> vid tavon erdemesebb lenne U alaku palyat huzni a gombhur helyett, igy
az ele
je
> n jobban begyorsulna a vonat, aztan x melysegben mehetne konstans
tempoval es
 a
>  vegen egy az induloval megegyezo lejton felfutva allna meg. Ez meg
nem lenne
 m
> agmavonat, igy itt "csak" a menetellenallasokat kellene lekuzdeni. 
Igen. Pl. ket egyforma magas hegy kozott tul sokat nem is kellene 
epiteni. Valami miatt megsem terjedt el :-)

> ez egy 0,9%-os lejtonek felel meg.
Ugy tudom, ez normalis a vasutnal.

>>Idealis esetben linearisan csokken a gravitacio, valos esetben (ahogy 
>>valaki megirta) a Fold magjaig alig csokken, utana sokkal gyorsabban.
> Nem egeszen ezt kerdeztem. Irod, hogy a fenti resz tomege es az alsoe
kiegyen
li
> ti egymast, es az "eredo" gravitacio a kozeppont fele vonz. Az
erdekelne, hog
y 
> ez (elso kozelitesben homogen golyot feltetelezve) hogy nezhet ki?
Milyen fug
gv
> eny irja le a gravitacio valtozasat a homogen gomb kozeppontja fele
haladva? 
Go
> ndolom nem linearisan csokken, mert a Fold nem henger alaku.
Allitolag. :-)
De - idealis esetben abszolut linearisan csokken. Egyebkent 
kiszamolhatod abbol, hogy ha a gomb sugara pl. a felere csokken, akkor 
tomege es a tole valo tavolsagod hogyan valtozik.

>>Szerintem nagyon felreerted. Nem veszed figyelembe azt, hogy a 
>>*gravitacio* az egesz testedet gyorsitja, tehat NEM EREZHETO. 
> A jarmu gyorsulasa is az egesz testedet gyorsitja.
Ezt nem gondoltad komolyan. Gondold meg meg egyszer, vagy magyarazd el, 
hogyan ertetted.

> Tovabbra is csak az autos peldaimmal tudok jonni. A sajat autom 9
masodperc a
la
> tt tudja a 0-100kmh-t. Az 3m/s2 gyorsulast jelent, es ezzel az _eleg
gyors_ a
ut
> ok koze tartozom. Ennel a gyorsulasnal mar kapaszkodnod kell,
megfeszitened a
 n
De kozben - erre merolegesen - vegig ott van a normalis 1G, ami 
vektorialisan hozzaadodik ehhez.

> yakizmaid, stb. A hullamvasut, oriascsuzda (csuszda?) 60-70 fokos
lejtoje mar
 c
> saknem szabadeses-elmenyt general, ami tavolrol sem a "nem erzed"
kategoria, 
hi
> szen epp azert fizetsz az ilyeneken, hogy ezt EREZD.
Hogyne. Megrazo erzes, amikor *eltunik* a normalis sulyod nagy resze, 
illetve hirtelen valtozasok vannak. Ha ez nehany mp-nel tovabb tart, 
akkor fellep egy euforikus erzes. Ennek valoszinu magyarazata, hogy 
amelyik osunk tulelt egy par mp-es sulytalansagot, az nyilvan meg 
tudott kapaszkodni valahol :-)

>>s = a * t^2, az "a" egyszer G, egyszer 2G, t1^2 = t2^2/2, t1 = 
>>t2/gyok2. Az EGESZ ut lenne kb. 20 perc, ha a Fold kozepen menne at 
>>(kozben vegig a normal sulyodat erezned).
Bocs' - ezt elrontottam: kozben a G sem allando. Most nem fogok 
integralni - a vegsebesseget viszonylag konnyu kiszamolni az 
energiakbol, de a gyorsulas vegig valtozik.

> s= (a/2)*t^2, es ahogy irtam, az a=G szakaszokon sulytalansag, a
valtasokon m
in
> denfele borulasok, az a=2G szakaszokon padlora nyomodas, nemOK. Ha az
utaskab
in
>  giroszkopszeru felfuggesztesu, es a tomegkozeppontja elhelyezkedese
miatt mi
nd
> ig "lefele" gyorsul, vagyis a sajat _erzekelt_ sulyod mindig m*g
kornyeken va
n,
>  akkor mukodhet, mas esetben az egyensulyi szerveid teljesen
megkeverednek, v
eg
Termeszetesen. Ez a legkisebb problema azok kozott, amelyeket itt meg 
kellene oldani.

