>Lorentz nevu urge is volt, de ot, ha jol tudom, fizikuskent
jegyeztek.

Hendrik Antoon Lorentz 1853-1928, Nobel-dij 1902.

A Lorentz-transzformacioval a relativitaselmelet egyik megalapitoja.
Tudomanytorteneti erdekesseg, hogy sohasem fogadta el a
relativitaselmeletet.

Ferenc

 irta:

> Talan ravilagit a math altal kitalalt pelda:
> van egy es csak egyetlen lottohuzas van, es az eredmenye 1,2,3,4,5
> Ez a huzas pont olyan valoszinutlen, mintha elore tippeltem volna
> egy szamra es az a szam jon ki. Tehat ha talalunk valamilyen objektiven
> meghatarozhato kulonleges eredmenyt, amit nem csak belemagyarazunk,
> akkor az olyan, mintha arra az ertekre a huzas elott tippeltem volna.
> (Az 1,2,3,4,5 majdnem ilyen, de talan a mi esetunkben a racsodalkozasra
> kepes elolenyek letrejovesenek lehetosege meg objektivebb)
!, ", #, ¤, %  - Ezt a sorozatot is furcsanak talalnad?
Pedig ez is az 1,2,3,4,5 , csak a szamitogepem billentyuzeten, ha
lenyomva tartom a SHIFT-et.
Mihez kepest kulonleges dolog az ertelmes elolenyek letrejotte, ha
semmihez sem lehetseges viszonyitanunk?

> >Milyen tobbi esetre gondolsz? En nem tudok tobbi esetrol. Se olyanrol
> >amiben nincs elet, sem olyanrol ami hemzseg az elettol. Ez pusztan
> >fikcio.
> Ez az egyik irany, amit talan meg kellene vitatnunk.
> Lehettek-e volna masok is azok a bizonyos "finomhangolt" ertekek,
> vagy muszaly nekik ilyennek lenniuk. A Nagy Bumm-bol csak ilyen
> vilagegyetem johet-e letre, vagy veletlen, hogy pont ilyen lett.
Ez az amihez nagyon nem ertek. Es ha jol sejtem mas sem. Errol
disputalni olyasmi dolog, mint jonehany evszazaddal a Montgolfier
fiverek elott az ember repuleserol. En meglehetos gyanuval szemlelem
ezeknek a "finomhangolt" ertekeknek az eloterbe keruleset. Nem ertem
mihez kepest finomhangoltak ezek az ertekek.

> >Ezeknek a HA-val kezdodo kerdeseknek kb. annyi az ertelmuk, mint ezeknek
> >a kerdeseknek: Mi volna ha Marineninek kereke volna? (Marineninek
> >nincsenek kerekei, vagy biztosan nem tudhatjuk, hogy vannak-e.) Mi lett
> >volna, ha Kossuth Lajos motorizalt lovegekkel rendelkezett volna? (Nem
> >voltak olyan lovegei, de legalabbis sosem tudhatjuk meg, hogy lettek
> >volna.)
> Nem egeszen. A Nagy Bumm miatt nem. Ha tenyleg volt Big Bang, akkor
> a nagy semmibol keletkezett az univerzum nem ugy, mint Marineni,
> vagy Kossuth Lajos, a kerdes pedig az, hogy muszaly volt-e pont ilyennek
> lennie, vagy akar lehetett volna masmilyen is.
Ezt akartam kifejezni Marineni kerekevel. Ha arrol sem tudunk sokat,
hogy van/volt-e marineninek kereke, akkor miert vitatkozunk azon, hogy
mi lett volna, ha lanctalpa lett volna.

> Azt meg csak lehet mondani,
> hogy az anyagnak az a tulajdonsaga, hogy igy vagy ugy viselkedik, de hogy
> a semminek az a tulajdonsaga, hogy pont ilyen vilagegyetem keletkezik
> belole, az azert kerdeses. Kossuth Lajos es Mari neni eseten adottak
> a korulmenyek, amik meghatarozzak az esemenyeket, de az univerzum
> keletkezesekor milyen korulmenyek adottak? Hiszen nem volt ott _semmi_.
> Akkor mi hatarozta meg, hogy pont ilyen legyen?
Ha elfogadjuk a nagy bummot (amirol azt szokas mondani, hogy csapnivalo
elnevezes, mert egybol valami tuzijatekra asszocial mindenki belole jo
hangos durranassal), akkor nem _semmi_ volt, hanem fogalmunk nincs mi
volt, azaz meg a voltnak sincs ertelme, ezert beszelunk
szingularitasrol, aminek szinten nincs ertelme, mert valami olyat
jelent, amirol nem tudhatjuk, hogy micsoda, azaz semmit nem tudhatunk
rola. Errol akarsz vitatkozni?

udv,

Gogy

> Felado :  [United States]


