Haho Lista!

A legtobbet hasznalt enzimek a hidrolazok:

Ipar		Cel			Hidrolaz
---
mosopor	folt-eltavolitas	protease, lipase, 
		szosz-kepzodes	amylase, cellulase
		ellen	

Pep & papir	feherites	xylanase
Elelmiszer
 - sutoipar	gyurasi ido 	protease
		kelesztesi ido	xylanase
		terfogat nov.	xylanase, amylase
		iz			protease, peptidase
		szin			amylase, xylanasa
 - ital	erlelesi ido	protease, glucanase
		gyumolcsle tisz-	pectinase, cellulase,
		tasag			amylase
		kave, tea, kakao	pectinase, tannase
 - tej	sajtkeszites	chymosin, lipase
		zsir es olaj	lipase, esterase
 - hus/hal	puhitas		protease (papain)
 - taplalek feherjeemesztes	protease, peptidase
   kieg.

Hulladek	muanyag eltav.	protease, cellulase, hemi-
					cellulase, pectinase, 
					amylase
Specialis alkalmazasok
 - finomvegyszer
		aszpartam szint.	protease (thermolysin)
		aminosav szint.	aminoacylase
		antibiotikum	penicillin acylase
 - gyogyszergyartas
		emesztesjavito	protease, lipase, amylase
		varkepzo		collagenase
		anti-leukemia	asparaginase
---

Isomerase (izomeraz) alapu eljarasok:

Isomeraz 	Cel			Eljaras
---
glukose isomerase
		cukor konverzio	edesito szer (Coke)
protein disulfide isomerise
		feherje kereszt-	allagmodositas, iz es
		koteseket bontja 	erzek javitas
Double bond isomerise
		kettos kotes he-	izanyag (eugenol)
		lyenek valt.
Cis-trans isomerise
		ertelem szeruen	izanyag eloallitas
---

Oxidativ enzimeket hasznalnak:

Isomeraz 	Cel			Eljaras
---
Phenol oxygenase
		karamellizalas	gyumolcs, uditok
Lipoxygenase
		hydroperoxidacio	mindenfajta izanyag,
					vaj osszetevok, vanilia
Glucose oxidase
		savasitas		sajtgyartas
Sulphydryl oxidase
		tiol mellekiz	tejtermekek
		eltavolitas
Alcohol oxidase
		aldehid eloall.	uditok, gyumolcsiz
Aldehyde oxidase
		mellekiz eltav.	szojabab extrakcio
Vanillyl alcohol oxidase
		fenolszarmazek	uditok, gyumolcske-
		alapu izanyagok	szitmenyek
Peroxidase	specialis izany.	Nootkatone
		amin demetilalas	methylanthranilate
---

Remelem, eleg volt, bocs az angolert, nem tudom, hogyan forditsam.

Udv:

Laszlo

Sziasztok,

>Bar korabban allitotak, hogy a torony kibirja azt, ha egy repulogep
>beleutkozik, de ez csupan egy feltetelezes volt, amelynek az
>esemenyek szornyuseges cafolatat adjak.
>Hallottam mondani, hogy ezek a repulogepek nagyobbak voltak,
>mint amilyenek az epites idejen repkedtek

Azt irtak, hogy Boeing 707-es gepek becsapodasara mereteztek a WTC
tornyokat. A tenylegesen hasznalt ket gep egy Boeing 737 (sokkal
kisebb, kb. 35x35m-es) es egy 767-es volt.

Utobbi gep ugyan egy kicsit, talan ugy 10%-al nagyobb (es torzse
szelesebb) mint a 707-es; viszont csak ket hajtomuve van, mig a
707-esen negy db, igaz kisebb turbina log a szarnyak alatt. Szerintem
a becsapodaskori pusztitas nagy reszet nem a tojashejvastagsagu alu
geptorzs, hanem a hatalmas mozgasi es forgasi energiat tarolo
hajtomuvek vegezhettek; ezert egy 707 utkozese talan meg nagyobb
tragediat okozott volna.

A felhokarcolok biztonsagaban valo vakhitet egy 1944-es baleset
taplalta, amikor egy B-25 Mitchell tipusu ketmotoros kozepes bombazo
nagy kodben nekiment az Empire State Building tetejenek es eleg rendes
lyukat utott rajta. Az az epulet akkor kibirta, viszont a gep sokkal
kisebb (20x25m-es) es konnyebb volt, uzemanyag pedig csak toredeknyi
mennyiseg volt benne.

