wrote:

> Azt mondj?k ki kell dobni.  Mi?rt?

ugyanazert, amiert a krumplihejat es a bananhejat :))) rossz az ize ;)
azert a malacok maskepp velekednek rola, azok szeretik a dinnyehejat is 
es a krumpleet is ;)
homer

Korabban hallottam valahol, hogy a Mo-on keletkezo szalma (buzasza'r, amit kora
bban allati "agynemunek" hasznaltak, ma meg csak  a gond van vele) mennyisegere
 hoeromuvet lehetne alapozni. Szo volt arrol, hoyg regionalis kis eromuveket fu
teni vele (1-1 falu ellatasara), vagy nagyban, orszagos szalmaegetesi helyet le
tesitve.
Tud errol valaki reszletesebben?

Mas. Az utasszallito repulokon tobbnyire a szarnyra teszik a hajtomuvet. Igy a 
toloero allandoan elore hajlitja a szarnyakat. Ha a torzson van (Fokker70), akk
or hatrafele konyulnak a szarnyak. Melyik lehet a jobb? (=kevesebb igenybevetel
 a szarnynak)

Fogash

>A gravitacio nem linearisan, hanem negyzetesen valtozik
> a tavolsaggal forditott aranyban. Ha ketszeresere no a 
>tavolsag, akkor negyedere csokken ket test kozott a gravitacio.
Gondolom, ez pontszeru testekre vonatkozik. Mi a helyzet a szamottevo terbeli k
iterjedesu testekkel? A Fold sugara ugy 6200km korul van, ami tavolrol se ponts
zeru. Ha furunk egy alagutat Mondjuk Londonbol Hong-Kongba, az egy gombhur lesz
, ami felutig a Fold kozepontja  fele kozelit, utana meg tavolodik tole, de soh
a nem halad at rajta. (tekintsunk el a technikai megvalosithatosagtol, a hoszig
etelestol, stb.)
Ez az alagut Londonban nezve egy mittudomen 30fok meredeksegu lejto, ami eltuni
k a foldben. Hong-Kongban is. Csinaljunk egy vonatot, ami nulla leg-kozeg-gordu
lesi es egyeb ellenallassal mozog. Londonban "beleejtjuk" a vonatot, a palyaja 
feleig a gravitacio gyorsitja (gyorsitja?), utana meg lassul, vegul epp csak el
er H-K-ig. esetleg egy picit ra kell segiteni. Mukodhet?

>Nezegetem a www.thermo.hu honlapjat, es ok napkollektorral
>futik a foldet, amibol hoszivattyuval futik a hazat. Nem semmi
>micsoda gepeket epitenek be.    
En nemreg epitkeztem, es kertem konkret arajanlatot a hoszivattyus futes- es me
legviz ellatasra is. Szamomra csak azok a megoldasok johettek szoba, ahol a hos
zivattyu altal termelt ho elegendo, nincsen szukseg rasegito futesre. A meglehe
tosen amator alatamaszto szamitasok (amelyek nem vettek figyelembe pl a kivant 
belso homersekletet) reszleteit firtato kerdeseimre a "minek okoskodok, en csak
 higgyem el, hogy jo az ugy"-jellegu valaszokat kaptam, nem konkretumokat. 
Elvben mukodhet a dolog, de sajnos az ajanlatok a 2-300eFt aru gazkazan helyett
 egy hoszivattyu-kutfuras-hocserelo-kompresszor-stb osszeallitasrol szoltak, na
gyjabol a gazkazan bekerulesi koltsegenek tizszereset kitevo ertekben. Mi ezzel
 a baj?
A 20-30eFt gazszamlaval szemben allna egy villanyszamla (kompresszorok, szivatt
yuk hajtasa), a havi megtakaritas tehat alig 10.000Ft-ra teheto. Evi 4-5 honapo
n at ervenyes, mert nyaron nem futunk. Evi 50 eFt megtakaritassal meg mikorra d
olgozok le 2-2,5millio forint kezdeti beruhazast? Hat ezert nem lett nekem hosz
ivattyum... :(((
Ja, es a referencia-hazban a villanyora (ami egy 5kW "rasegito" futopatront is 
hajt a hoszivattyu forroviz-tarolojaban) akkora szamot mutatott egy evi uzem ut
an, mintha egesz evben csak a villannyal futottek volna... Szoval ma, Magyarors
zagon hoszivattyuzni szemfenyvesztes. 

