Az MTI online hirei kozt olvasom:
"A Karpotlasi Jegytulajdonosok Erdekvedelmi Egyesuletenek
kepviseloit..."
Biztos, hogy jol van irva az egyesulet neve?
Azt a benyomast kelti, hogy a karpotlasi a tulajdonos jelzoje es nem a 
jegye.

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

A Nyelv#21-ben Lord Epping olyan szavakat keresett, aminek 
fonevi es igei jelentese is van.
Ilyenek peldaul az alabbiak:
Hol all az all?
Az eg nem eg.
Az el nem el.
A feladat mara az, hogy harom levelet legipostaval feladat.
Mitol fel a szerzodo fel?
A fuz nem fuz, csak szomorkodik.
Az ir ficko levelet ir.
A kirakat nem tetszik a boltvezetonek, ezert ket munkatarsat 
az allasabol kirakat.
Engem egy idegen kovet kovet.
Hova lep a lep?
A parancsnok az ellensegre lovet, de az utolso lovet golyo 
is elfogyott.
A nyir mellett Jozsi fuvet nyir.
"Jobb a sir mellett falni, mint a fal mellett sirni."
(R. Quenaeau: Az elet vasarnapja, <c> Europa Konyvkiado)
A haziasszony tejet szur, ferje vallan cifra szur.
Az ablakon a tuz fenye tuz be.
A tudas tar megnyitasa uj lehetosegeket tar fel.

Ha tulajdonnev is elfogadhato, akkor:
A Tur nem tur es a Vag nem vag (csak folyik :).

Vegul ide kivankozik az a mondat, ami a Mokan jelent meg (a 
szamra es szerzore mar nem emlekszem):
Adj egy falat falat - momdta a falat falo fa lo.

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

BERKI SZILVI

> Ja, es nem eliras a Halmstad-i, mert a varos nevet [halmszta] – kent
> ejtjuk, nema "d”-vel :- ).

  De azért a melléknevet mégse írjuk nagybetűvel, ha lehet.

> "elkedvetleno:dtek”, csak hogy az elso hibat javitsam ki. Az, amit
> leirtal, nagyon Ruzsa Sandorra emlekeztetett :- ).

  Dirökt vót! :)

> Mi nem birtuk nezni a filmet, annyira rossz volt hallgatni Oszter
> Sandort,

  Ehhöz nem tudok hozzászólni, én akkor még nem tudtam mögkülönböztetni
Osztör Sándort Nyörs Rözsőtől.

RACSKÓ TAMÁS

> A fentieket erősíthette, hogy van további két, a nép körében
> használt -- és oda "felülről" érkezett -- szó, amely 'Miska'- ra
> utal: a 'miskárol' és a 'miskulancia'.

  Mi e két szónak az eredete?

> Ellenkezoleg: minden egeszseges nemzetben mukodik egy egeszseges
> nacionalizmus, azaz azonos feltetelek mellett a sajat nemzeti
> ertekeit preferalja az idegennel szemben.

  Ez nem a Nyelv listára való téma, ezért beérem annyival, hogy létezik
egészséges nacionalizmus és egészségtelen nacionalizmus, ugyanúgy,
ahogy Kovács Jánosból is többféle van.

> Akkor miert emelted ki kulon a sumerologusokat?

  Mert itt egy sumerológusról van szó.

> Ez nem igaz. A muszaki eletben is annal zsenialisabb egy megoldas,
> minel primitivebb. Vagy a programozasban egy algoritmus vagy
> adatszerkezet.

  Ez már nyelvi téma: szemantika. A műszaki nyelv érzésem szerint
igencsak eltér a köznyelvtől, számos kifejezést alkalmaz eltérő
szemantikai értékkel. Vannak a köznyelv szempontjából meglepő
megoldásai, például éppen a primitív lehet főnév is, míg a köznyelvben
csak melléknévként ismeretes.

> A primitiv ember egyszeru. Egesz tarsadalmakat nevezunk primitivnek,

  Beszélj egyes számban, kérlek. Én nem nevezek társadalmakat
primitívnek.

> Beszeljunk. Kozben tegyuk fel a kerdest magunknak, hogy a sajatunkat
> ismerjuk-e elegge, nem elobbre valo-e az?

  Egy nyelvet soha nem lehet a maga teljességében megismerni. Vedd akár
a lexikális szókincset: egy mai élő nyelvnek több százezres szókincse
van. Mennyit ismer ebből a nyelvileg művelt ember? Húszezer már nagyon
nagy szám. Egész életünket azzal tölthetnénk, hogy anyanyelvünket
próbáljuk megismerni -- de utána nincs másik életünk, ha más
nyelvekkel is akarunk foglalkozni, azt ebben a mostaniban kell
tennünk.

