1. |
Intelligencia (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
2. |
Univerzum (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
3. |
IC-k hutese (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Mach elv (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
6. |
legkisebb elo (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
7. |
Mach (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
8. |
Entropia (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Intelligencia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Annyi szo esik mostanaban az eletrol... Tudna valaki definialni, hogy
mi is az intelligencia? Amugy "TIT-alapon", tehat Oveges Jozsef modra es
kozerthetoen. Mar sejtem az elso valaszt, miszerint aki ilyen kerdest
tesz fel, annak biztosan nem sok ilyenje van... :-)
Onnan jutott eszembe ez a kerdes, hogy epp ma volt vitam egy
munkatarsammal, aki osszekeverte az intelligenciat a
muveltseggel... ("Te meg azt sem tudod, ki volt a pa'pa 1674-ben?!")
Az en definiciom szerint az intelligencia az adott problema _helyes_
felismeresenek a kepessege. Persze ez igy tul tomor es nyilvan
nem is teljes, de en kb. igy latom. Szerintetek nagyon messze jarok az
igazsagtol?
Kiegeszito kerdes: hogyan lehet kiszamitani az IQ-t egy teszt alapjan?
Varom a velemenyeket, szvsz ez egy eleg erdekes kerdes.
PS: Mivel viszonylag uj fiu vagyok a listan, nem tudhatom, hogy
vetodott-e mar fel hasonlo kerdes, ha igen, akkor bocs, de akkor is
kivancsi lennek a velemenyetekre.
Udv!
--
Tibcsi(R) -
|
+ - | Univerzum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Horvath Pista;
>Amit ebben a pontban irtal, azzal nem mindenben ertek egyet.
>De ami a mi temankba vag, az OK. Szerintem se errol van szo.
a topologiai kerdesben elhangzott matematikai pongyolasagokert elnezest,
nem ertek annyira a topologiahoz, annyit tudok, hogy amit en irtam, az
pongyola. de ugyseme z volt a kerdes.
>Lehet, hogy rossz tanulo voltam, de leveleid megertesehez, neha
>nekem is lexikonokra van szuksegem. Csak ugy belegondoltam,
>hogy esetleg vannak a listan nalam kepzetlenebb olvasok is.
>(bocsanat, ha tevedek). Na mindegy, nem folytatom, mert
>errol esszet lehetne irni. A lenyeg, hogy ha lehet kerni, akkor
>magyarul irjatok, es ha megis szuksegesek a szakszavak, akkor
>a kevesbe ismerteket magyarazzatok el.
neha azert hasznaltamidegen szavakat, hogy jelezzem, viszonylag egzakt
gondolatokrol van szo, nem mezei okoskodasrol. pl ha cafolhatosag
helyett falszifikaciot irok, az azt jelzi, hog yismerem az idevonatkozo
irodalmat, ne vegyek ugy, mintha csupan SZVSZ irnek. de a javaslatod
helyenvalo.
>Amit a nyelorol irsz az nekem nem pontosan vilagos.
>Azt irtad, hogy ilyenek ne legyenek a beszelgetesunk alatt?
>Tehat zarjuk ki a letuket? ha igen,
>akkor mi legyen a feregjaratokkal es a feher lyukakkal?
ugy velem, hogy ezek es mas hasonlo objektumok nem olyan ertelemben
nyelok, mint ahogy enirtam. ertelmezheto az energiajuk, ervenyes rajuk
az energiamegmaradas, vagy tevednek? kerlek valaszolj tudasod szerint
arra a meglehetosen pongyolan megfogalmazott kerdesekre, hogy honnan jon
a feher lyukbol az anyag? vannak-e feher lyukak? stb.
>Ha jol ertem pusztulalod (definialod, es felteszed a letet)
UNIVERZUM1-et.
>Tehat a letezese egyatalan nem bizonyitott. Igy van?
nem egeszen. felteve, hogy a kolcsonhatasok ketszereplosek, a definicio
valosaga bizonyitott.
>1. Folyamatosan ter teremtodik.
ez csak topologiai kerdes, vagy a mi szempontunkbolis erdekes?
>Hoyle es Narlikar szerint meg protonok is teremtodnek.
mibol? semmibol? energiamegmaradas?