>Milyen hoszegetelesu a legjobb termosz felulet, amit kesziteni tudunk?
>Es milyen hoszigetelesu egy "kozonseges" olcso termosz felulet?
A Saab autokba lehet olyan termoszt rendelni, ami a 90 fokos (uzemi homerseklet
u) motor leallitasa utan 3 nappal (a sved telben!) is 30-40 fokos hutovizet tar
t. A "jo" termosz meg ugy nez ki, hogy tukor, vakuum, tukor (tobb retegben isme
telgetve. A vakuumon a hovezetes verzik el, a tukron meg a hosugarzas, igy elvi
leg 100% is elerheto, gyakorlatban nem tudsz se abszolut vakuumot, se csatlakoz
ofelulet-mentes belso tartalyt kesziteni.

>A viznel nem tudunk nagyobb hokapacitasu anyagot kesziteni?
Samott-tegla, uveg, kvarchomok... A hoakkumlatorokban sose viz van, hanem valam
i homokszeru anyag, vagy sok kvarcot tartalmazo tegla. Az oregek a kemencebe is
 beleraktak egy csomo torott uveget, hogy jobb hotarolo legyen, mint a sima agy
agtegla.
Fogash

Sziasztok!

> A haz alatti foldet (vagy ott sok vizet) orias termoszba kellene dugni,
> es par hocserelo csovet beleengedni es ezzel kesz a cirko
> futes telre, nem? Te'len me'g szivattyu sem kell, kering magatol.
> Ingyen futene, nulla mechanikaval. A furdeshez is adhatna
> meleg vizet. Mivel villanytuzhelyem van, a gazt ki is kottethetnem.

> Ha jol szamoltam, akkor egy 70 m2-es lakashoz kb. 10m-es
> elhosszusagu vizkocka kellene, vesztesegek nelkul veve.
> Nem kicsi :-),

Ez az 1000 m3 kb egy 50m-es sportmedence teletoltve. Ennek
az elkeszitese, meg szigeteles nelkul sem olcso.

Kerdesem, milyen tarolasi homersekletet gondoltal,
mert ettol erosen fugg a tomeg. Egyebkent, ha nem hasznalsz
hoszivattyut, akkor eppen a homersekletekkel van a gond.
A legalacsonyabb homersekletet futeshez a padlofutes igenyli,
de itt is kb. 38 °C szukseges. Tehat a tarolod kisutott allapotban
is legalabb ilyen hofokon kell legyen. A betarolashoz pedig ennel
joval magasabb homersekletet kell eloallitanod, ami
napkollektorokkal nyari idoszakban el is erheto, a szukseges felulet
itt sem tul olcso. Nyaron a szivattyut sem lehet megsporolni.

> A viznel nem tudunk nagyobb hokapacitasu anyagot kesziteni?
> Az lenne am az igaz megoldas, ha par m3-be beleferne az egesz.

Ilyesmire azok az anyagok jok, amiknel az alkalmazott tartomanyban
fazisatalakulas is vegbemegy, vagyis vagy a fagyaspontja, vagy a
forraspontja a tatomanyba esik. Peldaul a viz fagyasakor annyi ho
szabadul fel, mint amennyi 80 °C-rol 0 °C-ra huleskor. A vizgoz teljes
kicsapodasa pedig kb 540 K homersekletkulonbsegnek felel meg, de a
gazok normal nyomason tul nagy helyet foglalnak el, a tulnyomasos
tartaly meg nem eppen barkacs tema :-))


Udv:
Joco

Az alábbi szöveget találtam a neten:

