> ma 16 Fructidor 211, Sextidi van. [Kalen Discovery 3000]

Kedves Attila, elhiszem, hogy neked ez nagyon fontos info,
de mivel te mar birtokaban vagy, engem viszont zavar,
- ne kerdezd miert, erzelmekkel nem lehet vitazni -
szeretnelek megkerni ra, hogy ezentul mellozd.
Termeszetesen ha masok igenylik, akkor nem szoltam.

Szep napot!

BM

P.S.: Tovabbra is keresek valakit maganban, aki Braziliaban TIPPel.

Nekem volt olyan macskám aki mellett a sültcsirket is ott lehetett hagyni az
asztalon nem ment fel. csak a szekre es onnan áahitatos pofaval felig
lehunyt szemmel vette a légszimatot. Persze kicsi korátol neveltuk
tanitgattuk.

*   Rendben, Bela, akkor mar csak azt mondd meg, hogy maganlevelben miert
*ne lehetne ugyanakkorat tevedni.

Nem, inkabb megadom magam, irogassatok nyugodtan nev szerint nyilvanosan.
Talan csak az en etikai erzekem "tulerzekeny" ezen a teruleten.
Bela

Kedves Józsi, ugye te az USA-ban élsz?
Mit tesz ott egy orvos, ha a nevét egy nyilvános fórumon negatív jelzőkkel
ellátva látja?

Egyébként sajnálom, hogy feltételezed rólam, hogy nekem a "mundér becsülete"
fontosabb lenne, mint a beteg élete, szerintem félreérthettél valamit.

Azt hiszem, akik a TIPP-en (magánlevélben!) eddig bármit kérdeztek tőlem,  a
tőlem telhető legrészletesebb segítséget kapták.

Bela

Kedves alphawalker!

hix.tipp #4765, >:
> Alphawalker: szóval x y tanácsadója, akkor y mije x-nek???

általában:

inv(tanácsadó(x, y)) = ügyfél(y, x)

más szövegösszefüggésben (pl. szerződésben)

inv(tanácsadó(x, y)) = megbízó(y, x)

Van valakinek informacioja arrol hogy a
teljesítmenykorlatozas nelkuli "A" kategoriaba tartozo
motorkerekpar palyaalkalmassagi vizsgalata mibol all,
kulonosen az egeszsegugyi vonatkozasai erdekelnenek,
ugyanis nagyon eros szemuvegem van,
tudja valaki mi a felso hatara amivel
meg atengednek a vizsgalaton?

sorlimit miatt itt folytatva

1952. évi III. törvény
a polgári perrendtartásról

 Perképesség

48. § A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog
szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.
!!!!!!!!
Ennek megfelelően a perben felperesi, alperesi pozícióban részt vehet olyan
személy is, aki a perbevitt jogviszonynak nem alanya. Erre példa az ügyész
perindítási jogosultsága (Pp. 2/A. §).
!!!!!!!!

A Pp. 48. és 49. §-ában írt rendelkezések természetesen a beavatkozóra is
vonatkoznak, hiszen a perbeni részvétel alapvető feltétele a perbeli
jogképesség és a perbeli cselekvőképesség megléte.
!!!!!!!!!

A felperesi pozíció önként vállalt, az alperesi rákényszerített. Amennyiben
az
alperes viszontkeresettel él, e vonatkozásban a felperes pozíciója is
rákényszerített lesz.
Az alperesi pozíció ex lege bekövetkezik, abban közreműködésre az alperes
részéről nincs szükség.

A perben jogképes az, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek
és kötelezettségek terhelhetnek. A perbeli jogképesség ily módon általában a
perbeli cselekvőképességhez igazodik. A Polgári Törvénykönyv szerint
jogképes
az ember, az állam és a jogi személy.
A perbeli cselekvőképesség szabályai a beavatkozóra is kiterjednek.

