Kedves Lista!

On 26 May 2002 at 4:04, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> : En ugy erzem, hogy ez az elofordul kategoriaba tartozik es nem a :
> teljesen altalanos eset.
> 
> De, ez elegge altalanos eset, ha az antenna eleg kozel van a talajhoz.
> A funyiron mondjuk max. 1 m magasan lehet elhelyezni az antennat. Ha
> mondjuk 10 meterre van az ado a vevotol es a talajrol visszaverodo
> hullam felutrol verodik vissza, akkor arctan(1/5)=11 fok van az
> egyenes terjedes es a lefele iranyulo hullam kozott. 11 fok alatt meg
> nem sokat valtozik az antenna karakterisztikaja.

A radióhullámok ennyire visszeverődnek a földről? Nem szóródik 
ilyenkor? 
 
> : Ha igy van, akkor azt gyorsan eszereveszem,
> : hogy az a pozicio, amit most kaptam nagyban kulonbozik ez elozotol,
> : holott a leptetomotor szerint csak 5 cm-t tettem meg.
> 
> Ez egy jo elkepzeles.

Na végre valami... :-)
 
> : > Ehhez egy nagyon eros iranykarakterisztikaju antennat hasznalnak.
> : Nehez ilyet tervezni? Milyen parameterek kellenek hozza?
> 
> A kerdest atpasszolom radioamatoroknek, en csak az elektronikat
> fejlesztem. Esetleg egy radioamator/antennakonyvbol merithetsz
> otleteket.

Akkor beugrok egy könyvtárba. Egy egyszerű adó-vevőt nagyon bonyolult 
csinálni? Kb. mennyibe kerül egy ilyennek az összehozása? Milyen 
adatok kellenek ennek a megsaccolásához???

Nem tudna valaki egy könyvet ajánlani valaki, ami evvel a témával 
foglalkozik?
 
> : Mivel a hazban nem akarok fuvet nyirni, ezert az adokat ugy
> helyeznem : el, hogy elfele nezzenek a haztol.
> 
> Ez vilagos, de lehetett volna olyan elrendezes, hogy a 30x30 m2
> kozepen all a 10x10 m2 -es alapteruletu haz.

Akkor is meg lehetne csinalni, hogy egy terreszre korlatozom az adot, 
nem???
 
> : Aha. Gondolom nem nagyon van olyan sav, ami csak kicsit lenne zajos.
> : Illetve olyan nagy teljesitmennyel kellene adnom, ami elnyomna a :
> zavarast.
> 
> Gyakorlatilag nincsen kis mellekzaju sav. A foldi tv-adok 470-862
> MHz-en adnak (ha adnak), ez eleg kozel van mind a 433, mind a 868
> MHz-es savhoz. 890-925 MHz-en a mobiltelefonok sugaroznak, 935-960
> MHz-en a mobiltelefonok adotornyai. Az elnyomasi problema csak azzal
> van, hogy 433 ill. 868 MHz-en meg ki sugaroz. Ilyen szempontbol a 433
> MHz-es sav elegge tele van, mert ez a regebbi (pl. drotnelkuli
> fejhallgatok), ezert is ajanlottam a 868 MHz-et. Viszont mindenkeppen
> fonnall, hogy a veteli jelszint ingadozik, tehat valahogy atlagolni
> kell.

Es a kHz-es tartomany. Az nem hasznalhato??? Nincs nagy savszelesseg 
igeny...

> : En inkabb a "Tavasz 17 pillanatara" gondolok
> 
> Ezt sosem lattam, tul fiatal vagyok hozza. ;-)

Azert haborus filemet csak lattal? :-)))
 
> : Hogyan erzekelem az ado iranyat? Oda is kell egy (vagy ket) eros :
> iranykarakterisztikaju antenna, nem? Ha ket antennat hasznalnek, akkor
> a : gyengebb iranyaba kell fordulni, ha csak egyett, akkor a kocsinak
> : folyton forgolodnia kell, hogy erzekelje, ha gyengul a jel. Jol :
> gondolom?
> 
> Ket iranykarakterisztikaju antenna nem jo, mert a vevovel beallhatsz
> az ado moge, ahol nem veszel jelet (vagy mindkettot forgatod).

