Sziasztok!

Endre, az OMH eredmenyeirol:
 >Azer' erzed, csak igy csipobol... :DDDD
Nem, nem erzem. Ez meg mindig 'csaladon belul' van.
Nem arra vagyok kivancsi, hogy egy gyanus honlapon
miket tulajdonitanak az OMH-nak, hanem arra, hogy
az OMH maga publikalta-e ezeket az eredmenyeket,
hozzajarult-e ahhoz, hogy mas tegye ezt meg a meresekkel,
es elfogadja-e az altalad preferalt ertelmezest (bar ez utobbi
mar lenyegtelen). Tehat nemcsak fuggetlen meresekre,
hanem a fentitol fuggetlen forrasokra, mediumokra is szamitok.
Azt hiszem, ez fair keres.

Csaba, arra a mondatra, hogy maga a ter tagul:
 >Nyilvan ha a Hold-Fold kozott tagul a ter,
 >ez a a Fold-Hold _tavolsaganak_novekedeset jelenti.
 >Es akkor nem ugyanott vagyunk a kifejezessel?
Ha a tavolsag az idovel aranyosan no ket test kozott, akkor igen.
De a tagulas nem egyenletes, gyorsulas es lassulas is elofordult mar
az univerzum torteneteben, valoszinuleg tobbszor is.
Azaz ket kiszemelt galaxishalmaz tavolsaga nem egyenletesen
nott, az egyik galaxishalmaz gyorsult a masikhoz kepest.
Az egyik galaxishalmazban sem erezheto a gyorsulast
kisero tehetetlensegi ero, mert nem a galaxishalmazok
gyorsulnak, hanem 'a ter tagul'. Foldi meretekben a ter
nem tagul, ezert ha itt ket rendszer gyorsul egymashoz
kepest, akkor legalabb az egyikben falhoz nyomja
a tehetelenseg az embert.

Udv,  Kalman

Vegyes valaszok:

> Erdekes megfogalmazas, mar 'dgy' is irta, de miert mindeg a nehezebb
> megoldast hasznaljuk?
> Ugyanaz a ter, mely anyagi, elemi reszecskek nelkul 'ertelmezhetetlen' a
> fizikaban egyszercsak el kezd tagulni, es a megfigyelo all tanacstalan ez
> mit is jelentene?

  Az a baj, hogy a 'ter' amiben elunk, az sajnos nem olyan, amilyennek
hisszuk. Nem euklideszi, sajnos. Elmesz a Merkurra, megtoltesz egy uveget 
vizzel, bedugaszolod es hazahozod: kilovi a dugot. Azert, mert a
Nap gorbiti a teret, ott nagyob az uveg terfogata, bar a kulso hatara
ugyanaz.
  Innentol kezdve szabad a palya. Ha meg igazan elkezdesz szamolni, akkor
rajossz, hogy a most elfogadott formalizmusban egyszerubb azt megtenni.

---

>amit mi latunk.. pontszeru volt

  Ezt ugy kell erteni, hogy ha a most lathato vilaegyetem eletutjat
visszakovetjuk az osrobbanas pillanataig, akkor az pontszeru volt.
Persze ez csak a modell, a valosag biztos nem ilyen, mert egy ido utan
kvantium-gravitaciora lenne szuksegunk a szamolashoz, ami (egyelore)
nincs meg...

---

  Mit is jelent a normalis eletben a tagulo vilagegyetem: Nem fogom leirni
a szamolast, had szivjanak vele fizikus palantak. Lasd 2001-es Ortvay verseny,
24-as feladat (ertekelheto megoldas nem igazan erkezett:-)
  A szemleletes vegeredmeny: Minden testre, ami *nem* tagul egyutt a
vilagegyetemmel egy (nagyon kicsi) kozegellenallas jellegu ero hat, ami
probalja magaval rantani a testet. Szemleletesse is teheto a dolog:
ha mozog a test, akkor *nem* homogen/izotrop a vilag, hanem (iranytol
fuggoen) mas a suruseg (Lorentz kontrakcio). Ennek *van* gravitacios
eredo ereje. Persze ez az ero iszonyuan kicsi, normal hetkoznapi erokhoz
kepest elhanyagolhato (azaz nem fogja kitepni a kezedbol a ceruzat).

Gyula

> http://members.xoom.it/terembura/ALL-labor-GW3.htm  Csak 200 KByte.
> Ha megnezitek az abrakat, ekkora eltereseket nem okozhat semmilyen
> vektorialis, zaj-, elmelegedesi problema. MAJDNEM ZERUS eredo vektor
> ilyen fazisvaltast _nem_okozhat_.
> Udv: Endre

Tegyuk fel, hogy a gravitacio...
Utanaszamoltatok, hogy az adott tomeg (-eloszlas) milyen mertekben
modositja a teret, es az a feny utjat?