Kedves Jozsef,

> Szemely szerint semmi bajt nem latok abban, ha Istvan kilometerben
> meri az idot -- ez semmin sem valtoztat. A tavolsagot lehet (feny)evben
> merni az idot lehet (feny)kilometerben. Ha relativisztikus mozgasokat
> nezunk akkor sokszor direkt praktikus a c=1 valasztas. Nem ezen all 
> vagy bukik a kolcsonhatasi vagy kolcsonnemhatasi modell.

ha relativisztikus mozgasokat nezunk, akkor bizonyara sokat segit ez a
megkozelites. En csak azt nem latom, hogy jon be a reletivisztikus fizika
egy olyan rendszerbe, hogy mondjuk egy pohar 300 K-s vizbe beleszorok egy
kanal konyhasot. Merthogy az elet megerteset a tudomany a kemiai
rendszerek megertesen keresztul remeli es egy pohar vizben a molekulak
nagyon nem relativisztikus sebesseggel mozognak.

Altalaban a tudomanyos modelleket egy bizonyos rendszer leirasara talaljak
ki. Minden modellnek vannak korlatai. Elvileg hibas egy modellt a
korlatozasok figyelmen kivul hagyasaval hasznalni. Ennek fenyeben
kerdezem, Minkowski milyen rendszer leirasara fejlesztette ki a modelljet?

Ismetlem, nem a Minkowski modellel van bajom, hanem annak alkalmassagat
nem latom az egyszeru kemiai rendszerek leirasara.

Udv.,

Necc Elek (az ezermester)

Kedves Hoi!


-----Eredeti uzenet----- 
Felado: HIX TUDOMANY > 
Cimzett: > 
Elkuldve: 2000. majus 21. 9:43 
Targy: *** HIX TUDOMANY *** #1122 

 irta (Sat May 20 TUDOMANY #1122),
> Temakor: Adam genjei

> Lelkesz urnak Sara ugyeben igaza van. Adammal kapcsolatban is lehet, de
> nekem is ugy tanitottak, hogy az elso emberpart meg hibatlannak teremtette
> az Ur, es igy termeszetesen genetikai hibaik se voltak.

Na, ez az a pont, amit nincs ertelme vitatni. Ezert mondtam, hogy 
nem genetika tankonyv a teremtestortenet. Logikailag lehet ragodni 
azon, hogy vajon a buntelen allapot megfeleltetheto-e a genhibatol 
mentes allapotnak, de egyszeruen nincs jelentosege, mert nem errol 
szol a tortenet. (Mellesleg szerintem ertelme sincs a kerdesnek 
ilyeten formajaban.)


> Ergo semmi gond
> nem volt a testverhazassaggal.

Annyi gondom azert van, ha most Adam-Eva verzioban gondolkodsz, 
hogy ok nem voltak testverek. :-) de lehet, hogy itt Kain 
hazassagara gondoltal, es ott valoban ez az egyik lehetoseg.


> Az viszont meglep, hogy az evangelikus teologian nem tanitottak ezt a
> fajta felfogast.

Most vagy regen volt mar ez a level, vagy csak en vagyok idiota, 
de fogalmam sincs, milyen felfogas tanitasat hianyolod.


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Hello!

Van egy erdekes jelenseg amire szeretnek valaszt kapni.
Adva van egy 680 meteres furt kut amibol 38 Celsius fokos
asvanyviz jon fel. Ez a viz televan mindenfele zavaro
anyaggal mint peldaul vassal, amit egy hosszas es alapos
szures utan eltavolitanak. Ezután palackozasra kerul a sor.
A problema ezutan kovetkezik. Bizonyos idöszakonkent
egy kicsapodas jelenik meg, ami kis feher lepedekkent
van jelen. Sajnos nem lehet tudni mi valtja ki a jelenseget
ezert kerem, hogy aki talalkozott mar hasonlo problemaval vagy
tud mondani olyan embert akivel lehet beszelni a fenti
problema megoldasa erdekeben az irjon nekem.

Maganba is kuld!
Elore is koszonom!


Udv: Bodnár Zsolt Attila, 

Udv.Jozsef

>Reszletesebben utanagondolva az inhomogen ter gyongebb de
>erintolegesebb, emiatt tudja kompenzalni az erosebb, de kevesbe
>erintoleges homogen ter nyomatekat.

>A kullok diszkret tavolsaga miatt a kerek valoszinuleg kis amp-
>litudoval tik-takolni fog oda-vissza.

Ha beallna egy oszcillalo mozgas kulso behatas nelkul, az nem
jelentene energiakicsatolast? Meg lehetne vele mozgatni egy apro
dinamot!
Maskepp gondolkodva ha beall az oszcillalo mozgas, es nem serul
az energiamegmaradas, akkor milyen formaban taplalja vissza vagy
veszi el az energiat a kerek az eletromos mezotol? Kisulesek nem
lehetnek, mert azok kis tereronel kikuszobolhetoek! Csak a kondi
toltesenek megvaltozasaval valtozhat a tarolt energia. Johet egy
alaguteffektus?