> ig "tengeribeteg" leszel. A fo banatom viszont meg mindig az
energiabevitel, 
am
> i pont az egyik lenyegi elemet olne meg...
Nem kellene tul sok energia. Eleg lenne viszonylag kis gyorsitas, hogy 
legalabb egyertelmu iranyok legyenek a fulkeben...

> A leghosszabb nonstop kereskedelmi legijarat most a Singapore-New
York, ez eg
yi
> k iranyban 18 oras repulout leszallas nelkul. A 8-10 oras utak
megszokottak, 
re
> ngeteg ilyen utvonal van. Ha ezeknek egy 2 oras alagutazas az
alternativaja, 
ak
> kor el lehet gondolkozni rajta...
Igen, csak ugye a technikai nehezsegek... ma a gepek gyakorlatilag x-1 
oraig kozel hangsebesseggel mennek - ez a jarmu viszont sokat menne 
lassan, es sokat a hangsebesseg tobbszorosevel - szilard alagutban. 
Jelenleg, es meg nagyon sokaig nem megoldhato.

>>Parszor tiz km-re meg le lehetne asni: ez az egyik korlat. A 
>>masik a talajviz, 
> A talajviz "felszini" kepzodmeny, 1000m alatt nemigen akad. Raadasul
viz elle
n 
> mar ma is nagyon jol tudunk szigetelni.
Fenn talajviz, lenn melysegi viz :-) Raadasul, ha kikerul a nyomas 
alol, azonnal felforr (gyakorlatilag felrobban). Jobb helyeken egy 
hasonlo hatas akar egesz vulkani szigetet siman beledob a tengerbe.

> A mernoki tudomanyok epp arrol szolnak, hogy olyan palyat meretezunk,
ami elb
ir
> ja a vonatot. De mivel tisztan fantazialunk, a folyekony magmaban,
vagy az eg
ym
> ashoz kepest elmozdulo kontinentalis lemezeken valo athaladast
elegansan mego
ld
> hatonak vettuk. A mai napig egyiknek se tudunk ellenallni, de ugye a
vashajo 
is
>  uszik, meg a repulogep is nehezebb a levegonel, megis fent marad.
Szoval leh
et
> , hoyg majd rajovunk valamire. :-)
Na ja. A Concorde is megy (most volt egy film a nagy katasztrofa 
okairol) - de nem mindegy, hogy mennyiert megy es hova. A "normal" jegy 
is draga, de 2 perces repules utan kikotni egy szalloda kozepen x tonna 
langolo kerozinban es egy geppel a fejeden - az almoskonyv szerint nem 
egeszseges. Mindez azert, mert az elozo felszallo geprol leesett egy 40 
cm-es femdarab... utana csinaltak meg olyanra a gepet, hogy a gumit 
csak aknaval lehet szetloni, de meg akkor is mukodik, a kabelek 
golyoallo boritast kaptak, az uzemanyagtartaly (gyakorlatilag az egesz 
szarny) kevlar boritast, stb. - gondolom, utana a jegy arat is 25%-al 
megemeltek... es ez csak egy kozonseges repulogep, amelyik hangsebesseg 
felett tud menni.

>>(termeszetesen eloszor a legmelyebb resze 
>>menne tonkre es itt lenne a legtobb baleset is),
> Miert menne? Itt nem gyorsul a vonat, csak atrobog.
Nem az uzemi gyorsulas veszi leginkabb igenybe a szerkezeti elemeket, 
hanem az egyenetlensegek miatti, sokkal nagyobb helyi gyorsulasok. 
Szamold ki mondjuk, hogy a legalso ponton mekkora ero szukseges, ha egy 
m-es szakaszon 1 mm-t oldaliranyba ki kell teriteni 10 T-t.