>2. A Vilagegyetem, ha ugy definialjuk, hogy az amit mi latunk
>(vagy elvileg lathatunk), hely fuggo, es folyamatosan valtozik.
ez volt az en UNIVERZUM3-am, amelyrol elismertem, hogy zart, de
hozzatettem, hogy amint valaki ramutat, hogy hol nyilt, azon a helyen
maris bezarodott. tehat ez egy olyan nyilt halmaz, aminek szuksegszeruen
letezik a zart befoglaloja, amennyiben letezik UNIVERZUM1, azaz
amennyiben minden kolcsonhatas ketszereplos.
math
|
+ - | IC-k hutese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
IC-k feluletenek hutesekor olykor szilikonzsirt kennek a
tokozasra es arra fektetik a huto-lemezt, vagy bordazott
huto-tonkot. Talalkoztam mar feher zsirral, es attetszovel is.
Van-e specialitasa a fehernek a kozonseges attetszo szilikonzsirhoz
kepest ?
Ha a feluletek szemrevetelezessel tokeletesen siknak latszanak,
stabilan osszeszorithatok, es nincs atlathato legres koztuk, azaz
bevilagitva a feny nem jut a legresen, akkor vajon indokolt-e zsir
hasznalata ?
Egyszer a feher zsirt nem akartam letorolni egy processzorrol, mert
nem tudtam volna potolni, viszont kesobb megtettem, es akkor derult ki,
hogy a tipus alcazasara kivalo volt, es minthogy orajellel
tulhajszoltan uzemelt, idonkent eldobta magat, de amint kihult,
mindig ujraeledt. Igen szeszelyesen valtozo idonkent bootolgatott
magatol a gep. Volt ugy, hogy orakig mukodott, maskor pedig percenkent
elszallt.
Van valakinek a zsirozassal kapcsolatban elvi ismerete, vagy gyakorlati
tapasztalata ?
Udv: zoli
|
+ - | Re: Mach elv (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tamas !
>A ciki pedig az, hogy ezt a kiserletet sajnos nem tudjuk
>elvegezni, mert az Univerzumot nem tudjuk kisoporni. Ebbol
>kovetkezik, hogy nem tudunk felelni az ilyen kerdesekre, mert
>meres hijan nincs ismeretelmeleti alap arra, hogy dontsunk. Igy
>tulajdonkeppen ez nem is paradoxon (mert nem latszatellentmondas
>jelenik meg benne), hanem egy elvileg eldonthetetlen kerdes.
Koszonom, hogy ezzel megszabaditottal a problematol, melyet vegul
fel is adtam. Lam, vegre egy kis sikerelmeny, hogy milyen bolcsen
tettem ! :)
Udv: zoli
|
+ - | Re: (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gogy !
>Hangzottak mar el peldak onszabalyzo, mindenki altal elettelennek
>tekintett folyamatokra is.
Igen, es nyilvanvaloan a Foldi atmoszfera is onszabalyzo
rendszer, melynel kulon figyelemremelto, hogy a klima jellegzetessegeit
az elovilag jelenlete is determinalja. A talaj, a viz, a legkor es a
kifulladasig gazcseret vegzok egyutt komplex osszefonodo rendszert
alkotnak. A lancnak szemei vagyunk, es azt sem tudni, mely
lancszemek hagyhatok el, hogy a komplexum garantaltan fennmaradjon.
>Egyszerubb es altalanosabb ugy fogalmazni, hogy a rendszer szelektiven
>elhatarolja magat a kornyezetetol, es megprobal optimalis felteteleket
>teremteni az anyagcsereje, szaporodasa szamara. (Uristenem add, hogy ne
>csapjanak egybol le erre a szovegreszre azzal, hogy ez celszeruseg, mert
>ezt aztan vagy 300 evig el nem tudom elmagyarazni.)
Ennel rosszabb is johet: Egy korszeru elmelet szerint a Fold folyekony
szilikat anyagabol robbant ki a Hold. Ez mar csaknem onszaporitas ! :)
>Nincs ertelme szigoru hatarokat vonni az "elo" es "elettelen" dolgok
>koze, legfeljebb a hetkoznapi kommunikacioban.
Regi almom, hogy az ido engem igazol majd, es fellelheto
lesz az elo sejtekben az optimalizalast vegzo folyamatiranyito
szamitogep, ha nem is digitalis, hat analog, vagy eleddig nem definialt
elv alapjan mukodo formaban.