Egy kicsit atfogalmaztam magamnak a kiserlet lenyeget. At lehet-e
huzni egy kondenzator lemezein, vagy lemezei kozott ugy egy
vezeteket, hogy annak vegei kozott potencialkulonbseg alakuljon
ki? Itt mar szuletett egy elgondolasom. Mi tortenik ha a
kondenzator fegyverzetein keresztul merolegesen furunk egy kis
lyukat. Azon atvezetunk egy szigetelt vezeteket, es a szigeteles
kondenzatorlemezek kozotti reszet eltavolitjuk. A csupasz vezetek
allhat ott egyenesen, vagy el lehet ferditeni, lehet ra hurkokat
kepezni, szoval biztosan hatnia kell ra a homogen mezonek. Es ha
hat ra akkor vagy energiakicsatolas tortenik vagy a kondi szepen
lassan elveszti a tolteset / alaguteffekt/ .

By ATRON

>A gazdaval valo egyutteles soran pedig ketfele strategia adodik.
>A gyorsan fertozo, erosen virulens forma, es a gyengebben fertozo,
>hosszu lappangasi ideju, gyengen virulens forma. Ha a virusnak
>modjaban all gyorsan fertozni, akkor a virulensebb forma lesz
>az elterjedtebb, ha viszont ezt nem teheti meg, akkor a hosszu
>lappangasi edeju virus fog elterjedni.

Nezzunk egy gondolatkiserletet. Mondjuk a borneoi zoldszarnyu malac
egy retrovirusa atugrik az emberre, es mivel ott nem talalja a szokott
kedvenc inzerthelyet, random mindenhova beinzertalja magat a genomba,
es emiatt a fertozott emberek egy-ket honapon belul rakban meghalnak.
Tetelezzuk fel tovabba hogy a virus cseppfertozessel terjed es levegon
hetekig eletben tud maradni. Mi akadalyozna meg, hogy rovid uton kiirtsa
az egesz borneoi lakossagot?
Arrol sem vagyok meggyozve hogy evoluciosan probaljuk meg megoldani az
AIDS kerdeset. A termeszetes szelekcio nagyon sok halallal es nagyon sok
idovel szamol...

Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)

Hello TUDOMANY!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Kakukk2! ( 66 sor )
> Idopont: Fri May 26 10:43:16 EDT 2000 TUDOMANY #1128

> Talan ravilagit a math altal kitalalt pelda:
> van egy es csak egyetlen lottohuzas van, es az eredmenye 1,2,3,4,5
> Ez a huzas pont olyan valoszinutlen, mintha elore tippeltem volna
> egy szamra es az a szam jon ki. Tehat ha talalunk valamilyen objektiven
> meghatarozhato kulonleges eredmenyt, amit nem csak belemagyarazunk,
> akkor az olyan, mintha arra az ertekre a huzas elott tippeltem volna.

Gondold el, hogy kijelolnenk 90 szektort /a terben, 1..90/ egymas utan,
veletlenul elhelyeznel ot kavicsot.
Beszamozod a kavicsokat, 1,2,3,4,5

Hogy johetnek ilyen szepen sorba?

A feketetelyukban az anyag osszes informaciotartalma elvesz.
/ezt nem en talaltam ki/
Szerintetek, ha egy feketelyuknak az anyaga, ha ujbol visszajutna
vilagunkba, /bizonyos modellek esetleg megengednek ilyesmit/
akkor az ismerthez kepest, mas anyag keletkezne? /mas termeszeti
allando(k)?????/

Szerintem nem.

Üdvözlettel!
     mailto:

Hello TUDOMANY!

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: gondolkodasi virus ( 10 sor )
> Idopont: Fri May 26 17:53:22 EDT 2000 TUDOMANY #1128

Bizonyithatoan az emberi fajnak csak nagyon kis reszet fertozik :)

> Hat meg mindig hasznaljak a penicillint. Meg mindig nagyon jo. Nagyon
> "mellbevagja" a bacikat. Ha elpusztitani esetleg nem is tudja, de a
> szaporodasaban mindenesetre hatekonyan tudja gatolni.

Megnyugodtam, legalabb nem szaporodnak.

> A virusok valo igaz nem szoktak elore tervezni

Es az emberek? /Kornyezet szennyezes, esoerdok stb./

> Felado : 
> Teny, hogy eleg meglepo lenne arrol filozofalgatni, hogy mi lenne a
> virussal, ha intelligens lenne. Gyanitom, hogy akkor sem vetemedne olyan
> ballepesre, hogy kipusztitsa sajat gazdaallatat.
Persze hogy nem, nem emberek.