Tenyleg valoszinu, hogy maguk a merenylok sem szamitottak a WTC
tornyok osszedolesere. "Jozan esszel" azt velne az ember, hogy a
gepekkel a foldhoz minel kozelebb kellett volna nekimenni a
tornyoknak, hogy eldoljenek mint egy fa.

Nem hiszem, hogy ezek a felismeresek forradalmasitanak a
felhokarcolo-epites mernoki tudomanyat. Inkabb le kellene tenni az
ujabb modern Babel-tornyok epiteserol.

Udvozlettel: Feher Tamas.

Sziasztok!

Eloszor is koszonom a reakciokat USA-kornyezetszennyezesileg.

###

Egyaltalan nem ertek egyet Takacs Feri fejtegetesevel, miszerint az
epiteszekre/statikusokra kell kenni az egeszet ill. azzal az elmelettel
sem, hogy eltalaltak nehany "strategiai" tartooszlopot a repulok, ill. a
repulogep sulya miatt nem birta a fodem a terhelest. Egy repulogep 
felszallotomege max. 150 tonna = 2000 ember tomege, ennyi ember mondjuk
egy ce'gkaracsonykor siman tartozkodhat valami nagyobb ba'lteremben.

Az en (teljesen laikus) elmeletem a kovetkezo:
A vasbeton epuleteknel tudvalevo, hogy sem csak a vas, sem pedig csak a
beton nem tartja meg az epuletet. Ha az epuletben sze'to:nto:k 50000 liter
kerozint es meggyujtom, elobb-utobb a beton megadja magat, lepattogzik az
acelvazrol, es innentol az epulet a sajat sulya alatt osszeesik par
emeletet, az impulzust pedig az alatta levo emeletek mar nem tudjak
folfogni. Ez megmagyarazna, hogy miert csak kesleltetve omlottak ossze a
tornyok. [hasznalaton kivuli toronyhazat is ugy bontanak le, hogy par
emeletenkent a robbanotoltettel elnyirjak a tartokat, hogy az epulet aztan
a sajat sulya alatt osszeessen, a robbantasokat pedig nem egyszerre
vegzik minden emeleten, hanem folulrol lefele.]

Az elmeletet arra alapozom, hogy par honapja a nemet tv-ben mutattak egy
elemzest a foldrengesekrol es a karokrol. Tobbek kozott a kobei 1995-os
foldrengesrol is szo volt, hogy 7-es erossegu volt a foldrenges, az utakat
7,5-osre terveztek [a szamokban most nem vagyok biztos, de azt tobbszor
hangsulyoztak, hogy ki kellett volna birnia], megis osszedoltek a
feluljarok. A megoldas kulcsa a foldrenges idobeli lefolyasa volt. Ugyanis
sokkal rovidebb ideig tartott a lo:ke's, mint egy ilyen erossegu rengesnel
varhato, es a lokeshullam levalasztotta a betont az aceltartokrol. A
kiserletek azt mutattak, hogy ha valami uvegszalas vagy szenszalas
szovettel korbetekerik az oszlopokat, ami megakadalyozza a beton
levalasat, akkor az ilyen rovid ideju lokeshullamokat is kibirta volna az
oszlop (repedezett betonnal ugyan, de nem dolt volna ossze). A film
konkluzioja az volt, hogy Japanban most "mindenhol" beburkoljak ilyesmivel
az oszlopokat.

Kerdes, hogy egy felhokarcolot utolag be lehet-e igy burkolni, tovabba,
hogy ezen szovet mennyire tuzallo...


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Roviden: a yale-i egyetem kutatocsoportja megfelelo vektort
talalt arra, hogy virusos betegsegek elleni vakcinat juttasson
be a szervezetbe. Egy legyengitett SVS virusrol van szo, amibe
mestersegesen beepitik annak a virusnak nehany fontos genjet,
amely ellen vedettseget akarnak kialakitani. Az eljaras sikert
mutatott allatkiserletekben influenza es kanyaro eseten. Ekkor
probalkoztak meg a majom-AIDS virusa, a SIV elleni vedettseg
kialakitasaval es a kiserletek latvanyos sikert hoztak: a nem
vedett allatokon 3-6 honap elteltevel kialakultak a jellegzetes
tunetek, a vedett allatok 14 honap utan is tunetmentesek.