Menyhart Zoltan

Tisztelt HIX TUDOMANY tarsak,

Szemelyes megjegyzest szeretnek fuzni a HIX TUDOMANY 1872 szamaban megjelent
un. OMH ellenorzo meressel kapcsolatos
honlapon talalhato "kiserleti eredmenyekrol".
--------------------------
RE:
> Mindenesetre turelmesen varom az OMH eredmenyeit a
> Kisfaludy fele jegyzokonyvvel kapcsolatban.
Azer' erzed, csak igy csipobol... :DDDD
http://members.xoom.it/terembura/ALL-labor-GW3.htm  Csak 200 KByte. Ha
megnezitek az abrakat, ekkora eltereseket nem okozhat semmilyen vektorialis,
zaj-, elmelegedesi problema. MAJDNEM ZERUS eredo vektor ilyen fazisvaltast
_nem_okozhat_.
---
Feltetelezesem szerint az itt bemutatott grafikonok egy valahol
valoszinuleg leirt kiserleti elrendezes eredmenyenek egy
az eredeti szovegkornyezetbol onkenyesen kiragadott abrai lehetnek.
Sehol, semmi konkret utalas nem talalhato az eredeti jegyzokonyre vonatkozoan,
a megadott hivatkozas ("...az Országos Mérésügyi Hivatal megismételt
 ..1997.05.26..") informaciotartalma gyakorlatilag nulla.
Az elso paragrafusban meghatarozott kiserleti parameterek (pl. kormozott
belseju aluminium csovecske... szimmetrikus es asszimetrikus femtarcsak..stb)
valoszinuleg a hianyolt eredeti jegyzokonyvi adatokon alapulo, onnet
szubjektiven kiemelt elemek, amelyek ebben a felallasban (pontosan
meghatarozott parameterek nelkul) - azon kivul, hogy "jol hangzanak" -
semmifele tampontot nem nyujtanak a kiserlet lehetseges elvi vagy gyakorlati
ellenorzesere.
Az angol es orosz nyelvu lapokra valo "hivatkozas" hianyzik, semmifele
informaciot nem kozol ezzel kapcsolatban.

Az elso abrahoz tartozo kiserlet menete erthetetlen, valoszinuleg itt is a
hianyzo jegyzokonybol kiragadott reszletet latjuk. A kiserleti leirashoz
szubjektiv, adatokkal ala nem tamasztott megjegyzeseket fuznek, amely igy
ertelmetlen.
Az elso abran levo grafikonon feltuntetnek olyan adatot (fotodioda atmero =
0.8 mm), amely azt sugallja, hogy a fotodiodanak (es parameterenek)
meghatarozo szerepe van a kiserletben tapasztalt jelenseg detektalasaban, ez
azonban a hianyos leirasbol nem derul ki. Feltuno, hogy a grafikonon lathato
gorbe periodicitasa linearis csokkenest mutat a tavolsag fuggvenyeben, es
extrapolalva az adatokat, ez a periodicitas 180-190 mm tavolsagban megszunik.
Ebben "jegyzokonyvben" semmilyen megjegyzes nem utal erre a jelensegre.
Az abran negy kulonbozo modon jelolt hasonlo periodicitast mutato gorbe van,
am a jelzesek (pm3 - pm6) mibenletere nincs informacionk. A szovegbol arra
gondolhatunk, hogy ezek a gorbek a olomtarcsak felhelyezesebol-levetelebol
eredo diffrakcio valtozasok (?)

A masodik abra magyarazataval gondok vannak, mivel a kiserletezo szerint az
ures visszameressel ("without") a rendszer optikai tevedeset mertek. Ebben a
felallasban - az en ertelmezesem szerint - a "Pb around" olyan kiserleti
elrendezest jelent, ahol egy olomgyurut hasznaltak a jelenseg kimutatasahoz,
es ez az olomgyuru megegyezik az elso kiserletben hasznalt tarcsaval - erre
nincs semmifele adat a jegyzokonyvben. A "Pb around" es "without" gorbek
kozotti kulonbseg a grafikon alapjan olyannyira szamottevo, hogy ez
szignifikansnak tekinthetjuk. Azonban a "without" gorbe az elso abrabol
szarmazo pm4-es gorbejek felel meg, amely tehat igy szinten egy olomtarcsaval
kapott jelenseg.
Nincs utalas vagy megjegyzes ezzel kapcsolatban, sem kulonbozo parameteru
olomtarcsak hasznalatara.
A felbevagott es danamiddal potolt tarcsak helyzetebol adodo grafikonok az
elobb emlitett grafikonok elteresehez hasonlo, azoktol szignifikansan
(valoszinuleg) nem ternek el.