Az ado kivul esne a teruleten. Ez nem lenne lehetseges...

> A vizcsapra szerelt adonak en izotrop karakterisztikaju antennat tennek
> (botantenna). A funyirora egy forgathato antenna kell, eros
> iranykarakterisztikaval (lasd radarantenna a forgathato tukrevel), igy
> eleg az antennat forgatni, nem kell egybol a funyirot. 

En is erre gondoltam, de akkor evvel az elvel a pozicio meghatarozasa 
is megoldhato lenne. Ket ado lenne, amelyik felvaltva adna. A 
forgathato antennaval pedig be tudna merni az adokat. Igy a ket irany 
metszespontjabol kiderulne a pozicio. Nem jo 5let?

EIK && udv From:, a radio nagyon amator

Kedves Csaba!

On 26 May 2002 at 4:04, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> En valami ilyesmire gondoltam:
> 
> @		..@
>  .            ..
>   . L1      ..L2
>    .	   ..
>     . 	..
>      ..
>      []

Ezt egy kicsit nem ertem...

> 
> @; fix ultrahang ado, radio vevovel
> []; funyiro ultrahang vevovel, radio adoval.
>  .; elso meres
>  ..;masodik meres
> 
> Ha a ket ultrahang ado pl 500ms kesletetessel ad egymashoz kepest akkor
> csak egy vezerlojel kell. Ha ket ultarahang ado a kert vegen van
> elhelyezve, akkor haromszogelesnel ki van zarva a rossz tukorpozicio. 

Ezt ertem.

> Radioado es vevo keszen kaphato 433Mhz frekvenciara 10..50m
> hatotavval,

Ez nagyon erdekelne. Tudnal valami URL-t adni, ahol leszedhetem a 
doksijat? Mennyibe kerul egy ilyen???

> az ultrahang adot epietni kell, de a neten sok kiprobalt kapcsolas van. 

Tudnal URL-t adni? 

> En a funyiroba raknek egy pic vagy atmel mikrovezerlot,
> amiben van cpp

Mi az a CPP modul? Ez valami ora IC?

> modul, ezzel nagyon pontosan, 16bit felbontassal lehet ido merni. 

Masodpercet 16 bites felosztassal? 1/65536 sec ~ 0.000015 sec = 15 
usec?

> Mindket vezerlore van c fordito, a haromszogelest, stb meg
> tudja oldani helyben. Sot ha nagyobbat hasznasz p atmega128 akkor akar
> minden bokor pontos koordinatajat is be tudod taplalni.

Jol hangzik! Melyiket ajanlod egy kezdonek? PIC, vagy ATMEL?

> Az altalad leirt megoldasnal valahogy tudatni kellene a funyiroval,
> hogy hol is van eppen, tehat a radio hasznalatat nem tudnad ekerulni. 

Ultrahanggal is lehetne kommunikalni, nem?

EIK && udv From:, a hangoskodo

Kedves Csaba!

On 31 May 2002 at 15:34, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Olyan 1500ft korul van egy ultrahangra kihegyezett vevo, ado paros.

Hol tudok ilyet venni Bp-en?
 
> /*
> Masreszt milyen tartomanyban "jatszhatok", ha nem akarom a kornyek
> osszes kutyajat magamra haragitani? Meg persze a denevereket sem, bar
> szerintem azok nincsenek felenk, mert a permetezes kinyirta oket.
> :-((( */
> 
> A fenti adonak es vevonek 40kHz-en van az onrezgesi frekvenciaja, itt
> a legerzekenyebb.

Ez nem zavarja a kutyakat?

EIK && udv From:, a kutyafutta

Kedves Feri!