Bocsi, de a felreertes direct volt ;)

Üdvözlettel!
     mailto:

> Szerintem az egyetlen atom elektronszerkezeteben bekovetkezo valtozasrol
> szolo informacio fenysebesseggel tagulo sugaro gombhejon lesz aktualis.
> Persze, csak egyetlen atomban nyelodhet el, megpedig ott, ahol
> detektaljuk.
> Ettol tamad az a kenyszerkepzetunk, hogy "egyetlen szuk vonalban terjed"

Bizony. Nagy szogu interferencia, es a Janossy fele egy fotonos
interferencia kiserletek cafoltak az Einstein fele tu"sugarzas
elkepzelest. Tehat a foton nem szuk vonalban terjed.

Janos! Mi lett a foton vitatok vege? Elismertek az igazadat?
Ha jol emlekszem azt mondtad: hogy a kibocsatas es az elnyeles kozt nincs
semmi. (En azt hiszem a nezeted vedheto.)

Horvath Pista

>> No meg van egy teoriam, hogy a tudatos, a freudi tudatalatti,
>> es a jungi kollektiv tudatalatti harmas pont megfelel a fentieknek.

> Nem tudom kitalalni mi rejlik mogotte, de kifejthetned, ha
> idod engedi.

Nehez. Az a baj, hogy Sagan konyvet meg nem olvastam. Lukacs Belatol
kertem mar a konyvet, de meg mindig nem adta kolcson. Amit a temarol
tudok, azt Belatol tudom. Ez plusz az, hogy Jungtol elolvastam egy vekony
konyvecsket, meg nem jogosit fel arra, hogy ilyen komoly forumon reszletes
elmeleteket fejtegessek. Persze fecsegni mindig lehet.
Ha segitetek osszerakhatunk valamit.

Ugy tunik a tehen agy, hullo agy, majom agy dolog mukodik. Errol szerintem
Lukacs Bela irt az Elet es Tudomanyba. A majom agyunk gondolkozik, a tehen
agy az a nokben kisse jobban fejlett (utodgondozas), a hullo aggyal
harcolnak a himek egymas ellen (persze ez igy nagyon sematikus).

Kernek valakit, hogy a fiziologiai tagozodast irja le nekunk. Koszi.
Ugy remlik, igy is harom resze van az agynak.
Ha meg a pszihologusok szerint is harom resze van (szerintem ok ezt igy
nem mondjak), akkor mar van mit keresnunk.

Ha a harom harmast fedesbe tudjuk hozni, az mar onmagaban szep dolog
lenne. Es ez meg sok mas mereteset is elosegithetne. Sot talan meg uj
dolgokra is raakadhatunk.

Ha Matyas ertene a trefat, akkor meg azt is leirnam, hogy a vallasok
szerint is harom agy van. 

Horvath Pista

Kedves  ATRON !

>A gond ott van hogyha felrajzolod az elektromos mezo erovonalait
>es megnezed mekkora forgatonyomatekok hatnak a lemezek kozotti
>terreszen belul es kivul. Nyilvanvalo, hogy a lemezeken kivul az
>erovonalak elhajlanak, csokken a fluxus. Ezen a reszen kisebb a
>forgatonyomatek. Ha pedig a forgatonyomatekok osszege nem nulla,
>akkor valaminek forognia kell. A kondi fegyverzeteit nem erdemes
>kulon-kulon elemzni, hogy milyen a hatasuk. Vegyuk azt, hogy a
>kereken egyenlo pozitiv toltesek vannak, es a felso lemez is
>pozitiv / also negativ / - ilyen az en abram - , akkor az erok
>belul fuggolegen lefele, kivul az erovonalak erintoiranyban
>lefele hatnak. Ilyen helyzetben csak azt tudom leolvasni az
>abrarol, hogy a kerekre belul nagyobb forgatonyomatek hat, mint
>kivul. Megint ugyanoda jutottam. 

Az erovonalas rajz lehet a ludas a dologban, mert illuziot kelto.
Menjunk sokkal visszabb a modellezessel !
Egyetlen diszkret toltest tegyunk csak a kerek kozelebe.
Forgat ? Nem forgat, hiszen minden szimmetrikus.
Tehetunk ezutan tovabbi tetszoleges tolteseket is - ahova csak akarunk,
azok sem forgatnak. Barmilyen alakzatba, barmilyen csoportokba, 
feluletekbe rendezzuk is oket - a szuperpozicio elvet alkalmazva -
ha egyedileg, onmagaban egyik toltes sem tud nyomatekot gyakorolni, 
akkor egyuttesen eppugy nem, hiszen a 0 nyomatekok szuperponalt 
eredoje is 0 kell legyen.

Udv: zoli