Az uj vakcinacio egyik kulonleges elonye, hogy egyszeruen,
orron at beszippantva is hatasos. A masik elony, hogy a virus
meglehetosen stabil feherjeit kodolo genszakaszokat hasznaltak
fel, nem a gyorsan mutalodo felszini feherjeket.

magyar cikk:
http://www.origo.hu/tudomany/elet/20010912beszippanthato.html

angol cikk:
http://www.yaledailynews.com/article.asp?AID=15940

itt meg jobb:
http://www.yaledailynews.com/articlefunctions/Printerfriendly.asp?AID=15940

A modern vasbeton szerkezetekben nem vas, hanem acelszalak vannak (a
csaladi hazak epitesere hasznalt vasbeton gerendakban is). Ezek az
acelszalak a szilardsagukat valamilyen edzesi eljarasnak koszonhetik.
A tuzben mar viszonylag alacsony homersekleten is (nehany szaz fokban,
tehat joval az olvadaspont alatt) atkristalyosodik az acel, elvesziti
az edzesnek koszonheto szilardsagat, s ezzel az egesz szerkezet mint
kartyavar omolhat ossze. Egy epitesz ismerosom egyszer emlitette, hogy
a 20-25 cm-es fa gerendakbol epitett szerkezetek tuzallosaga joval a
modern vasbeton illetve acelszerkezetek folott van.

Hello!

> hirmagyarazok. Nekem legalabis ugy tunik, hogy a tervezesi hianyosagok is
> hozzajarultak ehhez a tragikus kovetkezmenyekhez. Ezek oka szerintem az,
> hogy a fodemszerkezetek a repulogepek becsapododasai alatt tulterhelodtek a
> rahullo tormelekektol, es egy ido utan ezen az emeleten egyszerre leszakadt
> a fodem.
Eddig ilyen nem tortent, ugyhogy logikusnak tunik, hogy utkozesre nem 
mereteztek az epuletet. A fodem tulterhelodesenek ellent mond, hogy a
katasztrofa utan meg egy oraig nem omlott ossze. Az omlast valoszinuleg
az indithatta el, hogy a felhokarcolok alapvetoen acelszerkezetuek es
az megolvadt a tuzben. A videokon is az latszik, hogy elobb a langok
feletti emeletek estek ossze, majd csak ezutan az epulet.

Udvozlettel:
Baranyai Laszlo
-- 
SzIE Fizika-Automatika Tanszek
http://physics2.kee.hu/baranyai

Feri !

Valószínű hogy Te is láttad, hogy valóban nem a repülő ütközése okozt
a ház összeomlását (ez csak a kiváltó ok volt). Ekkor ugyanis a ház még túlélte
 az ütközést, de a kitört tűzben a szerkezeti anyagok szilárdsága annyira 
lecsökken, hogy már nem bírják ki a terhelést és szinte összerogynak (ezt nevez
ik tűzterhelésnek !) ez pedig láncreakciószerűen terjed a további ele
mekre is, amelyek már ezt nem viselik el.

Sajnos ez jól ismert a tervezéssel foglalkozó szakemberek számára, de arra sem 
lehet tervezni egy épületet, hogy 30 - 35 m3 kerozin felrobban benne és sok eme
letre kiterjedő tartós tűz keletkezik.

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

@@@ Latiatuc feleym mire vezetnek az ekezetes betuk... -- M.L. moderator @@@

Az eredeti kerdes igy hangzott:

> ismer valaki oian tanulmanyt vagy konyvet ami cafolja az osrobbanast es az
> evoluciot?

Vartam, hogy tobben "Bibliaval" valaszolnak, de a Biblia erre semmikepp
nem _cafolat_.
A benne foglaltak egy osi teremteselmeletet vazolnak fel, ami a mai
ember szamara - ha nem metaforakent ertelmezi - elfogadhatatlan, es
amire az osrobbanas es az evolucio elmelete ad elfogadhatobb
magyarazatot.

A ket dolgot (osrobbanas ES evolucio) egyszerre cafolo tanulmany
biztosan nem letezik.

Evolucio elmeletet cafolni probalo tanulmanyok mar szulettek, de magukon
az alkotoikon kivul olyanok szamara, akik valamenyyire beleastak magukat
a temaba, nem voltak elfogadhatoak.
Ha ilyeneket szeretnel talalni keresgelj a TUDOMANY archivumaban a
korabbi irasokban. Isvara nevu leveliro leveleiben legalabb 2-3 nevre
rabukkanhatsz.