Beavatkozás a perbe
!!!!!!!!!!
54. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között
folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe - az első fokú ítélet
hozatalát
megelőző tárgyalás berekesztéséig - az azonos érdekű fél pernyertességének
előmozdítása végett beavatkozhat.
!!!!!!!!!!
A beavatkozás lehetősége a feleken kívül anyagi jogilag érdekelt személy
helyzetét könnyíti meg, megadva a beavatkozás lehetőségét, nem önálló
félként,
hanem járulékosan, valamelyik fél mellett.
!!!!!!!!!!!
A beavatkozás feltétele az, hogy annak, aki ilyen irányú kérelmet terjeszt
elő
jogi érdeke fűződjön ahhoz, hogy a mások között folyamatban lévő per miként
dől el. Az esetek többségében a beavatkozó érdeke az általa támogatott
féllel
egyező, más részében viszont a per eredménye önállóan is kihat a
beavatkozóra,
ezért közte és az általa támogatott fél között érdekellentét lehet (lásd a
Pp.
57. §-hoz fűzött magyarázatot).

55. § A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, s a
beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja
előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke
fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell.

56. § (1) A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában határozathozatal
előtt
a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.
(2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, a
bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a
perből
kizárja.

Sziasztok,


Koszi a tanacsados valaszokat. Okosabb nem lettem, mert "termeszetesen" nem
hivatalos kapcsolatrol van szo (bocs, hogy nem voltam egyertelmu), hanem
csak arrol, hogy egyik ismerosom tanacsot kert egy masiktol egy engem erinto
temaban, igy a "masikat" csak tanacsadokent emlegetjuk, de az "egyiknek" nem
talaltunk frappans megszolitast... :-)


Udv,

Zoli
(alphawalker)

Udv!

Mostanaban egyre tobb angol szoveget kell olvasgatnom, es eleg gyakori
roviditesek vannak benne, amiknek jelentos reszet csak korulbelul ertem.
Ide tartozik pl. az i.e., az e.g. es meg lehetne folytatni, de ez a 2
leggyakoribb. Ugy tudom, hogy ezek latin roviditesek (hasonloan az
etc-hez). Hol lehet errol valami reszletes leirast talani a neten?

EIK:

UI: Meg kb. szerdaig fog elni ez a cimem. Pontosabban meg elni utana is
fog, de mar nem valoszinu, hogy olvasni fogom, mert elkerultem az
Egyetemrol, a munkahelyemen pedig nem igazan ajanlottak, hogy mindenfele
hirlevelet megrendeljek. Otthoni internet-hozzaferes egyelore nincs, de
mar folyamatban van, ugyhogy hamarosan ujra itt lehetek.

-- 
  NGabor

     06/20/521-0156           #Linux forever! (Debian Sid; 2.4.21)
***Ha másnak vermet ásol, úgy tedd, ha beleesel, ki tudj mászni belőle***