On 31 May 2002 at 15:34, HIX TUDOMANY wrote:


> Hogyan is lehetne hajszalpontosan tudni a hang sebesseget? Hiszen azt
> a legnyomas, a homerseklet, a paratartalom is befolyasolja, sot ha nem
> csalodom, akkor a hang magassaga, es intenzitasa is befolyasolhatja,
> mivel a levego rezgesei koran sem linearisak. (Egy nagyon eros, vagy
> nagyon magas hang felfoghato magasabb homerseklet jelekent is, leven a
> hang is, es a homerseklet is molekularis mozgas.) Igy az adott
> kornyezetben vegzett meresek oly mertekben egyediek, hogy a
> kornyezetek korrekt rekonstrukcioja nem biztosithato (szabad teren
> legalabb is).

Ezert is gondoltam, hogy a meresek kozott ket egymasra meroleges 
merest vegeznek, igy kalibralni tudnam a dolgot. Ez szerinted ki 
tudna kuszobolni ezt a porblemat?

EIK && udv From:, a kuszob alatti

Talaltam regebben egy izraeli weblapot, ami egyfajta napenergia
hasznositast mutat be.
Egy parbola tukorrel fokuszaljak a nap fenyet es azzal gozt allitanak
elo. A gozzel elektromos aramot termelnek. Ami erdekes az egeszben, hogy
az aram termeleset mhd generatoral oldottak meg. Eddig en ugy tudtam,
hogy az mhd generator mukodesehez vezeto kozeg kell, ionizalt gaz vagy
vezeto folyadek. A normal vizgoz ionizalt lenne, vagy a bevezetes elott
ionizaljak? Ha igen vajon mennyi lehet ennek az energiaigenye?

udv
Csaba

Az olvado biztositekrol!

Termeszetesen, ha a valasz egyszeru es nincs celzasokkal 
tele tuzdelve, ertheto.
Van negyven eve, hogy olyan teruleten dolgozom, ahol 
transzformatorok fordulnak elo, talan tobb szazat 
tekercseltem, de ez az alkatresz vagy harom eve jelent meg 
nalam. Megertem, hogy a tuzveszely erdekeben hasznaljak, de 
a negyven ev alatt nem talalkoztam transzformator, vagy 
villanymotor okozta tuzzel (elszenesedes, fust, szag volt), 
de elvileg nem kizart, s talan eppen ezert alkalmazzak. 

> Felado :  [Hungary]

<<<A tuzveszely elkerulese az ertelme.>>>

Hosszas vitank volt itt a hixen, nem mindenben ertettem 
egyet veled, de azert mindig megtartottad emberi 
mivoltodat. Koszonom.

> Felado :  [Hungary]

<<<Te nem a jelenseget vetetted fel, hanem rogton 
osszekapcsoltad egy
nyilvanvaloan hibas elmelettel. Ezt kifogasoltam. Engem nem 
igazan
erdekel hogy az ingad miert ugy viselkedik ahogy 
viselkedik, nyilvan
meg lehet talalni az okat, ha keresi az ember, de ez 
maximum egy
erdekes (?) technikai problema. Szenvedjen vele az, aki 
ilyen kreten
es a feladatra alkamatlan eszkozzel akar merni. (nemletezo 
jelenseget)>>>

Az ingaval kapcsolatban a jelenseget nem kapcsoltam ossze 
semmivel  kezdetben, hanem csak azt kerdeztem; kinek mi a 
velemenye. Azutan mondtam el, mire gyanakszom. Mar 
kiderult, hogy nem csak gyanu, hanem a tizenkilencedik 
szazadban ismert volt a jelenseg. Sajnalom, ha nem ismered, 
Te sem tudhatsz mindent!

<<<<:) Ismet meg kell cafoljalak, nem csak a kerdest tetted 
fel. Rogton
jelezted, hogy osszefuggest latsz a rejtelyes alkatresz es a
menetszamok kozott, aminek valojaban nincs tobb koze hozza, 
mint
a fecske repulesi sebessegehez... Amikor elmagyaraztam hogy 
mi az
az alkatresz, jott a reagalas:>>>

Ezzel kapcsolatban  megmondtam az eszrevetelemet, de a 
menetszam kulonbseg valoszinuleg a vasmag minosegebol 
adodott, amit sem gondolkodva sem ranezesre nem tudok 
megallapitani. Te talan igen? A gyakorlatban is 
foglalkoztam vele, es igy is eredmenyes volt.