*"Erre a megállapításra pedig a következő módon jutottak: frissen szült 
nők méhlepényeit gyűjtötték össze a világ minden részéről, a belőlük 
kivont mitokondriumok teljes génképletét kifejtették. Ezután vizsgálták, 
hogy az egyes génszekvenciák mennyire felelnek meg egymásnak. A mutációs 
gyakoriság ismeretében és a legnagyobb eltérések figyelembevételével ki 
lehet mutatni, hogy mikor éltek a ma élő emberiség legősibb képviselői. 
A mutációs gyakoriság pontos értékét igen jó közelítéssel meg lehetett 
határozni a ma élő emberek és közvetlen őseik genetikai vizsgálatával.*
 ...
*Ez az állítás persze mélységesen felháborította a régészeket. Nehogy 
már a fehérjebiológusok mondják meg, helyettük, hogy honnan ered az 
emberiség?! Azonnal kontrolvizsgálatokat követeltek ... a 
fehérjebiológusok állítását messzemenően igazolta.*

*            **Erre a második vizsgálatra 1989-ben került sor, s ezernél 
is több nő méhlepényét gyűjtötték össze..."*


Kérdésem: mennyi az igazságtartalma ennek a szövegnek?
A leírt kísérlet elvégezhető-e (esetleg valaki tudja, hogy el is végezték?) és 
levonhat-e belőle valóban, szigorúan tudományosan a fenti végkövetkeztetés, már
mint: *hogy mikor éltek a ma élő emberiség legősibb képviselő*?

A szövegből szántszándékkal lehagytam a "megállapítást", aminek ez a "bizonyíté
ka", vagy "levezetése".

Köszi a váalszokat:

 
Székely István
www.szekelyistvan.hu
www.hajo.lap.hu
Skype webtelefon azonosító: sziakapitany

Szervusztok,

Felmerült a következő kérdés:
Az összes lejátszható sakkjátszmák száma?
Lehet végtelen?
Nem, mert véges számú mezőn, véges számú bábuval játszák - ez tiszta,
ezt diktálja a paraszti logikám, de vajon hogyan lehet erre megközelítő 
számítást végezni - és itt hagyjuk ki azokat a lehetséges játszmákat, 
amelyek ismétlődő lépések miatt nem fejezhetők be.
És a kapott értéket mondhatjuk-e "gyakorlatilag" végtelennek?
Vagy mennyire közelíti meg ez a szám a "használható végtelent". A
használható végtelen számomra az, ami olyan sok, hogy már nem érdemes
vacakolni a nullákkal (hatványkitevővel).
Egy példa: Ráth - Végh: A könyv komédiája c. műben olvastam, hogy az 
angol ABC betűit felhasználva egy 200 oldalas könyvet véve a megírható 
lehetséges művet egymásra téve egyenlő a Hold-Föld távolsággal. Ez az 
értékelhető szám, de a könyvek darabszáma a "gyakorlatilag végtelen" 
kategória.

Üdv:
Székely István
www.szekelyistvan.hu
www.hajo.lap.hu
Skype webtelefon azonosító: sziakapitany

>>Kipróbáltam, lehet-e borotválkozni tejszínhabbal. Igen.
Fogash:
>Huu, apam, te aztan kiserletezo kedvedben voltal... :-))) 
Volt kéznél képernyő tisztító, meg szőnyegtisztító hab is, de
a tejszín mellett döntöttem.

>Es azota nem lepnek a legyek? 
Este borotválkoztam, olyankor már alszanak. Éjjel pedig aludtam, 
mint a tej, így fogalmam sincs mit műveltek, ha netán felébredtek.
>Vagy nincsen savanyutej-szagod? 
Az akció után sokáig tejszagot éreztem. Szerintem reggelre beépült a 
fehérje és a zsiradék. A tejszínhab talán olyan az embernek, mint 
növénynek a lombtrágya.

>a zsir miatt konnyen siklik a penge a borodon, bar nem hiszem, hogy 
>a szort (ami mellesleg ugyanolyan nyiroszilardsagu, mint az azonos 
>vastagsagu rezdrot) puhitana. 
Szerintem a borotvahabok nem puhítanak átütő erővel. Ha 
puhítanának, a szőr egyet-kettőt nyeklene-nyaklana, aztán kiterülne. 
Utána könnyű lenne kitépni. A penge meg elfektetné a szőrt, ahelyett, 
hogy lekaszálná.  Talán a szőr felületét puhítják kissé, de még sose 
hallottam reklámban, hogy kimagasló puhítási kvóciensről áradoztak 
volna. Gondolom a víz puhít, s a hab csak amiatt kell, hogy ne engedje 
gyorsan elpárologni, tehát dunsztolásról van szó.
A tejszínhab amiatt szuper, mert nem kell még vizet sem használni,
előtte semmiképp. Utána ízlés dolga. S ha kicsit erős a tejszag, a  
hölgyek könnyebben elhiszik, hogy az ember józanéletű. 
Ha pedig a villamoson valaki szóvá tenné, hogy mi ez a nagy tejszag,
hát így kell visszavágni:  Nem látott még tejesembert ?

