keresztapám ezt a "nehéz" szinonimájaként használta. Õ Ukrajna egyik
eldugott (már nem is létezõ) falujából származik
így elég sok érdekes szót tudott. pld. ami akkoriban nagyon tetszett
nekem, soha nem azt mondta, hogy "azt", hanem azt, hogy "aztata"
|
Üdv!
Bizony, teher. A Rábaközben pl. ma is használják (pl.: teherrel =terével,
teher = tere)
Számomra tökéletesen érthetõ úgy is, hogy nézni is teher (ld. jóból is
megárt a sok! Annyira, hogy az már tereh! :)
Üdv!
Takács Géza
Nemesvitai Botanikus Kert és Kísérleti Erdo
www.silvavitae.hu
Természetvédelem-levelezolista:
Segítség-levelezolista:
ingyen sms: http://thesmszone.com/?ref=tgeza
olcsó Internet-telefon: http://www.cashbackvoices.com/hu/index.php?id=59
--
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Free Edition.
Version: 7.1.375 / Virus Database: 268.2.1/279 - Release Date: 2006. 03. 10.
|
Láng Attila Dávid írta:
>Arany nem azt írta, hogy vadat-halat, s mi jó
>falat, szem-szájnak ingereh, hogy nézni is
> _súly,_ hanem nézni is gyönyörûség
Arany János azt írta, hogy nézni is teher, mivel
olyan nagy tömegben voltak ott a finom falatok.
Nagy tömeg --> nagy súly.
A 'tereh' szónak semmi köze a 'gyönyörûség'
fogalmához.
További, Arany János költészetébõl vett példák:
"Sokat nyomott rajta páncéla, fegyvere,
De csontos teste volt a legsúlyosb tereh."
(Toldi estéje, Második ének, 6.vers)
>Emléked átkos, nyomasztó tereh:
>A vérnek és könyûnek tengere
>Mind, mind ahhoz tapad.
(Évnapra, 2.versszak)
Csokonainál:
>Hogy könnyû tereh az, melyet bár végtére
> Múló élteteknek a természet mére
(Az öreg ember, 3.sor)
Tereh = teher: 'tartani, emelni, hordozni való súly'.
A német Tracht ('teher, népviselet') bajor-osztrák 'trächt'
alakjának átvétele; ezek a 'tragen' ('hordoz') ige
származékai. A magyar szóban a szóeleji mássalhangzó-
torlódást ejtéskönnyítõ hang oldotta, majd a szóvégi 't'
elmaradt, mivel tárgyragnak érzõdött: trächt --> tereht -->
tereh. Ebbõl mint hangvesztõ tõbõl jönnek egyes toldalékos
alakok: terhek, terhet, terhes, terhel. (Ld. Tótfalusi István:
Magyar szótörténeti szótár.)
Feleségem szerint Erdélyben még napjainkban is
használt, közismert a teher, rakomány jelentésû 'terü' szó.
A svéd nyelv a középkori alnémet 'dragen' ('hordoz') igébõl
képzett 'dracht' ('viselet') szóból kapta a 'dräkt' ('viselet,
népviselet') szót.
Érdekességek:
A tragacs, a tróger és a trágár is a trächtbõl származik.
A svéd 'dräktig' melléknév vemhest, tehát viselõst, terhest
jelent. (De csak állatra alkalmazható!)
Balázs írta Stockholmból
|