SZVSZ ez a honlap egy formai kovetelmenyektol teljes mertekben tartozkodo,
szakmai kritikara igy teljes mertekben alkalmatlan.
A "jegyzokonyv" vegen levo szoveg utal arra, hogy ez a kiserlet fontos lehet a
gravitacios hullamterek vizsgalatara. Ha ez igy van, akkor elvarhato, hogy
pontos, reszletes kiserleti korulmenyeket tartalmazo informaciot bocsassanak a
rendelkezesunkre. Ez a "jegyzokonyv" ezt nem teljesiti, sot ha ez egy egyetemi
fizikai laborjegyzokonyv lenne, akkor a hallgatot valoszinuleg felevismetlesre
koteleznek.

Andras

Kedves Voros Janos,  @@@ Jozsef lesz az... /// moderator @@@

> Kicsit aggodok, mert mintha lassan a szokasos ertelmetlen
Egely-vitaba
> kezdenenk beleesni, most eppen Kisfaludyval.
De nem mondhatod, hogy rajtam mulik... :) Lasd: "nem nezem meg, mert
minek..." ;-))

> Miert csak neked mutatja, miert nem mindenkinek?
Talan azert, mert en veszem a faradtsagot es odamegyek hozza, es
megkerem, meg az alapveto emberi tiszteletet megadom es nem anyazok,
stb. :)

> Miert nincs cikk komolyan veheto folyoiratban?
En azt latom, hogy jelenleg nem felelne meg celnak. Tehat bar hasznos
lenne, de kozvetve eppenhogy karos.

> > teve. Mert foldonkivuliek nincsenek, ez annyira igaz, hogy meg az
sem
> > valtoztat ezen, ha leszall a retre az urhajoja es kilep az nauta.
:)))
> Ez egy hit, amivel nyugtatod magad, hogy miert nem fogadja el a
vilag
> Kisfaludyt.
Teljesen nyugodt vagyok. :)

> > Igen, de meg nem eleg jo. :)) Nincsen allo targy. Az elektronok
pl.
> > baromi gyorsan cirkulalnak. Egyreszt. Masreszt mi a gravitacios
hullam
> Az atomban adott kvantumallapotban levo elektron elektromagneses
hullamokat
> sem bocsat ki. Ha ezt tenne, elfogyna az energiaja. A gravitacios
hullamok
> energiat hordoznak (kettoscsillagok palyaja modosul az elvitt
energia
> miatt), az elektron vagy nem bocsat ki ilyen energiat, vagy az olyan
kicsi,
> hogy a vilag fennallasa ota nemigen valtozott meg emiatt. Ezzel a
> diffrakcios kep valtozasat magyarazni vicc.
Nem definialtad, pedig az lett volna a lenyeg. Amig nem definialod,
nem beszelhetsz energiakibocsatasrol es elfogyasrol.

> > Akkor _hogyan_ lehet gravitacioja, akkor mi kozvetiti a
> > gravitacios hatasat?
> Ha tenyleg erdekel ez a kerdes, meg kellene nezned az altrelt.
Def. szinten... Csak egy egyszeru, par szavas def. Ami mutatja. Csak
ennyi kellett volna... Tenyleg, lehet vagdalkozni, de az egesz helyere
egyetlen definiciot, es nehanymondatot hozzafuzest is irhattal volna.
:)

> Ha valami gyokeresen uj, az nem baj, csak akkor
> az elejen kell kezdeni a leirast.
Megtortent. Megjegyzem: ami elott nem volt semmi, azt nincs mire
alapozni. Kiveve, ha azert megis akad valami, de ez is megtortent,
lasd: Wheeler, Szaharov, Minkowsky, Lamb.