Lehet, hogy akkor az elo/elettelen problema megozelitesenel
azon lesz vita, mit is tekintsunk szamitogepnek.
Ha belegondolok - talan helytelenul - egy me'ly tocsaba ejtett
tetszolegesen bonyolult alaku kavics mozgasanak minden apro
reszletet es a keltett hullamokat, ill. aramlasokat a termeszet
szamunkra szinte utolerhetetlen sebesseggel es precizitassal
*azonnal kiszamitja*. Ennek utanzasahoz elkepeszto
gepi kapacitasra lenne szukseg, ha versenyt rendeznenk, ki
oldja meg hamarabb a diff.egyenleteket es ki szolgaltat gyorsabban
helyes eredmenyt.
A termeszet ezen hihetetlen szamolasi kapacitasat kozvetlenul alig tudjuk
kihasznalni, sot annyira nehezkes, hogy pillanatnyilag egeszen
mas elvu gepeket hasznalunk inkabb, hogy a szamitasi procedurak
ismertek, altalunk tervezettek es ezaltal szamunkra kovethetok legyenek.
( Most kivetelkent hirtelen mas nem ugrik be, mint terfogat-
szamologepkent a *szilard testek terfogatmeghatarozasa
folyadekkiszoritas elven, merohengerrel* cimu statikus iskolai
meres. Viszonylag gyors, csak a skala leolvasasi pontossaggal
szokott gond lenni.)
Visszaterve a sejtekben esetleg fellelheto computerekhez,
nehez ugy lesz a felfedezesuk. Ha egyszeru esetben *kitapinthato*
mechanizmusok mukodnek, pl. nanometer atmeroju kapillarisokkal es
fuvokakkal mukodo fluid-logikas egysegek, akkor is razos lesz
visszafejteni, hogy az ott maga egy szamitogep, vagy csak demultiplexer
jellegu (vasuti valtokhoz hasonlo terelo) adagolo, mely az
anyagellatas egyik vegrehajtoegysege, melyre raadasul
csak akkor ismerhetunk ra, ha *megfesulve*, gubancos allapotabol
kiteritve nezhetjuk.
No jo, ebbol eleg, ez kisse sci-fisre sikeredett.
Udv: zoli
|
+ - | legkisebb elo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Elnezest, hogy ilyen butasagokat fecsegek, de igazan nem ertek hozza,
csak gondolkodom...
Mi a legkisebb elo dolog? A sejt? Vagy annak valamely resze a sejt tobbi
resze nelkul is el?
Ha a sejt, akkor az csupa elettelen alkotoelembol epul fel.
van benne n1*A, n2*B, n3*C ... stb epitokocka (molekula?)
amikor osztodik, akkor letrejon egy masik sejt, tehat osztodas elott
2*n1*A, 2*n2*B, 2*n3*C.. lenne, idealis esetben es ebbol jonne
leter 2 egyforma sejt. De tudotommal nemket egyforma sejt jon letre.
Tehat valahol, mondjuk A-ban elteres van:
((2*n1)-1)*A, 2*n2*B, 2*n3*C.. volt osztodas elott es igy a szuloben
csak (n1-1)*A maradt. Ha A-t nem tudja a sejt a kornyezetebol felepiteni,
akkor meg rosszabb a helyzet, mert minden osztodaskor csokken A mennyisege,
de ekkor kihalna a faj, mert az ujban is csak n1/2*A lenne, tehat fel kell
tudja epiteni A-t is a kornyezetbol. (ez igaz a tobbire is...)
Akkor miert is hal meg a sejt?
Vagy tudunk olyan idealis korulmenyeket teremteni szamara, hogy sose ne
haljon meg?
Hisz a sejt halala azt jelenti, hogy leall az anyagcsere, amihez viszont
valamelyik epitoelemnek el kell fogynia.
Ez azert igy egy kicsit eros dolog en ertem, de elgondolkoztat, hogy mi
lehet az a picike dolog, ami nem feltetlen kell a szaporodashoz es elfogy
vagy egyszerubb az eset?
van n1*A az uj sejtben, ami elott szaporodan csak (n1+x)*A van (x<<n1)
es az uj sejtben lesz n1*A itt csak x*A marad? magyaran belehal a
szaporodasba?