udv,

Gogy

Kedves Ferenc,

  En hallottam egy alternativ magyarazatot az osszeomlasra. Nem tudom 
igaz-e, mert nem a szakmam. Az allitas az volt, hogy a becsapodast
tulelte az epulet statikailag, attol nem is omlott volna ossze (azaz
nem volt statikai hiba). Amitol megis osszeomlott, az az ego kerozin
volt, amitol megolvadt az acel szerkezet nehany szinten. Na ez az, amire
nem szamitottak. Meg lennek lepodve, ha lehetne. Ha 'kirantasz' par
emeletet egy epuletbol, minek kovetkezteben a felsobb emeletek egyben
razuhannak az alatta levo emeletre, azt nem tudom elkepzelni, hogy kibirna.
Ettol lehet, hogy megvalosithato, de intuiciom azt mondja, nem. Kivancsi
lennek, hogy a repulok mennyire a leheto legrosszabb helyen csapodtak be.
  Ami viszont (utolag mindenki okos) tervezesi hiba volt az az, hogy az
epuletet nem ugy epitettek, hogy ki lehessen uriteni. A tervezesi cel
az volt, hogy par emeletet gyorsan ki lehessen uriteni pillanatok alatt,
de nem az egesz epuletetet. Lattam egy szakertot, aki azt mondta, hogy 
az elozo bombatamadas idejen kb. 15 perc-ig tartott, amig az emberek ugy
igazan *elindultak* (most se tudtak, hogy baj van az elso pillanattol)
es kb. 2-3 ora alatt hagyta el az epuletet a benne levok *fele*. 50 000
ember dolgozott egyes forrasok szerint az epuletben. Nem lennek meglepodve,
ha Hiroshima nagysagrendu lenne az aldozatok szama. Nem szamitva az
esetleg bekovetkezo jarvanyokat, amit a temetetlen tetemek fognak okozni.

Gyula

Sziasztok,

  Ezt a 'biztonsag' problemat most nyaron hallottam eloszor *Budapest*
eseteben is. Vannak emberek, akik felnek tomegkozlekedni.
  USA eseteben meg egy problemat szeretnek kifejteni: Ott nagyon sok
'alvovaros' van, amikben kozeposztalybeliek laknak. A tipikus az, hogy
reggel par ora alatt kiurulnek gyakorlatilag teljesen ezek a varosok,
este meg par ora alatt megtelnek. *Ezt* meg lehet oldani tomegkozlekedessel.
Ez meg is oldana az utaskilometerek 95 %-at. A problem az, hogy azert maradnak
otthon emberek napkozben (pl. apuka/anyuka gyerekkel, iskolasok, stb.),
meg vannak akik nem a csucsidoben mennek haza. Na ez az, amit a
tomegkozlekedes nem igazan tud megoldani. Ahhoz, hogy ezek az emberek
is el legyenek latva, mind terben (elvegre csomaggal nem fog 10 percet
gyalogolni az ember) mind idoben (nem akar 1 orat varni a buszra) olyan
surun kene jaratni a buszokat, hogy a tobbseguk ures lenne. Ez mar 
kornyezetvedelmi szempontbol is megkerdojelezheto, nem hogy gazdasagi
szempontokbol. E miatt a csaladok, akik itt laknak, ra vannak kenyszerulve,
hogy autot vegyenek. Az idealis persze az lenne, ha normalis munkabajarasra
a tomegkozlekedest hasznalnak, mig esti operaba kocsival mennenek. Sajnos
igy viszont mar nehez versenykepesse tenni a tomegkozlekedest. Azert,
mert a buszjegy araban benne van minden (a busz ara, a vezeto fizetese,
a biztositasok, stb.), mig a bekocsikazas alig kerul tobbe, mint a benzin,
amit elhasznal az ember (elvegre a kocsit, biztositast, stb.) mindenkeppen
ki kell fizetnie, akar jar vele, akar nem. Mar igy sem kepes mindig 
versenykepes maradni a tomegkozlekedes. Ha erre meg rajon a biztonsag,
kenyelem, gyorsasag, akkor nagyon nehezze valik az egesz. Nem lehetetlen,
de nehez.
  Jo, ez meg orvosolhato mas lakas strukturaval. Nehezen, mert itt nagyon
nagy szerepet jatszanak szubjektiv szempontok, mint biztonsag, kornyezet
tisztasaga, presztizs, stb. Amit nem lehet igazan megoldani az USA-ban, 
az a nagy tavolsagu kozlekedes. Minden elismeresem aze, aki Greyhound-dal
megnezett sok mindent, de egy csomo helyre nem jutnal el semmivel,
mert nincs akkora igeny ra, hogy erdemes legyen ra tomegkozlekedest
kiepiteni. Na meg a gatyad ramegy a szallasra, ami tomegkozlekedessel
megkozelitheto helyen van. Ezert probal minden csalad valamilyen autot
beszerezni, mert akkora minosegi javulast okoz az eletukben. Lehet, hogy
olcsobb lenne, ha kirandulasra berelnenek autot, de az pszichologiailag
nagyon mas. Tudom, mert csinaltuk.

  Gyula