>>a terrorizmus (ez a palya rendkivul serulekeny)...
> ez meg plane politikai. De ennyi erovel semminek nem erdemes
nekiallni, mert 
a 
> terrorista mindenhova odamehet. Viszont (es egy kicsit most lehet,
hogy off l
es
Igen, de nem mindegy, hogy 5 ember egy-egy rozsdas bugylibicskaval 
elfoglal egy repulot es rombadont vele egy ezer emeletes epuletet, vagy 
pedig egy ezer mrd$-os muholdas, lezeres, atomhajtasu vedelmi rendszer 
csak arra jo, hogy n*10 embernek amig el, ne legyenek megelhetesi 
gondjai - mert a hulye terrorista csak nem akar a vart modon, 10 
ekm-rol raketakkal tamadni a szabadsag hazajara...

> zek) az osszes terrorizmusnak, politikai feszultsegnek egyetlen oka,
mozgator
ug
> oja van, az emberek vagyoni helyzetenek elterosege. Nem vagyok
kommunista (a 
sz
> o eredeti ertelmeben hasznalva!), nem hiszem, hogy mindent be kell
dobni a na
gy
>  kozosbe. De hiszem, hogy ha mindenki jollakott es biztos a jovoje,
akkor sen
ki
> nek nem jut eszebe, hogy "en azert vagyok szegeny, mert masok
gazdagok", ille
tv
Kommunista lehet, hogy nem vagy, de naiv igen. Azok az emberek, akiknek 
minden *szukseges* megvan, miert hajtanak, hogy luxus is legyen? 
Akiknek mar minden letezo luxus is megvan, miert hajtanak, hogy a Fold 
egesz vagyona az ovek legyen? Nem egy es nem csak ezer olyan ember vagy 
gazdasagi csoport van, aki akar egy kisebb vagy nagyobb orszagot is 
siman rendbe tudna rakni, ha vagyonanak csak egy reszet erre aldozna. 
Ha mindenki megtenne, soha tobbe senkinek sem lenne megelhetesi gondja 
a Foldon - sot, egyre tobb luxus is beleferne. Megsem igy megy, sot a 
fejlodest is leginkabb az viszi elore (de sajnos hatra is), hogy a 
legtobben ugy gondoljak, hogy nekik tobb, jobb, szebb kell, mint
masoknak.

> e nem gyartok ideologiakat, mozgalmakat, terrorcselekmenyeket azert,
hogy a g
az
> dagok gazdagsagat leromboljam.
Akkor sem, ha ennek a gazdagsagnak x%-a utana a Tied lenne???

> Egyetlen darab  B2 szuperbombazo 2milliard dollarba kerul. Ennyi
penzbol (400
 .0
> 00.000.000 Ft) sok ember eletkorulmenyein lehetne javitani... Nem
lenne logik
us
> abb segiteni ezeken az embereken, mint a tavol tartasukra ennyit
kolteni?  ON
De. csakhogy ebbol *kozvetlenul* semmit sem kapnal, viszont a 2mrd$-t 
tuljadonkeppen nem Te fizeted, hanem az adofizetok - viszont megkapsz 
belole 20m$-t tisztan, zsebbe, valamint olyan poziciokba kerulsz, hogy 
az arudat dupla aron fogjak megvenni mindenhol (ha nincs is ra 
szukseguk), az olajat viszont felaron kapod - meg akkor is, ha a Te 
hazad kivetelevel mar mindenhol kifogyott a foldbol. Ja: ha elmesz 
valahova, biztos lehetsz benne, hogy az orszagban mindenki rohan, hogy 
megtanulja a nyelved es atvegye a szokasaid, ha pedig buncselekmenyt 
kovetsz el, hazavisznek es az ismerosod fog itelkezni feletted. Ha 
helyi lakos koveti el ellened, ugyszinten.
Nem eri meg???

> Nos, a válasz igen egyszeru^. Gondold el a következo~t: Adva van egy
csiga,
> azon keresztülvetve egy madzag. A madzag mindkét végén egy-egy
egymással
> azonos tömeg. Világos, hogy a "rendszer" nem fog elmozdulni, mert
mindkét
> tömeg egymással ellenkezo~ irányban akarja elmozdítani, egyazon
ero~vel.
> Mindkét ero~t, melyek ellentett irányúak, de mértékükben azonosak, a
madzag
> "veszi fel".
Hé! Ne rongáljuk itt a közmorált!
Mit csinál itt a csiga? Ha semmit (nem ér hozzá senki), akkor igaz, 
amit írtál - ha viszont mindkét test rajta lóg, akkor a csiga 
felfüggesztese tart egyensúlyt *mindkét* testtel.
Amit írni akartál, gondolom az, hogy egyforma testek nem fogják 
gyorsítani a csigát, met a két *forgatónyomaték* egyensúlyt tart.