>utana mindenkepp kell egy lugos mosas (szappan, stb), hogy ne 
>budosodj meg, a szennyvizevo bacikkal tehat nem vagy 
>kimeletesebb...
Nincs büdösödés. Reggel sem leptek el a legyek.
(vagy netán korahajnalban bekajáltak, s mire felébredtem, ők
már visszafeküdtek ejtőzni ?)
Nem kell szappan. A szappantól kiszáradna a bőr, s aztán dupla adag 
habbal lehetne csak borotválkozni.

TejbePapi

Sziasztok!


Fogash irta:
: TGV-t nem talaltal? Ott tudomasom szerint a vagonok kerekei is
: hajtottak, nem csak a mozdony huzza-vonja a szerelvenyt.

TGV-bol annyi van, mint a pelyva, vegyuk a TGV-Atlantique -t (ez ment
515km/h-t).
Motorteljesitmeny: 2*8800kW @ 25kV/50Hz; 2*3880kW @ 1,5kV/DC. A
motrteljesitmeny 2*8 szinkron(!)motorra van szetosztva (ICE aszinkron;
mivel a germanoknal meg mindig 16 2/3Hz van a felsovezetekben).
vonoero: 2*218kN
ures tomeg 479t, 30 tengely, ebbol 8 hajtott (ergo csak a mozdony, a
vagonok nem). Gyorsulasi idoket sajnos nem talaltam, de mivel a vonoero,
motorteljesitmeny es ures tomeg kb. ICE-2/3 -mal megegyezo, nagyon mas
gyorsulast szinten nem fog produkalni.

: Bar a nagyobb okossag az benne, hogy nincs minden vagonnak kulon
: elso-hatso forgozsamolya, hanem egy kerekparon ket vagon tamaszkodik
: meg. Igy _muszaj_ mozdonyt tenni a vegere is, kulonben a vagon
: vege a levegoben lenne.

Nem kellene feltetlenul mozdony a vegebe, eleg lenne egy tengelypar +
forgozsamoly.

: Ez a konstrukcio azert jo, mert nem tud  bebicskazni, ha a sinrol
: leugrik, akkor is egyenesen megy tovabb.

Ill. az egesz szerelveny oldalra borul. Egyebkent ez egy lenyeges
kulonbseg az ICE es a TGV kozott. A TGV hatranya, hogy nem lehet
egyszeruen a vonatot megtoldani 1 vagonnal, mert daru kell hozza. Ezert
pl. ha meghibasodik a mozdony, a vonatot be kell vonszolni a legkozelebbi
daruhoz es csak ott lehet cserelni. A gyakorlatban egyszerubb egy masik
komplett vonatot odakuldeni es az utasokat atszallitani, mig ICE-nel
barmelyik palyaudvaron megoldhato gyorsan a mozdenycsere. Ezert maradtak a
nemetek a hagyomanyos vagonkonstrukcional.

: Az Enschede-i esetben a TGV szerelveny szepen atfert volna a hid alatti
: lyukon...

Enschede (ejtsd ensz-hede) Hollandiaban van, ott tuzijatek volt. :-( Az
ICE-baleset Eschedenel tortent. Eschedenel egy halom hulye korulmeny jott
ossze:
1) eltorott a kerekpant
1a) a zorgest az utasok jeleztek a kalauznak, aki vagy tovabbjelentette,
    vagy nem (nem emlekszem mar), de a Deutsche Bahn nem tulajdonitott
    jelentoseget a zorgesnek
2) torott kerekpanttal valtora futott a vonat es kisiklott valamelyik
    kozepso vagon
   (eddig "normalis eset")
3) a valto utan hid volt, amit a kisiklott vonat 2. vagonja es a
   mogotte jovok eltrafaltak.