KONCZ SÁNDOR

  Idegen Nyelvi Lektorátus azt jelentené, hogy egy nyelvi lektorátusról
van szó, amit nem ismerünk. Idegen-nyelvi Lektorátus és Idegennyelvi
Lektorátus egyformán azt jelenti, amit kifejezni szeretnél: idegen
nyelvekkel foglalkozó lektorátus. Mivel kéttagú összetételt nem
kötőjelezünk, a helyes alak Idegennyelvi Lektorátus.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A bolcs ferfi nem jatszik bakugrast az orrszarvuval.

TAJTHY TAMÁS

> Igy az i-re vegzodo nevek valahogy igy neztek ki: Tajtij. Leirva az
> ij ugy nez ki, mint egy ketpontos y. Ritkan meg ez az alak is
> megtalalhato, de idovel a ket pont lekopott es maradt az y.

  Ez érdekes történet!

HUNTER

> Tehat Attilanak semmi koze az egeszhez, aki bunkozott, az legyen
> szives, vonja vissza. Koszonom.

  Én értettem félre, én értettem félre! :) Béke van, nagy jó urak.

LORD EPPING

> Ha a play-back-et ple'bekk-nek irjuk, attol meg nem lesz magyar.

  Szerencsére nem írjuk, de ez minden nyelvben probléma. A szavak
jönnek, szót akárki kitalálhat akárhol. A playbackre lehetne mondani,
hogy "a művészek háttérzenére énekeltek", de ezzel egy szót oldottál
meg, és nem is biztos, hogy jól. Az ugyanis, hogy egy szómagyarosítás
jó-e vagy sem, nem attól függ, hogy mennyire találó, hanem hogy
elterjed-e. Ha elterjed, jó. Ha nem terjed el, nem jó. De hát nincs
mese, mindegyikre egyenként kell(ene) magyarosítást kitalálni. Az
pedig nem csoda, hogy újabban ezek a szavak angol, nem pedig latin
nyelvterületről jönnek.

> (Meg szerencse, hogy nem igy irta: oltott meszkereskedo!).

  Pedig az is teljesen értelmes: ettől kezdve a mészkereskedőnek nem
kell tartania a fertőző betegségektől...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
BAKTAT = Him kecske hatso resze.

HOLLÓSI JÓZSI

> Ékezetek a HIX-en!
> ------------------

  :))))))))))))))))

AWENDER

> Micsoda egy hulyeseg nem? Milyen szabaly az, hogy altalaban?

  Nyelvi. A nyelv bonyolult képződmény, igen gyakran hasonlítják az
élőlényekhez, amik ötletszerűen, logikátlanul fejlődnek. A nyelv tele
van képlékeny és letisztázatlan dolgokkal, amik még egy adott
időpontban és nyelvföldrajzi környezeten belül is változékonyak és
esetlegesek. Valahol azt olvastam dialektológiával kapcsolatban, hogy
minden ember a saját nyelvjárását beszéli. Ez a helyesírásra is
rányomja bélyegét, annak ellenére, hogy annak szabályai vannak. S
mivel a szabályok lassan változnak, a nyelv pedig gyorsan és
megjósolhatatlan módon, ritka az olyan nyelvi jelenség, amiről
egyértelmű és megfellebbezhetetlen szabályt lehet alkotni. Ilyen
szabályokat a nyelv alapvető elemeiről lehet lefektetni, az ábécéről,
az elemi szótövek helyesírásáról stb. Egybeírás-különírási kérdéseket
nem mindig lehet egyértelműen és egyetlen szabállyal rendezni,
legalábbis a magyar esetében nem.
  (Ez persze nem jelent fölmentést az egyértelmű szabályok betartása
alól... :)))

> Szerintem nagyon sok ilyen pongyolasag van meg benne. Tenyleg,
> velemeny a kezikonyvrol?

  Az enyém jó. Mondjuk hármas-négyes osztályzat között. Az a gond, hogy
ami nincs szabályozva ebben a műben, az gyakorlatilag sehol sincs,
márpedig rengeteg dologról egyáltalán nem szól. Hogy kapásból
kiragadjak valamit, az idézőjelről megmondja, hogy "az idézet kezdetén
alul, az idézet végén pedig fölül tesszük ki" (256.), ám az idézőjel
alakjáról csak a példák nyújtanak felvilágosítást. Ez pedig sokszor
kérdés manapság, amikor az emberek rengeteg szöveget látnak idegen
nyelveken, másféle alakú idézőjellel. Avagy nem beszél a háromszoros
idézőjelről, a belsőt megemlíti és bemutatja (alakja ennek is csak a
példán látható), a belső-belső idézőjel kérdése már felbukkant
kiadványban és nem tudtunk vele mit kezdeni, mert nincs rá szabály.
  Súlyosabb gond, hogy elavult szabályokat is tartalmaz. Már 1985-ben se
volt időszerű, amit a 199. pont mond: "Ha a címeket szövegbe
illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más
módon kiemelni. [...] Elterjedt szokás azonban az egyedi címek
idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is". Ez az
elterjedt szokás ma már egyértelműen hibának számít, amit mindig
javítunk.