Lehet, hogy kicsit kusza, amit probalok megvilagositani magamban a Ti
segitsegetekkel, de valahol regota izgat a dolog, hogy mitol 'elo' valami?
Mi a definicioja? Irta valaki az 'iranyitott ioncseret'. (ha jol emlexem)
Azert korul kellene nezni, hogy bizonyos elektromos dolgok nem csinalnak-e
igy, (pontosabban hasonloan, hisz az 'iranyitott' nincs definialva) mert
akkor kiderulhet, hogy a tranzistor is elo ezzel a definicioval... :-))
Hasonloan elmelkedtunk barataimmal az 'inteligens'-rol is, hogy mi is az,
de ebbe most ne menjunk bele...
Szoval legyetek szivesek felhomalyositani buta informatukis agyamat nemi
mikrobiologiai fennyel. :)
Elore is koszi!
Potyos
|
+ - | Mach (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tommyca irta:
> tulajdonkeppen -w/2 ill. +w/2
> forgast kap a ket csepp, es akkor a szimmetria miatt mindketto
> lapult. Mert a cseppek csak ugy abszolut ter nelkul nem tudjak,
> nem erzik, hogy forognak-e. (Pl.: forog-e maga az Univerzum?)
Latom egyre jobb megoldasok jonnek most mar.
Igen ez lehet egy valasz.
De az is jo valasz, hogy egyik se lapul be.
(vagy legalabbis nem annyira es nem ugy ahogy mi varnank)
Ugyanis, ha a belapulas oka maga a Vilagegyetem,
akkor ha ez nincs ott, nincs is ok a belapulashoz.
Tehat, ha csak egy gomb van az nem lapul be.
Akar forog akar nem.
A ket gomb azert kell, hogy ne lehessen azt mondani
all a gomb. Mert ugye az egyik allhat, de a masik mar nem.
Torjetek csak a fejeteket, mert mint mondtam a problema
komoly es nem igazan megoldott. Remelem nehany nyaralo
is visszaerkezett kozben. Varjuk az o hozzaszolasukat is.
Horvath Pista
|
+ - | Entropia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello Sipi!
irod : >>>a Nap alacsony entropiaja honnan eredhet? Esetleg a feltetelezett
korabbi
szupernovarobbanasbol? Ha igen annak az alacsony entropiaja ...?
Lehetseges, hogy mar az osrobbanaskor (ekkor meg nagyon kicsi lehetett a
rendszer enropiaja) 'ki lett osztva' a terido adott pontjaira az alacsonyabb
entropia (persze valami szerkezeti valtozassal) es mi ezt 'orokoljuk'?<<<
Nyilvan a gravitacio tud entropiacsokkenest produkalni lokalisan, es majd a
nagyzuttyban globalisan is az elmelet szerint. Mertek ingadozast a
hattersugarzasban, ugyhogy lehet, hogy az volt a csiraja a kesobbi
anyagcsoportosulasoknak.
Most nem tudok utananezni, de a masodik fotetel nem gravitacio nelkuli
rendszerre vonatkozik?
>>>Valahol olvastam, hogy a ternek es az idonek anyag nelkul nincs ertelme. Ez
mit takarhat? Peldaul az Osrobbanaskor, amikar annak a vminek meg nagyon
kicsi volt a terfogata, egy kicsit tavolabb letrejohettek elektron-pozitron
parok? Vagy az egesz is igy spontan johetett letre? Vegulis vegtelen idot
tekintve van nemi valoszinuseg mindenre<<<
Ha anyag nelkul nincs ertelme az idonek, akkor nem lehetett elotte (vegtelen)
ido.
(hallottam olyat is, hogy kvantum fluktuaciobol hirtelen kipattant egy
univerzum, de gondolom a legelfogadottabb Hawkingnak az a kepzetes idoben
legombolyodo modellje.)
Nekem az se teljesen vilagos, hogy ha vegulis a terido tagulasa okozza az
entropia torvenyszeru novekedeset, akkor a nagyzuttyot megelozo osszehuzodas
alatt miert nem fordul ez meg?
Ha megfordulna, akkor lehet, hogy most is eppen a nagyzuttyban vagyunk, csak
visszafele erzekeljuk az idot .
Jo lenne ha egy, a temaban kelloen kis entropiaval biro fizikus helyretenne
minket :)
A rendszergazda nem felel... :)
udv, Sanyi
|
|