-ban vagyok! Úgy látszik, mintha nem kaptam volna választ arra, hogy
miképpen lehet vektorokkal ábrázolni a gravitációs kölcsönhatást. Egy
vektorral vagy kettovel? És ha kettovel, akkor mit lehet azokkal tenni?
Azt
tény, hogy a mechanika szerint az eroket vektorokkal lehet ábrázolni. Az
is
tény, hogy a gravitáció kölcsönhatás. Tény, hogy a vektorok összeadhatók
és
kivonhatók. Tény, hogy a mechanikában csak szabaderok és kényszererok,
ennek
megfeleloen szabad vagy kötött vektorok vannak. Közöttük az választ,
hogy a
vektor kezdopontja áthelyezheto-e a jelenség fizikai megváltoztatása
nélkül.
Ha, igen, akkor szabad vektorokról beszélünk, és a vektorokkal bármit
megtehetünk. Mit változtat a gravitáción az, ha az ot ábrázoló
vektorokat
eltoljuk egymás mentén? Semmit.  Olyan szabály nem létezik, hogy a
vektorok
összeadása vagy kivonása csak egyetlen testre ható vagy abból kiinduló
vektorokra lehetséges. (Ezt írta ugyanis nekem valaki a HIX-en.)

Hagyjuk a köteleket a hóhéroknak! Legyenek a homogén gömbök gáztömegek a
világurben, minden más hatástól elzárva! Közöttük semmilyen más hatás
sincs,
csak a közöttük létezo gravitációs vonzero. A két gáztömeg egymás felé
fog
haladni egyre gyorsulva. Mikor egymásba hatolnak, akkor a közöttük lévo
kölcsönhatás megszunik, bár nyilván az egyesített gáztömegben továbbra
is
megmarad a gravitációs vonzás. Kérdésem: hogyan lehet vektorokkal leírni
a
fent leírt folyamatot egészen az egyesülésig? Foleg a kezdeti állapot
érdekel, amikor a két tömeg elszabadul egymás felé, mondjuk egyszerre
robban
fel és semmisül meg a két gáztömeget magában foglaló tartály. Hány
vektor
írja le a kezdeti állapotot, merre fognak mutatni, szabadok lesznek-e?
Jó
volna, ha valaki ábrát is rajzolna.

Maradok tisztelettel: Agyhalott

http://vasarlas.origo.hu/index.php?action=show&id=329771

*... A Belügyminisztérium Adatfeldolgozási és Választási Hivatalánál 
befejezodött az a 60 napos kutatási periódus, amelyet egy nemzetközi 
vizsgálóbizottság által is elfogadott protokoll alapján a Bioshield 
Hungary Kft. koordinált. ..*

Választási hivatalánál...   !!!

Burgonya

Ha váltóáramú mágnest teszek fémlemez közelébe, a lemezben
örvényáramokat kelt és a lemez mindkét oldala rádióhullámokat
sugároz. Ha foton ütközik a lemeznek, akkor csak az egyik. 
A foton esetében tehát nem szimmetrikus a sugárzás.
Lehet, hogy ez amiatt van mert a foton nem EM hullám ?
Hiszen ha az, akkor úgy kellene viselkednie, mint a rádióhullámoknak 
melyek örvényáramot keltve szimmetrikusan sugároznak.
Vagy nem ?

Lehet, hogy math ettol a kérdésemtol durrant be? Azt írta bunös 
vagyok és buta. Egyelore azt gondolom, hogy annyira se ért a 
fizikához, hogy kérdezni tudjon, és mérhetetlenül bosszantja, hogy én 
azt a szintet már elértem, hogy tudok. Ezért gyulöl és hitelemet 
amiatt akarja rontani befeketítéssel, hogy mindenki megvessen és 
szakértok ne méltassanak válaszra. De ez csak feltevés részemrol.
Ha képes igazolni kijelentését, miszerint én a butaságaimmal 
elüldöztem a szaktudósokat - s csakis emiatt nincs válasz, az egészen 
más.
Alkalmasint fel fogom szólítani, hogy amit állított igazolja
példamutató igényességgel, de egyelore még hagyom foni a levében.