FERENC

> A nagy ország szerint: removable es writable.

  Melyik ország, Kanada vagy az USA? Én brit angolsággal is így láttam.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A zsenialitas nem mas, mint a jozan paraszti esz unnepi ruhaban.

Tegnap valamiért elfelejtettem beküldeni a hátramaradt leveleket, ma
viszont már úgy írhatok, hogy van pár sorom (ha jól számoltam).

>> Nem tudom helyteleníteni, de nem is rossz. :)"
> DE NEM IS JÓ- akartad volna írni ugye?

  Nem, Tímea. Éppen arról volt szó, hogy kezdhetünk-e de-vel olyan
tagmondatot, ami nem cáfolja, hanem megerősíti az előző tagmondat
tartalmát. Kezdhetünk, ez a véleményem.

> Az "és" elé pedig szerintem nem teszünk vesszôt.

  De teszünk, bizonyos esetekben. A mondattanhoz én édeskeveset értek,
és nem szeretnék olyan szabályokról írni, amiket nem ismerek, ezért
nem mondhatom, hogy ilyen és ilyen körülmények között tesszük ki a
vesszőt -- nyelvészeink majd megteszik. Jómagam csak azt tudom, hogy
nekem is ezt mondták, én is elhittem, aztán ráébresztettek, hogy nem
így van.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Vitez Rohonczy -- valaszolt kifogastalan angolsaggal a pincer.

Kedves awender!

hx.nyelv #23, :
> Ez mit jelent? "Quidquid agis, prudenter agas, et respice finem" 
Bármit cselekszel is, azt előrelátóan cselekedd, miután átgondoltad a következm
ényeket.

Kedves Csaba!

hix.nyelv #23, :
> Birtokos szerkezet utan ugy erzem folosleges a targyrag t-jet kitenni

Kis terminológiai pontosítás: nem birtokos szerkezet, hanem birtokos 
személyragok (jelek) után. De ha belegondolsz, a dilemma csak egy 
egyes szám 1. (E/1) és az egyes szám 2. (E/2) személyben létezik. 
Kétféleképp mondhatjuk: 'Lemosatom az autóm(at), autód(at)'; de a 
többi alakot már csak tárgyraggal: 'Lemosatom az autóját, autónkat, 
autóitokat, autójukat'. 
Az én nyelvérzékem (és véleményem) szerint E/1-ben mind a tárgyragos, 
mind a ragnélküli alak azonos stílusértékű, szabadon felcserélhető. Az 
E/2-ben a rövidebb, rag nélküli változaton én már egyhén 
rusztikus/irodalmias mellékízt érzek, de nyugodtan használható. 
A rövidebb alakok az eredetiek, az ómagyarban, mint minden "rendes" 
finnugor nyelvben, csak a határozott tárgyat jelölték raggal, így a 
'-t' értelme az volt, mintha ma kitennénk a határozott névelőt. 
Ugyanakkor a birtokos személyragozás is határozottá tette a szót, így 
a '-t' rag "felesleges" volt. 
Idővel azonban a tárgy határozottságának jelölését az ide eltérő, 
határozott ("tárgyas") ragozása kezdte jelezni, így a '-t' rag 
határozottságot jelző szerepét vesztette, és mindenféle tárgy után 
megjelent: a legkésőbb a birtokos személyragok és a személyes névmások 
(vö. engem[et], téged[et]) után. Idővel lehet, hogy ezekben az 
alakokban is kötelező lesz a használata, de még nem tartunk ott. 
(N.B. Más nyoma is van a jelöletlen tárgynak a magyar nyelvben: így a 
köznyelvben jelöletlen tárgyas összetételek, pl. 'fűt nyír' > 
'fűnyíró', 'autót szerel' > 'autószerelő'. Ugyanakkor nyelvjárásokban 
még élnek az ilyen mondatok is: 'Széna kaszálni mentem.')

Kedves Listatagok!

Laci levele nekem igy etrkezik. A tobbi ekezetes level, majdnem mind
rendben, olvashatoan jon at az en szerveremen.

Kellemes hetveget Mindenkinek:

Végh Izabella

> HÂt itt Sopron kĂrnyĘkĘn is hallottam mÂr pÂrszor. BÂr szerintem nem
> igazÂn lehet manapsag egy-egy szŐt valamely tÂjegysÂghez kĂtni, mert a
> mĘdiÂk hatasÂra sok szŐ elterjedt ott is, ahol nem is "Čshonos" vagy
> Ęppen kicsit mÂskĘpp ejtik.
> Best regards,
>  Laci                          mailto:

>"Quidquid agis prudenter agas et respice finem"

Bármit teszel, bölcsen tedd, és tekints az eredményre.

Ferenc