyag makacsul
leplezi közvetítőjét/hordozóját. Vagy nincs is neki, s csak ő van. Ha
nem hiszed, találd meg a módját, hogy kellene szóra bírni.
Burgonya
|
+ - | Ismet magyar a "Marson"! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ismét magyar vendége van az egyik földi marsbázisnak - Kereszturi Ákos
személyében, aki a Magyar Csillagászati Egyesület és a Mars Society magyar
tagozatának munkatársaként februárban már a Grand-kanyonnál felállított földi
marsbázis első magyar lakója volt. Ezúttal az észak-kanadai, devon-szigeti
marsbázis 9-dik legénységében dolgozik geológusként.
A sarkvidéki Flashilne kutatóállomás egy 20 km-es becsapódásos kráterben
működik, ahol feladata a kráter keletkezése után uralkodó körülmények
rekonstruálása. A munka célja, hogy megállapítsa, miként érdemes egy hasonló
krátert vizsgálni a jövőben a Marsra küldendő roverekkel. A vörös bolygón
ugyanis sok olyan becsapódásos kráter található, amelyet kialakulásuk után
átmenetileg tó töltött ki. Az ilyen tavakban képződött üledékek nemcsak a Mars
egykori éghajlatára utalnak, de akár az élet keletkezése szempontjából is
fontosak lehetnek.
További információk a Magyar Csillagászati Egyesület honlapjáról elérhető
linkeken:
http://www.mcse.hu
|
+ - | magnesvonat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Feher Tamas irta:
: A magneses ter arnyekolasa miatt a lebego vonatok do:g nehezek lesznek.
Ennek az allitasnak a cafolatat megtalalod a #2575-ben:
Transrapid: 192 ferohellyel 164t (uresen)
ICE-1: 685 hely / 795t
ICE-3: 415 hely / 435t.
(kiegesziteskent: TGV-Atlantique: 485 hely / 479t)
Egyebkent meg mindig ados vagy nehany szamadattal, ami alatamasztja, hogy
magnesvasutnal irtozatos magneses terek keletkeznek, amibe a kismamak es a
szivritmusszabalyozos emberek belehalnak.
Ha megnezed, a Transrapid teljesitmenyigenye (6,4MW @ 400km/h)
osszemerheto az ICE/TGV nevleges teljesitmenyevel. Mivel mindharom esetben
villanymotorrol van szo, igy hasonlo magneses terekkel kell szamolni.
Alapvetoen a magneses teret a motoron belul kell tartani, kulonben nem
lesz hatasfok. Erre mondhatod, hogy normal vonatnal csak a vezetofulkeben
van magneses ter, amire viszont a valasz az, hogy teljesen mindegy, hogy 1
embert (=mozdonyvezeto) teszunk ki egy a szervezetre karos ternek vagy
400-at, mivel a szabvany mindkettot tiltja. Cserebe viszont azt mondom,
hogy az osszfluxus azonos ugyan, de mivel a Transrapid teljes hosszaban
van motor, ezert itt az utasokat kisebb tererotol kell megvedeni, mint a
vonatnal a mozdonyvezetot, tehat az arnyekolas is egyszerubb.
: Egyebkent meg hany autos koti be az ovet? Talan 30%?
Nemetorszagban elol 90% (autopalyan 95%), hatul meg valami 80%, ha jol
emlekszem a szamokra.
Udv,
marky
|
+ - | Re: Magneses arnyekolas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egy makettezessel foglalkozo internetes oldalon egy 2. vilaghaborus Tigris
tank felulete mintha gyurmaval lett volna bekenve. Unokaocsem (makettezo
harckocsimanias) szerint ezzel a makettezo azt az allapotot probalt mutatni,
amikor a harckocsit antimagnetikus pasztaval tapasztottak be. Ez a paszta
megakadalyozta, hogy a magneses harckocsigranatok es aknak ratapadjanak
a pancelzatra.
Elektronikai termekekrol szolo lapokban latni nehol speci, magneses arnyekolasra
szolgalo otvozetbol keszult femlemezeket, amelyeknek a relativ permeabilitasa
tobb szazezer (cserebe viszont a telitesi indukciojuk nagyon kicsi, de altalaban
ez nem is gond). Viszont azt ketlem, hogy hatvan evvel ezelott egy hatekony
magneses szigetelot tudtak volna kifejleszteni. Lehet, hogy a paszta csupan a
vastagsaga reven mukodott...?
|
+ - | Re: CO2 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Sandor,
En nagyon orulok, hogy 'elrontod'. Az, hogy Te sem erted, az nem
valtoztat a dolgon. Te masik reszletet erted a dolognak mint en.
Viszont egyikunk sem latja at az egeszet. Aminek nyilvan tobb
oka van, egyreszt valoszinuleg keves a megalapozott tudas a temaban,
masreszt tul van politizalva mindket oldalrol. Tul sokan tesznek ugy,
mintha ertenek es le akarjak ugatni azt, aki nem arra a vegkovetkeztetesre
jut, amire ok.
> Miert meglepo? Van egy egyensulyi helyzet, hogy 5% plusztol kibillen vagy
> sem
Na itt vagyok megkavarva. Ez (amennyire ertem) nem egy klasszikus
egyensulyi helyzet, ami vagy stabil, vagy nem, hanem egy hatarertek
jellegu problema. Magyarul ami CO2 van, azt elnyeli a bioszfera.
A bioszfera addig no, amig van CO2. Pontosabban nem 'no', mert pusztul
is, de a szen megkotve marad eleg ideig. Ha nem igy lenne, akkor
lenne CO2 a legkorben (es gyakorlatilag nincs, csak nyomokban).
A nagy kerdes az idoskala. Milyen *gyorsan* tud eltunni a CO2.
Attol, hogy a kezdeti rettento sok CO2 eltunt, meg korantsem biztos,
hogy barmekkora kibocsatast *azonnal* el tud nyelni. Ekkor mondtam azt,
hogy ertem. Erre jottel Te, hogy de nem jo, mert nagyon magas a
termeszetes kibocsatas, igy az ember nagyon picit ad hozza (5%).
Nagyon nagyon furcsa lenne, ha a bioszfera kapacitasa pont eleg lenne
a termeszetes elnyelesere, de egy picivel tobbet mar nem birna.
Analogia: Szaharaban az esot felszivja a homok. Nagyon meglepo lenne,
ha a kis ontozokannaddal kimennel es *azt* mar nem birna elnyelni.
Mert bizonyos ertelemben fuggetlen rendszerek, miert lennenek
finomra hangolva...
Gyula
|
|