Burgonya


Burgonya

Állítólag kockázatos  borospicében tartózkodni must forrásakor.  
Ez nekem hihetetlen. Hogyhogy nem veheto észre  a rossz levego ? 
Hogyhogy nincs légszomj, mely figyelmeztet, hogy baj lesz? 
Ha a CO2 altatógáz lenne, a vágóhidakon biztos alkalmaznák,
mielott végeznek az állatokkal. Hiszen olcsó.

Burgonya

>>A mobiltelefon 1 perces beszélgetés alatt 1 fényperc hosszú...
Starters:
>Kicsit fura egy gömb hosszúságáról beszélni...

Mert: aminek nincs füle meg farka, annak nem is lehet hossza gyerek? 
Amikor ezt hallod: "Ekkora halat fogtam !" -  annak a halnak miért van 
hossza, és a gömbnek miért nincs ?  
>u.i.: azért próbáljunk meg egy IQ szintet tartani a TUDOMÁNY listán...
költoi a kérdés: kihez képest ?  

Burgonya

Kedves Starters


Egyszeru, "hogyan" kerdesemre irod:

<<A megfelelo terfogatba besurited a megfelelo mennyisegu anyagot. A
problema azzal lehet, hogy ma egyiket sem ismerjuk pontosan, csak
nehany tampontunk van. Pl. a kozmikus sugarzasban neha a jelenlegi
gyorsitokban eloallithatonal tobb nagysagrenddel tobb energia is van,
megsem lesz belole fekete lyuk.>>

Es ha a kozmikus sugarzasban nagysagrenddel nagyobb energia van, mint
amit a
gyorsitokban elerunk akkor mi van????Es ha a gyorsitokban halalra
gyorsitunk
valamit, akkor mi van????
Komolyan mondom Burgonya felzaklatott, es akkor meg te is vernyomast
novelsz. Hat mi a nyavaja koze van a mozgasi energianak a fekete lyukka
valashoz???
Starters: egy gyorsitoban, akarmilyen gyorsitoban, akarmilyen mozgasi
energia eleresevel, sem lesz soha fekete lyuk. Ami e vonatkozasban
szamit az
a nyugalmi energia.
Ezert kerdeztem tomoren, hogy: hogyan???



Fotiszteletem


Voland

Melyen tisztelt Dr. Burgonya


Most mar ugy erzem eleg volt az ironikus "szunyokalasbol", beszeljunk
komolyan mint felnottek kozott szokas.

<<<kiderult, hogy a feny sebessege csokken "mikozben test fele
kozeledik"???

Igen. Ha a test mellé célzunk fénnyel, akkor a test felé kanyarodva,
irányt változtatva halad el mellette. A jelenség igazolt, s arra utal,
hogy a hullámterjedés sebességét befolyásolja a test.

 ...Ha a testre célzunk, a fény sebessége egyre csökken, miközben
"torlódik".>>>

Ertem. Tehat az elektromagneses hullamok sebessege csokken, ha "testre
celzunk".
Hovatovabb kis eszmefuttatasodbol azt is megtudhattam, hogy a mozgas
iranya - miota szunyokaltam - osszefuggesben van a mozgas sebessegevel,
ill., a hullam frekvenciaja is sebessegfuggo.
Komolyan mondom, ez az a pont ahol eleg az ironiabol, melyet eddig
alkalmaztam.
Azert van egy pont, kedves Burgonya, ahol ennek veget kell vetni.
Ennyi hulyeseget, mint amit te ironikus kotozkodeseimre kepes voltal
osszehordani en mar nagyon regen nem lattam, de bizton mondhatom, hogy
kozepiskolas szinten nevetseg targya lenne ami tolladbol ezidaig
elokerult.
Komolyan mondom: verforralo - egyszeruen nincs jobb szo ra.
Ami azonban komolyan felduhitett, az az a hihetetlen magabiztos stilus,
ahogy mindezt a hulyeseget eloadtad.
Nem kell ismerni a vilag minden apro rezduleset, kedves Burgonya! Ha
valaki
nem ert valamihez az nem baj. De, hogy ilyen elkepeszto stilusban ontsa
magabol valaki a szintiszta hulyeseget - es mindezt egy tudomanyos
listan
onkritika nelkul - az elkeserito!
Megertem David Gyulat, hogy tavoltartja magat a listatol: ez kriminalis!



Fotiszteletem


Voland