> Az a baj, hogy az ilyen "kezdetekto ujjaepitett" nem szokta
kezdetektol
> felepiteni a dolgot, hanem kodosen filozofal, ha az elmeleti alaprol

> kerdeznek, akkor mukodo kutyukre hivatkozik.
Most valami egeszen masrol beszelsz, mint amirol most szo van. :)

Udv: Endre, aki csak nemreg talalkozott a KGY-val

> Felado :  [Hungary]
>>>Eddig senki nem beszelt arrol, mit tudnank tenni,
>>>ha tenyleges osszeutkozes ele neznek.
>>Eleg hihetetlen, de valojaban semmit. Ahoz az emberiseg sokkal 
>> >>kiforrottabb kelene legyen.
>Nem ilyen rossz a helyzet.
Nincs mit kerteljunk, a 'nem kiforrottsag' megfelelo jellemzo.
>Vannak elkepzelesek,
A megvalositasig sajnos bekovetkezhet a katasztrofa, melyhez a joslatoknak 
sajnos semmi koze. Tudjuk hogy a Fold sem orokeletu, a Nap sem, de a 
vegkatasztrofakig sokkal tobb egyetertesre lenne szukseg.
Semi helye nincs a fegyverkezesnek, ha inteligenciarol beszelnenk.
Meg talan az egyre kissebbedo zoldovezetu Foldunk ellat benunket elelemmel 
de nagyon sok helyt fokozott korlatozast kelene bevezetni. Miert szulessen 
valaki azert, hogy szenvedjen, ehezzen, szomjazzon? Nezzuk csak szegeny 
Afrikaiak milyen kegyetlen sorsot kell cipeljenek.
Visszaterve a kisbolygokra, az elso az idobeli eszrevetel lenne. 
Szenvedelyes csillagaszokat ismerek, akik ejjeluket felaldozva mindent 
megtennenek, de nincs lehetoseguk a Fold felszinerol az Univerzum egeszet 
kemlelni allando jelleggel. Tehat csakis erre a celra kifejlesztett es 
megbizhato megfigyelorendszer kiepitese szukseges Fold, mars, Venusz stb. 
koruli palyakon. Nem egy olcso mulatsag.
Es ha valoban fel is fednenk a veszelyt cselekedni is kelene.
Nem gyerekjatek hatalmas meretu nulkearis tolteteket keringtetni az urben, 
Foldkoruli palyan.
Bele sem egyeznenek mas allamok, pl. hogy mondjuk Amerika kepviseljen 
hasonlo Foldkoruli eszkozt. Akkor pedig mas megoldasokhoz kelene folyamodni.
Elsosorban az ellensegeskedesektol fuggoen hasonlo erdekek megvalositasa, 
veszelyek elharitasa a munka kozos osszefogast igenyel, kozos program 
kidolgozasa, es kozos koltsegek. Ezek pedig ismet penzolo folyamatok, es 
honnan annyi boseg?
Meg mindeg fontosabb a mesterseges katasztrofak novelese, dollarmilliardos 
fegyverkezesi koltsegek, mig szegeny Fold egyre pusztul, talan mar a 
kisbolygok is megsajnaltak minket:
  "itt nelkulunk is bekovetkezik a pusztulas", es odeballnak.
            Udv Csaba.

Sziasztok,                                                            
                                                                      
szocs.s                                                               
>Arra gondoltam, hogy nem lehet ugyan olyan jelenseg, mint            
>az ingervezetes, ingeratadas, pontosan a sebesseg miatt. Az          
>EM pedig ezt koveti, tehat az sem lehet nagyobb sebessegu.           
                                                                      
Az EM hullamok fenysebesseggel terjednek. Tervezzunk meg egy          
kiserletet, ami azt mutatna ki, hogy a tudat(os dontes) gyorsabb,     
mint az idegsejtek kapcsolasi sebessege.                              
                                                                      
Ha a tudat idegsejtek kapcsolasan alapul, akkor barmilyen tudatos     
donteshez _legalabb egy_ idegsejtrol idegsejtre torteno jelatadas     
szukseges. Ha az idegi elektromos jel max. 100 m/sec, akkor egy       
tudatos donteshez szukseges legrovidebb ido max. 0.1 - 0.01 msec      
(ha adontest vegzo minimum 2 idegsejt tavolsaga 1 cm - 1 mm).         
                                                                      
Ha a kiserlet ennel kisebb idoket detektal, akkor ez azt bizonyitana, 
hogy a tudat nem az idegsejtek mukodesehez kotodik kozvetlenul. Nekem 
az                                                                    
elso tippem az EM mezo lenne, mint tudathordozo kozeg.                
Olyan kiserletet kell tervezni, ami 1000 - 10000 tudatos dontesre     
adott egyetlen motoros (kezmozdulat, szemmozdulat) valasz idejet      
meri. A vegeredmenybol le kell vonni a motoros valasz idejet          
(kb. 1 - 10 ms, az ideg hosszatol fuggoen (szem vagy kez)) es         
a maradek idot el kell osztani 1000 - 10000-rel. Ha a kapott          
eredmeny kisebb mint 0.01 msec, akkor a tudatos mukodes nem           
idegsejtek kapcsolasan alapul kozvetlenul.                            
                                                                      
                                                                      
Lajos