> 2003.09.06. 18:09:53 +2h-kor írta:
> a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél BIRTOKVÉDELMET kell kérni!!
> itt vannak a hivatkozási alapok.
>
> Tamás
> ************************************
> 1959. évi IV. törvény
> a Polgári Törvénykönyvről
>
> 100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden
> olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait
szükségtelenül
> zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
> ******
> A törvény a zavaró és veszélyeztető magatartásokat nem sorolja fel,
illetve
> nem is definiálja. Ilyen lehet a zajos tevékenység, az egészségtelen
fertőző
> helyzet előidézése, az állatok tisztántartásának elmulasztása, különböző
> környezetvédelembe ütköző hatások előidézése, vagy éppen a mások
> építkezésével előidézett hátrányos helyzet.
>
> A másokat zavaró tevékenység csak akkor tiltott, ha a zavarás
szükségtelenül
> következik be. A szükségtelen zavarás fogalmát a törvény ugyancsak nem
> definiálja. A konkrét jogvitában ezért a tulajdonos és a szomszéd
ellentétes
> érdekeinek mérlegelésével kell megállapítani, hogy a zavarás
szükségtelennek
> minősül-e.
> *******
> BH1992. 100.
> Hangos zeneszolgáltatással megvalósított birtokháborítási perben a
> bíróságnak az eset körülményeire tekintettel meg kell határoznia, hogy
> milyen műszaki megoldásokkal küszöbölhetőek ki azok a zajok, amelyeket a
> tulajdonos nem köteles eltűrni [Ptk. 100. §, 191. § (1) bek., 192. § (2)
> bek.].
>
> A másodfokú bíróság [....] Tényként állapította meg, hogy az alperesek a
> bárt 1987-től 1989-ig úgy üzemeltették, hogy az sértette a felperes
> törvényes érdekeit. A zeneszolgáltatás rendkívül hangos volt. Az alperesek
> fenti magatartása lehetetlenné tette a felperes ingatlanának
> rendeltetésszerű használatát, nem biztosította az éjszakai nyugalmát,
> sértette a települési környezetet, és ez a tevékenység a B. utca
> lakosságának életfeltételeit, amelyek közé tartozik a megfelelő éjszakai
> nyugalom biztosítása is, károsan befolyásolta. A fellebbezési eljárás
során
> foganatosított helyszíni szemle adatai alapján azt állapította meg, hogy
> amennyiben a bárban a zenegép teljes hangerővel működik, a zaj
felhallatszik
> a felperes B. utca felöl elhelyezkedő hálószobájába is.
>
> A Ptk. 191. §-ának (1) bekezdése, illetve 192. §-ának (2) bekezdése
> értelmében, akit birtoklásában zavarnak, a zavarás megszüntetését kérheti.
A
> bíróságnak az eset körülményeire tekintettel kell meghatároznia: hogyan
> történhet a zavarás megszüntetése.
> **********
> 191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a
> jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását
> vagy a zavarás megszüntetését.
>
> A jegyző azt vizsgálja, hogy milyen volt az eredeti birtokállapot és ezt
> tilos önhatalommal megzavarták-e. Ha igen, akkor határozatával az eredeti
> birtokállapotot helyreállítja, illetőleg a birtoksértőt e magatartástól
> eltiltja. A határozat tartalma a birtokháborító magatartás jellegétől
függ.
> Ehhez képest, ha a birtokháborítás a birtoktól való megfosztásból áll, a
> birtoksértőt a dolog visszabocsátására kell kötelezni. Amennyiben a
> birtoksértő a birtokost a birtoklásban folyamatosan zavarja, a
magatartástól
> eltiltásnak van helye. Előfordul, hogy a birtokháborítás egyszeri, múló
> cselekménnyel valósul meg. Ebben az esetben a jegyző megállapítja a
> birtokháborítás elkövetését és a birtoksértőt a jövőre nézve tiltja el a
> magatartás megismétlésétől.
>
> Jogkérdést a jegyző általában nem, illetve csak kivételesen vizsgál:
> nevezetesen, ha nyilvánvaló, hogy aki birtokvédelemért folyamodott a
> birtoklásra nem jogosult, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt
> köteles. Ebben az esetben a jegyző megtagadja a birtokvédelmet, azaz a
> birtokvédelmi kérelmet elutasítja.
>
> 192. § (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a
> határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól
kérheti
> a határozat megváltoztatását.
> (2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás
> megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A
> birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a
> birtokláshoz való jogosultság is vitás.
>

Szia Margitka, Margó !!!

Honnan tudtad ilyen pontosan, azokat a vallási adatokat?

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: proxy100.vivendi.hu)

ha valamely polgármesteri hivatalban valaki ellen bejelentést tettél,
akkor ebben az ügyben köznapi szóval "felperes" vagy, valamit el akarsz
érni, ami valakit, valamit (pl. jogi személyt) "alperes" pozicióba hoz.
Alperes

mellett felléphet (érdekkörének veszélyét bizonyitva) az ugynevezett
"beavatkoz
ó".
Ebben az esetben egy alperes helyett igy akár több ellenfeled is lehet.

ezek mellett az ilyen módon "érdekelt felek" élhetnek az "iratbetekintési
joguk
kal".

a betekintésre átadott dokumentumokban csak akkor kell eltakarni
bizonyos személyek neveit, ha az illetők pl. "fedett nyomozók", a vádalku
alanyai, vagy titkosszolgálati egyedek.

KISZEDTEM AZOKAT A RÉSZLETEKET, AMIK A "JOGALKOTÓ SZÁNDÉKÁT"
MAGYARÁZZÁK. Itt, a magyarázatban IMHO köznapi példákon keresztül
látható a kivülálló egyedek bekapcsolódásának lehetőségei. Próbáld meg a Te
ügyedet (amit nem is ismerünk) ennek tükrében megnézni.