<<<Ha fel tudnad fogni hogy milyen trivialis marhasagokat 
irsz, latnad
kivulrol a stilusod es a helyesirasod, feltetelezem hogy 
egy kicsit
visszavennel... Eloszor irtam neked egy hosszabb valaszt, 
melyben
reszleteztem hogy miert van szukseg ilyen biztositekra, es 
miert
nem jo a hagyomanyos, de nem kuldtem el, felesleges lett 
volna.>>>

Tudom, hogy nem vagyok egy Petofi, sem a helyesirasban, sem 
a fogalmazasban, de ez megis csak tulzas. Maskor ki kellene 
javitanod a helyesirasi hibakat, hogy tanuljak en is valami 
okosat toled. Pontosan azt kellet volna elkuld amelyben 
reszletezted, semmi mas itelattol mentesen.


> E-mail :  [Australia]

<<<<Hat, mondjuk az az ertelme, hogy a kiolvadasaval 
meggatolja, hogy az
altala vedett objektum meggyulladjon. 
Szoval nem kell ehhez magas kepzettseg, csak egy kis jozan 
(uzleti)
gondolkozas.>>>

Everything is difficult, before to be easy!

> Felado : Nemes Marcus

<<<<Az olvadobiztositek azert van a
herkentyuben, hogy ne gyulladjon ki az epulet, ez 
nyilvanvalo.>>>

Most mar nyilvanvalo. Super vedelem. Koszonom.

En egymagamban elek szakmailag, csak az internet biztosit 
kapcsolatot masokkal, de csak egy fel eve. Hozzajutottam 
nyugati elektronikai roncsokhoz es abban is talalok  olyan 
alkatresszeket amit, csak gyanitok mire szolgal. 
Megkerdezhetem?

Koszonettel Szocs.

Sziasztok!

 >>Lemerem fenymerovel a pacakat, majd a sugarakat
 >> egyazon pontra iranyitom es lemerem az igy keletkezo pacat
 >> es azt latom, hogy a fenyerosseg kb. gyok2-szorose az elozo
 >> ket pacaenak kulon-kulon. Pedig szinusz meg szinusz az
 >> 2*szinusz. Miert van ez?

 >Azert, mert az emberi erzekeles logaritmikus. Ha ketszer erosebb a
 >feny, azt nem ketszer erzed erosebbnek.

A valasz onmagaban jo, de nem az elobbi kerdesre vonatkozik,
ezert rossz.
A feny altal a feluletre juttatott energia az elektromos
tererosseg amplitudojanak negyzetevel aranyos.
Tehat ha ket fenyforrast veszunk, akkor az amplitudo
nem ketszeres, csak gyok(2)-szeres lesz.
Ketszeres az energia lesz. A muszer ezek szerint
nem energiat mer.
Endre, ha teheted, vegezd el ugy a merest, hogy
nem esnek egy pontba a pacak, de igen kozel vannak
egymashoz. Ugyanazt kell kapnod, mint egy pontba esesnel.

Most akkor mire vonatkozik a latassal kapcsolatos torveny?
A feny energiajara. Az ingerulet a szembe erkezo feny
energiajanak logaritmusaval aranyos egy eleg nagy
tartomanyban. 2,512-szeres energiaju feny latszik
dupla erossegunek.

Udv
Kalman

Sziasztok,                                                            
                                                                      
Olvastatok Johnjoe McFadden cikket (angol)?                           
http://www.surrey.ac.uk/qe/PDFs/cemi_theory_paper.pdf                 
                                                                      
Az az elmelete, hogy a tudat tulajdonkeppen az agy elektromagneses    
mezeje, ami termeszetesen visszhat az idegsejtek mukodesere.          
Mi a velemenyetek?                                                    
                                                                      
Kelemen Lajos