A nagy kerdes az, hogy egy kisiklott es esetleg felborult TGV eltrafalja-e
a hidpillert vagy sem. Szerintem eltalalta volna (nem volt olyan messze a
hidpiller a vaganytol), innentol kerdes, hogy a mechanika eleg eros
lenne-e a harmonika-osszegyurodes megakadalyozasara vagy sem (avagy ha a
30m hosszu vagon ferden eltalalja a hidpillert 200km/h-val, mekkora
forgatonyomatek ebred a masik vegeben). Ennek a megbecslesere egy muszaki
ember sem vallalkozott [pont Eschede utan 1-2 honappal volt az egyetemen
egy meghivott prof. vendegeloadasa europai nagysebessegu vonatok temaban,
mi persze a biztonsag felol erdeklodtunk].

Egyes velemenyek szerint a TGV-nek jo eselye lett volna a palyan maradnia,
mert egy kozepso vagon siklott ki es ez rantott magaval mindent, mig a TGV
merevsege megakadalyozta volna, hogy a tobbi vagon egyaltalan kisikoljon.

Alapvetoen, ha 200-zal oldalra borul a vonat, kb. egyforma bajban vagy a
TGV-ben es az ICE-ben egyarant (ahogy az AUTO-ban tema: passziv
biztonsag=0). Az biztos, hogy ezutan valtot ugy epitenek, hogy ne legyen
hidpiller a kornyeken.


Udv,
marky

Sziasztok,

  Mar majdnem azt hittem, hogy ertem, erro jon Sandor es elrontja :-)
  Szoval akkor most mi van? Ha jol olvastam a leirasokat, akkor az
emberiseg produkal evi 10^13 kg szenet. Ha jol ertem Sandort, akkor
a termeszet ennel minimum egy nagysagrenddel tobbet. Viszont ezt
mar jo ideje teszi, gondolom. Mivel legkorben (ha jol ertem) meg mindig
jelentektelen mennyisegben van jelen (a kezdetihez kepest), ezert
naivan azt mondanam, hogy a bioszfera elnyeli. Osidok ota folyamatosan.
Akkor miert 'baj', hogy no (ha Sandort jol ertem picivel) a kibocsatas?
Meglepne, ha az elnyelo kapacitas pont ettol fogyna el. Akkor megis mi 
van? Mert ugyanakkor az egyik hivatkozott cikk rajzolt szep gorbeket,
hogy hogyan kene csokkenteni a kibocsatast, hogy a CO2 koncentracio
stabilizalodjon. Szoval valamit nagyon nem ertek, pedig szeretnem
megerteni. Azt el tudom fogadni, hogy kibocsatas utemetol fuggo
koncentracio van (idoskalak miatt) az egyensulyi allapotban. De ez
nem helyes allitas.

  Masik a http://www.grida.no/climate/ipcc_tar/wg3/165.htm web lap.
Ha jol olvasom es osszevetem az elozo hivatkozasokban levo szamokkal,
akkor az jon ki, hogy erdokkel lehet valamit segiteni, de nem eleget.
Mondjuk a cikkbol egy dolog nem volt vilagos: mi lesz a faval, ami no
az erdoben. A cikk (lehet feluletes olvasatomban) azt implikalja,
hogy a kivagott fa visszakerul a legkorbe. Ez igaz? Ha papir lesz
belole ami vegul a szemetegeto eleget, akkor nyilvan, de ha fodem,
akkor nem (lasd USA hazepites). Mik az aranyok? 
  Masik ami erdekes volt, az a 'mit lehet csinalni az erdoben' kerdes,
orszagokra lebontva. Sajnos a grfikon (4.8) nem igazan az, amit
latni szeretnek, mert csak a relativ szamokat mutatja. En arra
lennek kivancsi, hogy hogyan viszonyul ebben az USA az EU15-hoz 
(mert ez volt egyik ok, amiert USA nem irta ala a Kyotot, ha hinni
lehet nekik -- nem lehet).

Gyula