**********
KOMMENTÁR
az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.
törvényhe
z

Áe. 3. § (4) bekezdéséhez:

Az ügyféli minőség szempontjából döntő momentum az, hogy a fent említett
személ
ynek vagy szervezetnek a jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képező
ügy
 érinti-e. Akire nézve jogszabály jogot (pl. szociális támogatás), vagy
kötelez
ettséget (pl. adófizetés) állapít meg, annak az ügyféli minősége általában
nem
vitatható.
!!!!!
Ügyfél azonban az államigazgatási eljárásban az is, akinek jogát, vagy jogos
ér
dekét az ügy érinti.
!!!!!!!!
Az építési engedélyezési eljárásban pl. ügyfél egy ötemeletes lakóházban
akár a
 negyedik, vagy ötödik emeleten lakó tulajdonos, vagy bérlő még akkor is, ha
az
 adott esetben az épület földszinti fogadórészén alakítják át a volt
gyógyszert
árat élőzenei jazzkocsmává és ehhez az átalakításhoz a nem lakás céljára
szolgá
ló helyiség bérlője, tulajdonosa, üzemeltetője építési engedélyt kért.
Könnyű b
elátni ugyanis, hogy a jelzett helyiségek tervezett funkcióváltozása
igencsak é
rinteni fogja a lakókat, nem pusztán a leendő kocsma közvetlen
szomszédságában
élőt, hanem a távolabbakat is, még akár néhány házzal távolabb is. Az új
létesí
tmény vendégköre feltételezhetően megváltoztatja az utca forgalmi rendjét,
éjsz
akai nyugalmát, zajszennyezettségét stb.
!!!!!!!!!
Az ilyen esetekre gondolva tágította ki a törvényalkotó az ügyféli kört és
eleg
endőnek ítélte csupán azt, hogy valakinek a jogát, vagy jogos érdekét az
adott
ügy érinti.!!!!
!!!!!!!!!
Az ügyben érintett személynek tehát vitathatatlanul érdeke fűződik ahhoz,
hogy
az egyébként másra (az építtető) vonatkozó jog (illetve kötelezettség)
megállap
ítását a hatóság akceptálja-e és ha igen, milyen tartalommal.

Fontos szabálya a törvénynek az, amely szerint az ügyféli jogok azt a
szervet i
s megilletik, amelynek a feladatkörét az ügy érinti. Ez a szabály azokra a
szer
vekre vonatkozik, amelyek ugyan közvetlenül nem érdekeltek az ügyben, a
feladat
körük mégis az, hogy gondoskodjanak a rábízott érdekekről, értékekről. Ha
pl. a
 polgármesteri !!!
hivatal megadná az építési engedélyt egy természetvédelmi környezetben 10 db
vé
dett fa kivágására annak érdekében, hogy azon egy hétvégi ház elhelyezhető
legy
en, a természetvédelmi hatóság ezen elsőfokú döntés (jegyzői) ellen a saját
jog
án fellebbezést nyújthat be - a természeti értékek megóvása érdekében -
függetl
enül attól, hogy az eredetileg tervezett építkezést a telekhatáros szomszéd
ese
tleg kifogásolta-e vagy sem.
!!!!!
 Ha a jelzett típusú ügyben az a szerv, amelynek a feladatkörét az ügy
érinti t
énylegesen bekapcsolódik, akkor a közigazgatási jogviszony alanyává válik.
Ez a
zt jelenti, hogy eljárásjogi szempontból az ilyen szervnek nem csupán joga
van
(pl. jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő), hanem kötelességei is lesznek
(pl.
 jóhiszemű eljárásvitel, a határidők betartása).

Áe. 72. § (1)-(3) bekezdéséhez:

Ha a közigazgatási ügyben ellenérdekű felek szerepelnek és a határozat
bírósági
 felülvizsgálatát csak az egyik fél kéri, a közigazgatási perben eljáró
bíróság
nak lehetővé kell tennie, hogy a közigazgatási ügyben ellenérdekű fél
beavatkoz
óként perben álljon. A bíróságnak ilyen esetben élnie kell a tájékoztatási
köte
lezettségével. (KK 9. számú állásfoglalás)
******************

Ezt a mokara szantad, ugye?
Gyuri